Délmagyarország, 1934. december (10. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-25 / 291. szám

2rfi D F f MAGYARORSZÁG 1934 december 25. Jókai Mór özvegye a Jókai-emlékek muzeumában Levelek, relikviák, képek, memoárok — A negy mesemondó utolsó kézirata Budapest, december. (A Delnwgyarórszág munkatársa ól.) A Jósikauccának, a Király Színház mögött nmelw lakója van. Az egész környók tudja, hogy a második számú házban, a sokemeletes bérpalota han wlik emeletén lakik Jókai Mórnak, a halhatatlan magyar regényírónak özvegye. Jókai Mór özvegyének lakása valóságos JókairmizHim, a Jókai-relikviák gazdag tárháza. A ntgy mesemondó emlékei közt ól halk visszav- irultságbro az özvegy, aki 30 esztendeje, Jókai Mór halála óta csak egyetlenegyszer szerepelt n nyilvánosság előtt. A Jókai-centennárium idején volt ex, midőn az országos ünnepségen megjolent. A nagy emberek özvegyei memoárokai fc/oklak irni férjükről, özvegy Jókai Mórnénak francia és amerikai kiadók uracs öss/egoket ajánlottak már fel többször is, hogy irja meg emlékiratát, de nem vállalkozott erre. Jókainé férje emlékcinek él, I/*«m pediglen emlékekből akar élni. itt sógora: dr. Nagy Lajos ügyvéd, tőrvényÜahVsi.^i bizottsági tag volt szives kalauzolni a I«IÍŰ Jókai-relikviák kőzött, amelyek három nttUJ swbát töltenek meg. t\i első szolja berendezését magyaros, tulípáno bntorok teszik. Puhafából készült bútorok, kék festéssel és égőpiros tulipánokkal. Még a tiilijmnos láda sem hiányzik és sublót is van a pzobáhan. Ezt a tulípános-butorgarnitúrát a szülővárosa: Komárom adta ajándékba Jókai Mórruik, nemsokkal azután, hogy a nagy regényírót képviselővé választották. A magyaros motivumu IMI torokat, nagyem kedvelte Jókai. A másik szobéban tzámos Jókai kézirat, levél, rajzok, fotográfiák. Az egyik festmény a régi szabadelvű párt hires tarokkpártiját ábrázolja. Jókai, Tisza Kálmán, Falk Miksa, Podmanirzky Frigyes és Mikszáth Kálmán tarokkoznak. Van egy fénykép a régi képviselőházról, az első sorban ül, a imniszterelc mögött, Jókai, a képviselő. A levelek a legértékesebb részei a gyűjteménynek. Az egyik levéy különösen az; ez az utolsó levele Jókai Mórnak. 1904 április 5-én irta, pontosan egy hónappal a halála eldtt. Jókai akkor Nizzában üdült, utolsó üdülése volt ez a Riviérán. Sógorához: dr. Nagy Lajoshoz irta a levelet, amely a Délmagyarország utján jut először a nyilvánosság elé. A jellegzetesen szép, gyöngybe tűkkel megirt levél a kővetkezőket tartalmazta: Nizza, 1904. ápril. 5. Kedves öcsém Lajosi Igazgató Urad szives volt hozzám üdvözlő levelet irni, melyben Rólad dicsérettel emlékezik még, ami nekem nagyon jól esett. így folytassátok mmdvégig. Nem sokára hazamegyünk már Budapestre: ölelni fogunk Benneteket. Itteni örömteljes élményeinkről majá sok elbeszélni valójuk lesz a lányiaknak, az édes mamának, de különösen az én édes-drága, kedves B¿Hámnak, la nagyon meg van elégedve a Nizzában töltött idénnyel. Én is örömmel emlékezem a Riviérán töltött napokra vissza, amiről irtam és közöltem is egyetmást: ha otthon leszünk, meglátjátok. Most mindjókat kívánva Nel:t»k, ölellek, csókollak, Dezsőkéneit is add ál csókjaimat, szerető bátyátok: dr. Jókai Mór. A nagy regényíró, amikor ezt a levelét irta, már magában hordta a halálos kórt, amelyre enyhülést ment keresni a nizzai nyárba, de hasztalanul. Egy hónap múlva, 1904 májas 5-én már gyászkeretben jelentek meg a lapok és hírül adták országnak-világnak, hogy a legszsbb magyar regények lantosa: Jókai Mór nincs többé. Van a gyűjtemény között egy másik érdekes levél is. Ezt 1904 elején irta Jókai Mór ugyancsak sógorához: dr. Nagy Lajoshoz, akit végtelenül szeretett. Leközöljük belőle azt a részt, amelyben Jókai a maga ifjú korára való utalással buzdítja szorgalomra sógoröccsét. Magyar Általános Saécbenyl ICf 2. SrrttOtl nOîlINTfZfîE Mipod: Budapest Fiókok az ország legtöbb városában Saját tőke 32 billió mm Foglakozik a takarékoéfiziár és bankudei minden ágazatával Páncéiszoöa főz és íreffirésmenfes msg&ireüeszckke!. íSafe deccsíí) »Hogy az egészségedre vigyázz —> irja a levelében Jókai Mór —, arra is újból figyelmeztetlek: azt könnyebb megőrizni, mint az elveszetelt tiesztszerezni. Tanulmányaidra fordított szorgalmadat nincs szükség buzdítanom, Te magad jól tudod, hogy egész jövendődnek, sorsodnak az lesz ai alapja, amit lelki tehetséged befogad. Eddig tanusitott szorgalmad efclől megnyugtat. Én saját, magam ifjúkorát látom a tiedben újra támadni. Nékem épen így nem! volt elég tantárgy, amit. az iskolában kénytelen elsajátítottunk, ilyen zsenge koromban sajátítottam el az európai müveit nemzetik nyelvét, azonkívül a természettudományokban búvárkodtam.« Beteg volt már Jókai, amikor igy irt kis sógorához, de a levélből még rejtetten sem csendül elő a betegsége, minrlen szava buzdítás, a tanulásra, búvárkodásra való sarkantyuzás. Beljebb a másik szobában egy csomag francia kártya is van. Toljes sorozat, Jókai kedvelt kártyalapjai, sokat játszott velük. Ugy van még ma is sorjába rakva, ahogy Jókai Mór hagyta 30 esztendővel ezelőtt. Az egyik vitrinből egy képhimzést vesz elő dr. Nagy Lajos. Érdekes története van ennek a hímzésnek, amely azt örökíti meg, hogy a bőség szarujából hullanak a könyvek, valamennyi könyvön Jókai egy-egy regényeimé. — Egyik rajongó hölgyolvasója küldte ezt a képet Jókainak — magyarázza dr. Nagy Lajos. A saját hajából hímezte ki a képet, hosszúidejű türelmes munkával.., Meg is nézem közelebbről a hímzést, hajszálakból fonódolt össze, hosszú hajfonat kelhetett hozzá az bizonyos. A falon egy ügyes ceruzarajz: Jókainé Nagy Gizellát ábrázolja. Alatta a dedikáció: »Rajzóila Jókai Mór 1903 junius 8-án.« A másik vitrinben a sok porcel'án csecsebecse között éles kontrasztot mutat egy szélespenfzé.jü kard, aranyos hüvelyével együtt. Nagy Lajos szolgál a magyarázattal: — Ezt a kardot Jókai Mór ajándékozta a nővéremnek, aki, mint színésznő a Ddma cimü színmüvében lépett fel. Azt irta akkor Jókai nővéremnek: »Igazi királynőnek nem fakard, hanem igazi kard illik.« A falon három portré Jókainéról. Három kép, három iskola. Az egyik Frank Frigyes képe, ez a legrégibb iskola, a másik Vastagh-kép, ez már finomabb, a legmodernebb pedig a Márk Lajcs képe, Jókai készítette mindhármat ajándékba a feleségének. Van itt egy Réthy-lóh Jókai-portré, Jókai Mórt már az utolsó esztendejében ábrázolja. Maga Jókai mondta és valamennyi hozzáértő is ezt vallja, hogy a Réthy-kép a legjobb, leghűségesebb portréja a sokszáz közül. Rengeteg itt a nagy tágas szobákban a Jókairelikvia, amelyek közt él elvonultan az özvegy, Dr. Nagyék a Jósilta-uccai nagy lakást kizárólag, azért tartják fenn, hogy a relikviák egy helyen legyenek. — Ezektől a tárgyi emlékektől nem akar megválni a nővérem — mondotta dr. Nagy Lajos. Itt is maradnak ezek a relikviák nővérem érfte végéig, akkor majd a tulajdonjoguk átszáll a nemzetre. Nővérem az emlékek ltözt akarja leélni az éleiét, addig együtt lesznek a relikviák és azután legalább valamennyi Jókai-relikvia a nemzet birtokába jut. Sok emléket elkértek már tőle, Jókai író tollát, íróasztalát oda is ajándékozta, dedikált könyveket adott többeknek, nemrégiben a stokholmi Nobel-alapitvány könyvtára, kérte Jókai regényeit, a nővérem elküldte a teljes kollekciót Gyönyörű levélben mondtak érte köszönetet, azt írták, hogy eredetiben akarták megszerezni Jókait, akinek müveit 38 nyelvre fordították le. Van szanszkrit és héber fordítású Jókai mü is. Jókainé memoárjairól kérdeztük Nagy Lajost: — A memoárjának nagyrészét megírta már a nővérem, részben dolgozik még rajtuk. De életében nem fognak megjelenni az emlékiratok. Az a kíván ága, hogy halála után adjuk majd át az államnak:.. HARTMANN MIHÁLY.