Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-27 / 48. szám

9 ségnek igy nincs semtni aggodalomra oka. Illetékes helyen a raktárházak felállításának a tervét már rég elejtették véglegesen. A többség ezután elfogadta a kisgyűlés iavastalál. Szabolcs- és Ungmegyék és Hódmezővásárhely a betegápolást dijak leszállítása ellen irtak föl a kormányhoz és köriratban hasonló szellemű állásfoglalásra kérték föl a törvényhatóságokat A kisgyűlés pártoló javaslattal mutatja be a köriratot, úgyszintén Pásator József hasonló célú indítványát is. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Tudomásul vették azt is, hogy a miniszterelnök megköszönte azt az üdvözlő táviratot, amit még Hágában kaoott a várostól. Ezután a szakbizottságok szervezetéről szóló szabályrendeletet tárgyalta a közgyűlés. A kisgyülésen elfogadott tervezetet dr. Tóth Béla főjegyző ismertette. A közgvülés a javaslatot általánosságban elfogadta. Dr. Dettre Jnnos a szabályrendelet 3. szakasza ellen szólalt fel. A szövegezést helytelennek tartja, mert egyik helyen az áll, hogy a közgyűlés a szakbizottságok tagjait saját tagjai közül választja, később pedig az áll, hogy nem tagok is választhatók. Helytelennek tartja azt is, hogy a bizottsági tagságok betöltésére az év utolsó közgyűlését jelöli meg, mert akkor a virilis névjegyzék még kiigazitatlan, alkalmasabb 'esz, ha az év első közgyűlésén töltik be a tagsági helyeket. Dr. Dettre János módosításait egyhangúlag elfogadta a közgyűlés A negyedik szakasznál ismét Dettre szólalt fel. Helytelennek tartja, hogy a szabályrendelet »a törvényhatóság első tisztviselőjéről« beszél, ehelyett egyszerűbb, ha »a polgármesteri kerül a szövegbe. Indítványozza ezenkívül, hogy a főszámvevő is legyen a meghívandók kőzött. (Helyeslés.) Dr. Dettre János hivatkozik az imént al. kotott szabályrendeletre, amely szerint csak közgyűlési tagok választhatók a szakbizottságokba. A névsorban olyanok is vannak ez»el szemben, akik nem tagjai a közgyűlésnek. Gönczi Károly kifogásolja, hogy a kegyúri bizottságot együtt válasszák meg a többivel és tiltakozik az ellen, hogy a másvallásuak is szavazzanak a kegyúri bizottság tagjaira. Gönczi állandó zajban folytatja beszédét. — A kegyúri bizottság tagjai nem lehetnek, akik valamilyen titkos társaság tagjai. — Melyik az? — kérdik többen is. — A Rotary Klubi — mondja Gönczi. — Ez nem igazi — kiáltja Wimmcr. Pásztor: Tessék felsorolni a titkos társaságokat. De valamennyit! Gönczi: A Rotary Klub a szabadkőművesek, az anarchisták... Pásztor: A polgármesler is rotarista! Es valamennyi titkos társaságot sorolja fel. Gönczi: Vonja le a polgármester is a konzekvenciákat. Dr. Tonelli Sándor szólalt fel ezután. Felvilágosítja Gönczit a Rotary Klub lényegéről és meghívja Gönczit a klub ülésére. A szegedi klub elnöke Menyhárt Gáspár, aki meg. tárgyalta a dolgot a megyéspüspökkel. A püspök nem kivánt állást foglalni ebben az ügyben. Gönczi nem fontolta meg. amit idehozott. Sajnálom, hogy a Szentszék álláspontjáról nekem kell egy papot fel világosit anl. Szűcs Imre azt kifogásolja, hogy a kegyúri bizottság jelöltjei között olyanok is vannak, tárgyalása. A tervezetet dr. Tóth Béla főjegyző ismerlelle. Dr. Dettre János szólalt fel a második szakaszhoz. — Nekünk törvényes rendelkezéseink vannak — mondolla —, amelyek megszabják, hogy milyen álláspontra helyezkedjünk. Az erkölcsi szabályok Szegeden sem lehetnek lazábbak. mint Pesten. Azért nem járulhatok hozzá ahoz, hogv Szegeden tágabb legyen azoknak a köre, akik tagjai lehelnek a közgyűlésnek. A pesti szabályrendelet kizárja a Hpl (fi A közgyűlés ezeket a módosításokat is elfogadta. A hetedik szakaszhoz dr. Grűner István szólalt fel. Kívánatosnak tartja, hogy a szakbizottságok tagjainak fele összehivathassa a bizottságot A módosítást elfogadták. A nyolcadik ponthoz dr. Széli Gyula szólalt fel. Fontosnak tartja, hogy a meghivók közöljék a szakbizottságok ülésének pontos tárgysorozatát A közgyűlés változatlanul elfogadta ezt a szakaszt. Dr. F. 'n ir Géza a 9. ponthoz szólalt fel. Hozzájárul <!.. hogy a bizottságok zárt ülésen tanácskozzanak, de .kívánatosnak tartja, hogy az üléseken minden városatya hallgatóként megjelenhessen. Dr. Dettre János eltérést lát a törvény és a tervezet kőzött. A tervezetből ez a szó, »egyébként« kimaradt. A törvény szerint ha a bizottság szakértőket hallgat meg, akkor nem tanácskoznak zárt ülésben, csak egyébként. Ez az eltérés a nyilvánosság sérelme. Indítványozza, hogy a törvényt szószerint vegyék át a szabályrendeletbe. Dr. Tonelli Sándor szerint Dettre tévesen értelmezi a törvényt XVimmer Fülöp felszólalásában fölveti a kér dést. hogy a «zárt ülés« kifejezése kötelező diszkréciót jelent-e. Véleménye szerint titkolózásnak nincs helye a közigazgatásban. Dr. Törők Béla tárgytalannak tartja Wimmer indítványát - -.. Dr. Eisner Manó Dettre indítványa mellett szólal fel, mert a tőrrényhozástól nem föltételezhető, hogy ne tudna magyarul. A tőrvény a tanácskozást teszi zárttá nem pedig a tárgyalást A többség a kisgyűlés szövegezését fogadta el. A 11. szakaszhoz Dettre stiláris módosítást ajánl amit elfogadnak. A többi szakaszt egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Következett akik a kegyúr várostól kapják jövedelmüket. (Helyeslés.) Karácsonyi Guidó kijelenti, hogy a Rotary Klub nem titkos társaság, de egyházi személyek nem lehetnek tagjai. A kegyúri bizottságot csak katolikusok válasszák meg. Dr. Pap Róbert: Szeged kegyúri jogát lioszszu ideig a közgyűlés minden megszorítás nélkül gyakorolta. Tíz évvel eze'.őtt ruházta át a közgyűlés ezt a jogát a kegyúri bizottságra. A kegyúri bizottság tehát a közgyűlés küldöttsége. A közgyűlés nem katolikus tagjai sohasem vettek részt az egyházi személyek választásában, önként, minden törvényes kényszer nélkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kegyúri bizottság tagjainak megválasztási jogárói lemondjon a közgyűlés egyrésze. Bízzák ezt rá mindenkinek a felfogására. A főispán jelenti ki ezután, hogy a szabályrendelet szerint a kegyúri bizottság tagjait az egész közgyűlés választja felekezeti különbség nélkül és Gönczi indítványát most nem tárgyalhatja a közgyűlés. Gönrzi másik indítványára, hogy külön szavazzon a közgyűlés a kegyúri bizottságra, elrendeli a szavazást GKnczt indítványát Impozáns többséggel leszavazta a közgyűlés. A főispán ezután három szavazatszedő bizottságot alakit és elrendeli a szavazást. A szavazás nem tartott sokáig, dc a szavazatok összeszámlálása annál tovább. A polgármester közben becsöngeti a városatyákat és kihirdette, hogy addig is folytatiák a tárfivalást. Következeti város szállítóit. A szegedi tervezet az állandó szállítókat és az állandó vállalkozókat zárja ki. Ez az állandó jelző nagyon nyújtható fogalmat jelent. Például a fogadalmi templom építője nem állandó vállakozó, de évtizedekig dolgozik a városnak. Én sokkal megnvugtatóbbnak tartom, hogy független po'gárokból esetleg egy tiszta jobboldali közgyűlés alakul, mintha demokrata szállítók töltik meg ezeket a padokat, oiyaaok, airik keresni akarnak a várostól. Ezért indítványozom, hogy az állandó szót hagyjuk ki a tervezőiből. JÍDSS Sztmyv^sek ^SiS-t® lerme-fcwtavbbali I títJg^Sf W s&ndDfrg Hínrlhnei Dr. Biedl Samu nem hiszi, hogy ez a szabályrendelet megoldaná a közmorál kérdését. Ami pedig a maga morális fölfogását illeti, ki kell jelen'o.iiie. hogy legalább is egyenlőnek érzi azt minden! i máséval, aki itt a közgyűlésen helyei ! > al. Nem szabad túllőni a célon, ni : l annak a város adja meg az árát. Ha a szabályrendelet ugy szól, hogy nem lehet tag, aki szállítója a városnak, akkor ezt ugy is lehel értelmezni, hogy nem lehet tag, aki akár egyetlen egyszer Is szállított valamit a városnak. Vannak olyan ügylelek, amelyek semmiféle érdekeltséget nem támasztanak az érdekeli és a város kőzött. Szerencsésnek tartja, hogy a közgyűlésben a legnagyobb szegedi vállala'ok igazgatói helyet foglalnak. Ha a Delire által javasolt szöveget fogadná el a közgyűlés, akkor ezek sem lehetnének tagok, vagy pedig nem vállalkozhatnának semmiféle városi munkára, aminek a város és a szegedi gazdasági élet károsodással adná meg az árát. Dr. Dettre János szólalt még fel a zársző jogán, mire a polgármester elrendelte a szavazást. A többség az eredeti szövegezést fogadta el Dr. Eisner Manó a jog és jővedelembérlők kizárásáról szóló szakaszhoz ajánl módosítást, még pedig azt hogy ne lehessen az sem tag, abl valami Jognak kizárólagos engedélyese. A polgármester ezt fölöslegesnek tartja, mm az állandó szállítókra és vállalkozókra vonatkozó szakasz magában foglalja. Eisner javaslatát nagv többséggel elfogadta • közgyűlés. A harmadik szakasznál Pásztor József szólal fel. Ismerteti a szakasznak azt a rendelkezését, amely szerint nem lehetnek a közgyűlés tagjai az érdekelt vállalatok igazgatói, tgazeatősági tagjai stb. és nem lőhetnek közgyűlési tagok az Ilyen vállala'ok alkalmazottai sem. Ezt a rendelkezést helytelennek és módosiiandónak tartja Ha valaki segéd a városi könyvkereskedésben havi 2—300 pengő fizetéssel, vagy munkás abban a nyomdában, amelynek a várossal szerződése van, az nem lehetne ezek szerint közgyűlési tag De a második paragrafus szerint közgyűlési tag lehet Bruckner Dezső még akkor is, ha évi 23 -30 000 pengő értékű vasalkatrészt vásárol nála a város és közgyűlési tag lehet Erdélyi András abban az esetben is, ha ma 5—600000. holnapután 8—900.000 pengő értékű ház építésére kap megbízást. Ez tarthatatlan helyzet és állandó injuria érzését keltené nagy társadalmi rétegekben Ezért azt a módosítást ajánlja, hogy magántisztviselői vonatkozásban ax alka'mnzottak csak a cég]egyzötfíl fölfelé, kereskcrifírc<:é(il és munkásvnnatkozásban az alkalmazottak csak az fizletvezeifitől fölfelé ne lehessenek közgyűlési ta^ok. Dr Vadász János a szakasz változtatás nélkül való elfogadását javasolja, mert mentül kisebb valakinek a jövedelme, annál inkább befolyásolható. Léjer Dezső helytelennek tartja Vadász álláspontját, mert a munkás sokkal függetlenebb, éppen állása bizonytalansága miatt, mint bárkimás. A munkás sokkal könnyebben változtathatja helyét Ha a közgyűlésen megértésre talált a vállalkozók és a szálütók érdeke, a munkásság joggal várja a maga számára is ezt a megértést. Éppen ezért Pásztor József javaslatát ugy módosítja, hogy óra., napi és hptlbéres alkalmazottakra ne vonatkoztassák a kbárási akol. Dr. Kelemen László a legfontosabb közérdeknek tartja, hogy a munkásság képviselet nélkül ne maradjon. Ez pedig bekövetkezik, ha a közgyűlés nem fogadja el Pásztor indítványát Minden munkás kerülhet olyan munkahelyre, amely érdekeltségi viszonyban van a várossal és igy ez • munkás hibáján kivül elveszítené mandátumát. Ezt a smkaszzt Pásztor Indítványa szerint kell elfogadni, meri különbeo az lenne a színe, ele, bogy osztályuralmi törekvések érvényesülnek. Pá zljr a zárszó jogán szólal fel. Nemcsak * munkáik, hanem a tisztviselők érdekeit is meg kall védenie. éoDeu «•zért nem csatlakozik Lájer a bizottságok megalakítása. a kizárást okokat megáHapiíó szabályrendelet