Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-26 / 194. szám

Szombat, 1939. augusztus 26. DÉCMAGYARORSZÁG Szombaton tartják meg a Szilveszter-majorban a helyszíni vizsgálatot Mi okozta a deficitet (A Délmagyarország munkatársától.) A váfSSi üzemi gazdálkodás általában nem hasznotbozó, a közgyűléseken állandó vita tárgyát képezi az a tény. hogy a deficiteket a városi háztartási alapból kell fedezni. Éppen ezért a városi magisztrátus arra törekszik, hogy az üzemeket lehetőleg áhaszonbérbe adja kí. Ez a törekvés azonban nem mindig jár sikerrel, hacsak a fehértói halgazdaság kérdését tekintjük. A mezőgazdasági bérletek inkább meghozzák a maguk hasznát, mig esetleges városi kezelésben itt is az a helyzet következnék be, hogy a gazdálkodás nem fizetődik ki. 'A legutóbbi közgyűlésen egyik törvényhatósági bizottsági tag szóvátette a Szilveszter major deficites gazdálkodását és kérte a polgármestert, hogy saját hatáskörében rendelje el a vizsgálatot, miután nem lehet közömbös, hogy a város miért tartja házikezelésben a Szilveszter-major gazdálkodását, ráfizetéssel. A közgyűlési interpelláció után Pálfy polgármester elrendelte a vizsgálatot. A vizsgálat lefolytatására Rőth Dezső dr. tb. tanácsnok, a gazdasági ügyosztály vezetője kapott felhatalmazást, a törvényhatósági bizottsági tagok közül résztvesznek a vizsgálat lefolytatásában: Kiss Ferenc nyugalmazod miniszteri tanácsos. Wagner (jyüla, ö r halmi Károly és C s á 11 yi Sándor földbirtokos. Rendkívül érdekessé teszi a vizsgálat körülményeit az a tény, hogy a Sziheszter-ma jor deficites gazdálkodása éppen a zárszámadás tárgyalása közben tűnt fci a felszólaló bizottsági tagnak. iMnt ismeretes, a város a Szilveszter-majorban mintagazdálkodást akart létesíteni és a cél érdekében nagyarányú beruházásokat eszközölt, ami az alföldi gazdálkodási lehetőségeket tekintve, egyáltalán nem látszott indokoltnak a szakértők véleménye szerint. Az elmúlt esztendők sem hozták meg a Szilveszter-majorhoz fűzött reményeket, Voltak olyanok, akik olyan irányhan igyekeztek befolyásolni a Szilveszter-major körül kialakult közhangulatot, hogy a város adja bérbe a gazdálkodásának eme mintaszerű, ae nem hasznothajtó intézményét, mert magánkézben nemcsak nem lesz deficites a major gazdálkodása, hanem a bérletösszeg fizetése mellett megélhetést jelentő hasznot is fog hajtani. Ilyen előzmények érlelték idáig Pálfy polgármester elhatározását a vizsgalat lefolytatására. A polgármesternek ugyanis az az intenciója, hogy a Szilveszter-major gazdálkodása körül a vizsgálat folyamán tiszta kép alakuljon ki s a város polgársága tételről tételre lássa a város üzenjének gazdálkodási grafikonját. íj Rőth Dezső dr. tb. tanácsnok, a gazdasági ügyosztály vezetője, a vizsgálóbizottság tagjai részére elküldte az értesítést, amely szerint a helyszíni vizsgálatot szombaton délután folytatják le. A vizsgálat technikai lefolytatása csupán a könyvek átvizsgálására szorítkozik, ugyanakkor a vizsgálóbizottság szakértő tagjai a gazdálkodás mechanizmusát kisérik figyelemmel a gazdasági konjunktúrák és a terméseredmények figyelembevételével. A helyszíni vizsgálattal kapcsolatban alkalmunk volt egyik beavatott szakértővel beszélgetést folytatni. Eszerint csupán a költségvetési zárszámadás két éves tétele okozta azt a hiedelmet, mintha a Szilveszter-major gazdálkodáa ráfizetéssel járna. Két osztószámot (45—75) összecseréltek s emiatt támadt a felszólaló törvényhatósági tag előtt deficitesnek a Szilveszter-major gazdálkodása. Tiszta helyzetkép természetesen csak akkor lesz látható, ha a helyszíni vizsgálat eredménye gyakorlatilag is helytállónak találta a fenti két tétel zavarkeltő voltát. 25 attya — 25 néMU*t Uda Szomoui bteaélpctés a ,, '' cuujákluit, aldlui vatáuuxp UUühUÍHCIC (A Délmagyarország munkatársától.) Névfelen hősöket — 25 sokgyermekes Családanyát — tüntetnek ki vasárnap délelőtt a rókusi elemiskolában. Valamennyien hősök, az élet nagy küzdőterének névtelen katonái, akik a jövő számára új nemzedékeket nevelnek sok keserű knönyel, szinte a szivük vérével ... Á nemzet jövőjének legtkötelességtudóbb munkálói ezek a szegénysorsú, sokgyermekes családanyák. Névtelen hősök, legtöbbje valóban a legszűkösebb viszonyok között tengődik és mégÍ3, valamennyien egyetértően yallják, hogy a nemzet számára, a Haza szolgálatára nevelik gyermekeiket, A (tkfo. U-Ui&zt • ÓNKtyékáfyöH, A Stefánia-Szövetség szegedi otthonában, ragyogóan tiszta ambulancia előszobájában beszélgettünk néhány legtöbbgyermekes családanyával azok közül, akik vasárnap délelőtt kitüntetésben részesülnek. Fakó, megviselt arccal, az élet nehé-z keresztje alatt meggörnyedt háttal és könyörgő tekintetű, fáradt szemekkel ülnek ott hosszú sorban a fehér padon. Az egyik bizakodóbb, a másik reménytelenebb, az egyik csöndben, szótlanul maga elé mered, a másik halk hangon beszélget szomszédnőjével. Csak ennyi a különbség közöttük, egyébként mintha valamennyien testvérek volnának, olyan egyformák: meggyötörtek és fáradtak. He. már nagyon nehéznek érzik* az életküzdep mei, eljönnek ide, a fehér kereszt árnyékába, hogy segítséget, biztosítást, bátorítást nyerjenek. Szabó Istvánná még Üsak 37 éves, kilenc élő gyermek anyja. A iegidősebb 15 esztendős, a legkisebb kéthónapos. Nagyon nehezen élnek, férje cipészsegéd, de ha három hónapig keres, utána két hónapig i nem kap munkát. — Szezonmunkás, — mondja sóhajtva az asszony. Most három hónapja dolgozik, de elseje után leáll és karácsonyig újra nem kap munkát. Miből élüuk az alatt, amiko® nem keres? Az emberek könyörületéből ... A város annyival segít, hogy tejet kapok a gyermekek részére a népkonyháról. És néha gyorssegélyt is kiutalnak, amikőt a legnagyobb Ínségben oda fordulunk. Elkeseredett hangon beszél arról, hogy mennyire fáj neki, amikor kiesi gyermekei télen is mezítláb kénytelenek iskolába menni. A férje cipész és — nem telik arra sem, hogy megvegyék a hozzávalót. Milyen igaztalansága a sorsnak, hogy az apa munkája árán meg annyit sem tud szerezni, hogy mesterségét a gyermekei javára hasznosíthassa ... És mégis boldog, hógy gyermekei van-. n.ak, buzgón tervezgeti, hógy 15 éves fiát az ősszel motorszerelőnek adja. Ezen a pályán talán iobban boldogul majd. mint az édesapja ... Rheuma, Köszvény ellen idegfájdalmaknál, fejfájásnál, tag- és izületi fájdalmaknál gyorsan és biztosan hatnak a Togaltablettáik. Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t, tehát ön is bizalommal vásárolhatja. Tegyen még ma egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló hatású Togal-t. Teljesen ártalmatlan. Minden gyógyszrtáhban P 1,60. AUL a Jászának ment 6 gyeunekével Kendergyári munkás felesége Erdő Endpéné» kilenc gyermek anyja. A tizedik nemrégen halt meg, a rossZ táplálkozás aláásta kétesztendős kis életének erőtartalékát és tüdőgyulladás végzett vele. — Kilenc gyermekem van, de a tizediket siratom még most is, — mondja könnyes szem* mel. Éppen úgy fáj, hógy el kellett veszítenem, mint annak az anyának, aki egyetlen gyermekét vesztette el. Hiszen csak a gyermekeimért élek és azért, hogy gyermekeket neveljek a hazának. Erdő Endréné sorsa valóban egyike a legküzdelmesebb sorsoknak. Két évvel ezelőtt már, annyira megtelt számára a keserűség pohara, bogy hat kisebb gyermekével a Tiszának ment. Ugy fogta el a folyamőrség a parton, sokáig vigyáztak rá, hogy ne ismételje meg tettét. Ereje ismét fogytán volt, amikor a StefániaSzövetség felkarolta és kitüntetésre terjesztette fel. — Egyetlen kívánságom van, nem nagy kí* vánság, de férjemmel együtt nagyon boldogok lennénk, ha végre teljesülne. Tíz éve kérvényezünk, kilincselünk, hogy a férjem valami biztosabb álláshoz juthasson. Börtönőr szeretne lenni, ez állami állás és biztos kenyeret jelentene végre kilenc gyermekemnek ... Valóságos Kálvária az, amit Erdőnó előadása szerint Erdő Endre gégigjárt a trianoni ítélet óta. Apja MÁV tisztviselő volt Brassóban és három fiával együtt végigktizdötte a világháborút. Negyedik fia: Erdő Endre éves fejjel jelentkezett a haza szolgálatára és beosztották a Székely Hadosztályba. Azzal jött át a trianoni festett határon és 1927-ig egyfolytában szölgálatot teljesített, a Rendőrséghez osztották be. Amikor leszerelt, nem kapott sehol sem állást. Négy középiskolával, három hónapi román börtönnel s klnoztatásokkal a háta mögött és a Székely Hadosztály kötelékében szerzett érdemekkel nem tudott rendes álláshőz jutni. Városról-városra dobta a sors, hol itt, hol ott dolgozott, mint napidíjas s végül kendergyári munkás lett. Ha jól megy, mégkeres hetenként 18 .pengőt s ebből kell eltarta* nia feleségét és kilenc gyermekét ... — Csak Erdély utáni vágya tartja még élet* heh, — mondja csöndesen az asszony. Egyre' arról álmodozik, hogy egyszer — útlevél és vi* zum nélkül — hazamehet és MÁV alkalmazott, vagy — börtönőr lehet Most a miniszter* elnök' úrnak akarunk egy kérvényt küldeni, hőgy nevezze ki majd a férjemet valami szerény kis állásba — Brassóba ... Hogy erős egészséges polgárokat, jó hazafiakat és katonákat nevelhessek gyermekeimből. Trianon másik áldozata A trianoni átok másik áldozata Varga Illés ué. Két évrel ezelőtt hét gyermekével együtt kiutasították Temesvárról, ahol férje taxisofőr volt és szépen keresett. A férfi azóta, sem tudott elhelyezkedni, csupán idénymunkát végez néha, mint kőműves, ami Szegeden — tekintve, högy építkezés jóformán egyáltaláu nincsen —> a legsanyarúbb mesterség . . . Rettenetes uy<s* mórban élnek — immár tízen, mert közbeit megjött a nyolcadik gyermek is —, a ®y,®t*