Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-27 / 48. szám
1930 február 26. DÉLMACÍYARÖRSZAG y Dezső álláspontjához és fentartja eredeü javaslatát. A polgármester szólal fel ezután és vitába száll Pásztorral. — Az ügyrendhez kérek szót — pattan föl helyéről dr. F.isner Manó —. az elnöknek nincs joga vitázni. — Látszik, hogy uj városatya — mondja a polgármester —, nem Ismeri a szokást. — De csak az Utenl szokástj — állapítja meg Pásztor. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A közayfllés 61 szóval 45 ellenében elfogadta Pásztor József indítványát. A kővetkező szakasznál Petrik Antal ajánl módosítást ugy, hogy a kizárási ok ne vonatkozzék kórházi orvosokra, hitoktatókra és tanárokra. Gurry Richárd a szakasz változatlan elfogadását ajánlja, mert a törvényhozó szándéka az volt, hogy minden függőségi viszony zárja ki a tör vényhatósági tagságot. A városi tisztviselők nem függetlenek. (Taps.) Dr. Meskó Zoltán szólalt fel a kórházi orvosok mandátuma érdekében. Dr. Törjk Béla hivatkozik a jogászok egyhangú Véleményére. amely teljesen megegyezik a közA közgyűlés a büntető bíráskodással dr. Katona István aljegyzőt, helyettesítésével pedig dr. Horváth Lajos tb. tanácsnokot bizta meg. A fóldbérreviziós bizottság javaslatát dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok ismertette. Dr. Grüncr István bizalommal van a bizottság működése iránt, azonban megítélése szerint nem lehet a gabnna bérek alacsonyságából kiindulni, mert a város legfontosabb bevételi forrása a bérfőid. A városnak olyan lehetőséget kell teremteni, amely megkónynyiti a bérlők helyzetét. A mezőgazdasági kivitel állandóan csökken, az ipari növények termelése naBudapest, február 26. Viharos jelenelek között folytatta ma a képviselőház a fővárosi javaslat tárgyalását. Az ellenzék hevesen támadta az aránytalan kerületi beosztásokat Azoknak a kerületeknek kevesebb mandátumot adnak, amelyben az ellenzéké a többség. Farkas István azt mondotta, hogy attól félnek, hogy igazságos kerületi beosztás mellett egyes pártok nem tudják fentarlani hatalmukat. — Ha önök — mondotta ezután Farkas — a romániai magyarság kisebbségi sérelmeiről beszélnek, akkor viszont odakünn hivatkoznak arra, hogy nálunk Is egyes társadalmi osztályokat erőszakosan elnyomnak. A jobboldalon óriási zaj támad Farkasnak erne a kijelentésére. Pukv elnök rácsönget Farkasra: — Az összehasonlítás sértő a magyar nemzettel szemben. Ezért rendreutasiíom. Farkas István megismétli, hogy ugyanolyan igazságtalanság történik ezzel a törvényjavaslattal ma(A Délmngyarország munkatársától.) A Hazai Textilipar Rt. volt vezérigazgitója, Kármán Vilmos és a részvénytársaság vagyonfelügyelője, Fischer Aladár között — mint ismeretes — több becsülelsértési pör indult meg. Két esztendővel ezelőtt a Moor & Weinberg dandeei cég nagyobbszabásu hitelezési viszonyba lépett a Hazai Textillel. Később, amikor a részvénytársaság fizetési nehézségeiről értesült, beültette a gyárba bizalmiférfiként Fischer Aladárt, aki aztán kontrolálta a cég üzletmenetét és időnkint jelentéseket küldölt Skóciába. A vezérigazgató és Fischer közölt rendkívül feszült volt a helyzet. Kárgyülés javaslatával. Ezért a szakasz változatlan elfogadását javasolja. Dr. Hajnal István csak a tanerőket vonná ki az összeférhetetlenség alól. Dr. Tonelll Sándor szerint a közgyűlés letérne az elvi útról, ha egyéni szempontok szerint döntene. Javasolja a kisgyűlés javaslatának elfogadását. Petrik szólalt még fel, majd a polgármester elrendelte a szavazást. A kisgyűlés 62 szavazattal 44 ellenében változatlanul fogadia el a szakaszt. A kővetkező szakaszt Dettre János stiláris módosításával fogadta el a közgyűlés. A kővetkező szakasznál Dettre János szigorú megkülönböztetést kiván azok kőzött, akik a kizárási ok észlelésekor már vagyoni előnyhöz jutottak és azok között, akik csak azután juthatnának vagyoni előnyhöz. Az előbbiek föltétlenül kizárandók, az utóbbiak pedig akkor nem, ha megszűntetik a kizárási okot. így kivánja a közmorál. Dr. Kelemen László Dettre indítványához csak ugy járulhat hozzá, ha a szabályrendeletnek viszszaható ereje nem lesz. A közgyűlés többsége a kisgyűlés javaslatát fo gadla et. A közgyűlés háromnegyed kettőkor fejezte he a kizárási szabályrendelet tárgyalást. A polgármester délután 4 órára halasztotta el a tárgyalást gyon minimális. A főid adóterhe viszont állandóan emelkedik. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a mezőgazdasági válságot nemcsak a buza olcsósága idézte elő, de közreműködik ebben az adóterhek növekedésén, a rossz kereskedelmi szerződéseken, az állandóan szigorított számokon kívül a mezőgazdasági kartelek működése is. A klsgyü'js javastatát elfogadta a közgyűlés. Ezután tértek rá a színház ügyére, amelyről külön cikkben közlünk tudósítást Az ülés este félnyolcig tartott, a közgyűlést csütörtökön délután négy órakor folytatják. gyar emberekkel szemben, mint amilyent Románia a magyarsággal szemben elkövet. Pukv Endre elnök újra rendreutasítja Farkast. Farkas folytatja szavait4 mire az elnök ezt mondja: — A magyarság érdekeinek tudatos megsértésével vádolja a többséget, ezért megvonom a szót. (Öriási zaj.) Pejer Károly beszédében kijelentette, hogy a kereszténypárt politikai árulást követett el. A javaslat egy párt érdekeit szolgálja. Malasjls: Arculcsapása az önérzetnek, hogy a budaiaknak hatszoros pluralitásuk van. szemben a pesti választókkal. A heves jelenetek Hrgvmegi-Ktss Pál és Szilágyi Lajos beszéde alatt tovább folytatódtak. Ezután került volna sor az interpellációkra, dc mivel a miniszterek, részben pedig a képviselői: nem voltak jelen, az interpellációkat nem mondották el. mán azt mondotta, hogy Fischer a részvénytársaság nyakába erőszakolta magát, viselkedése terhéne van., kellemetlen. A mult év júniusában a vezérigazgató és Fischer között éles szóváltás keletkezett, mely. nek során Kármán súlyosan séríő kifejezéseket használt Fischer ellen. Emialt aztán Fischer Aladár fel jelentette Kármán Vilmost és ezt az ügyet szerdán tárgyalta a járásbíróságon dr. Ráday László járásbiró. A tárgyalás előtt Kármán kijelentette, hogy sajnálja az eselet és hajlandó elégtételt adni. Fischer Aladár azonhün nem vnlt hailandó I: A világhírű ! » ii Mercedes-Benz i i szem®!»- ÉS teherautók 1 : * : : és a j M. Mr. áll. Vas-, Acél- és Gépgyárak -...—.... I I által gyártott j íMes-Benz | te.:e?a;j;éfe. aittSbuszsK cs fciüiíiSegss autón 1: i i i ; »ezérkópvleelete 6« eladási küzpont!»! i > MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. BM-'-^ícst, IV.. Váci n*»»»-> J»4. R 2 I ; Kírzeü'énviye'et: Fa'irltzliy István automobil- j| «kereskedő. Szeged, KOSSBÜI latos sagárnis,«. : I tf ^iA&Qvt&i&^tty ¿"CtíiKtf 4MMÉ í 1 békésen elintézni az ügyet, kérte a tárgyalás lefolytatását. Kármán elismerte, hogy a sértő kifejezéseket megtelte, de akkor felindult lelkiállapotban volt. Fischer ugyanis őt lecsirkefogózta, legazemberezle és ez háborította őt fel. Kármán védője ezután bejelentette, hogy ezért a kifejezésekért viszojivádat emel Fischer ellen. Fischer Aladár kérte a bíróságot, hogy rendelje el ezekre vonatkozólag a valódiság bizonyítását. Előadta, hogy közötlük feszült volt a helyzet, ezért teremtődött olyan helyzet, hogy megsértetle Kármánt. Kérte, hogy rendeljék el a bizonyítást arra vonatkozólag is, hogy Kármán Vilmos a Milkó-íéle fakereskedő cégnél sikkasztást követett el, a Kaufmann-féle cégnél koholt rendeléseket irt át, hogy hitelezési csalás miatt eljárás van ellene folyamaiban, hogy az ügyészség erőszakos nemi közösülés miatt vádiratot adott ki ellene, hogy a Hazainál számlák cedálásával fondorlatos csalásokat követett el. hogy a szabó számláit a Hazai váltóival igyekezett kifizetni, végül, hogy a Mezőgazdasági Rt.-töl '3000 pengőt vett fel és az összeget a saját és atyja javára könyvellette el. Kármán az előterjesztés után kijelentette, hogy ellenzi a valódiság bizonyításának elrendelését, mindössze a Mezőgazdasági Rt.-re vonatkozó vád bizonyításába megy bele. Ellenzi, a bizonyítást azért is, mert Fischer Aladárnak mindezekért, még amikor vagyonfelügyelő volt, módjában lett volna bűnvádi feljelentést lenni ellene. De különben is Fischer a vagyonfelügyelői jelentésekben, amíg nem voltak rossz viszonyban, áradozott a dicsérettől, hogy milyen lelkiismeretes, rendes munka folyik a gyárban. Fischer Aladár működése összeférhetetlen volt, mert ugyanakkor, amikor a legnagyobb hitelezőt, a skót céget képviselte a gyárral szemben, vagyonfelügyelője volt a kishitelezők tömegének is. Fischer Aladár ismételten kérte a lelaján. lofl bizonyítás elrendelését, mert — amint mondotta — olyan súlyos vádakat állit Kármán ellen, hogy Kármánnak saját érdeke ezek alól tisztáznia magát. A bíróság ugy határozott, hogy a bizonyítási kérelmet elutasítja, egyedül a Mezőgazdasági Rt.-re vonatkozólag rendeli el, mivel ahoz Kármán is hozzájárult. Kimondotta a bíróság, hogy ha Fischer Aladár jogos magánérdekben volt is, a használt kifejezések csupán egyszerűen sértőek, de nem olyanok, amelyek akár köz-, akár jogos magánérdeket megóvni alkalmasak lennének. A bíróság határozata ellen Fischer Aladár védője semmiségi panaszt jelentelt be, A tárgyalást ezután elnapolták. A délutáni ülést 4 óra után nyitotta meg a polgármester. Szenvedélyes leienetek a képviselőház szerdai Ülésén Elmaradtak az Interpellációk Secsiileíséríési pcFr a Hasai lexíilipar kori11 FlscQer Aladár vádfai a volt vezériqazaaíó ellen — A bíróság csab. részben adott |>elyí a bizonyításnak.