Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-27 / 48. szám

1930 február 26. DÉLMACÍYARÖRSZAG y Dezső álláspontjához és fentartja eredeü javas­latát. A polgármester szólal fel ezután és vitába száll Pásztorral. — Az ügyrendhez kérek szót — pattan föl he­lyéről dr. F.isner Manó —. az elnöknek nincs joga vitázni. — Látszik, hogy uj városatya — mondja a polgármester —, nem Ismeri a szokást. — De csak az Utenl szokástj — állapítja meg Pásztor. A polgármester ezután elrendeli a szavazást. A közayfllés 61 szóval 45 ellené­ben elfogadta Pásztor József in­dítványát. A kővetkező szakasznál Petrik Antal ajánl módo­sítást ugy, hogy a kizárási ok ne vonatkozzék kórházi orvosokra, hitoktatókra és tanárokra. Gurry Richárd a szakasz változatlan elfogadását ajánlja, mert a törvényhozó szándéka az volt, hogy minden függőségi viszony zárja ki a tör vényhatósági tagságot. A városi tisztviselők nem függetlenek. (Taps.) Dr. Meskó Zoltán szólalt fel a kórházi orvosok mandátuma érdekében. Dr. Törjk Béla hivatkozik a jogászok egyhangú Véleményére. amely teljesen megegyezik a köz­A közgyűlés a büntető bíráskodással dr. Katona István aljegyzőt, helyettesítésével pedig dr. Hor­váth Lajos tb. tanácsnokot bizta meg. A fóldbérreviziós bizottság javaslatát dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok ismertette. Dr. Grüncr Ist­ván bizalommal van a bizottság működése iránt, azonban megítélése szerint nem lehet a gabnna bérek alacsonyságából kiindulni, mert a város leg­fontosabb bevételi forrása a bérfőid. A városnak olyan lehetőséget kell teremteni, amely megkóny­nyiti a bérlők helyzetét. A mezőgazdasági kivitel állandóan csökken, az ipari növények termelése na­Budapest, február 26. Viharos jelenelek között folytatta ma a képviselőház a fővárosi javaslat tárgyalását. Az ellenzék hevesen támadta az arány­talan kerületi beosztásokat Azoknak a kerületek­nek kevesebb mandátumot adnak, amelyben az ellenzéké a többség. Farkas István azt mondotta, hogy attól félnek, hogy igazságos kerületi beosztás mellett egyes pártok nem tudják fentarlani hatal­mukat. — Ha önök — mondotta ezután Farkas — a romániai magyarság kisebbségi sérelmeiről beszél­nek, akkor viszont odakünn hivatkoznak arra, hogy nálunk Is egyes társadalmi osztályokat erő­szakosan elnyomnak. A jobboldalon óriási zaj támad Farkasnak erne a kijelentésére. Pukv elnök rácsönget Farkasra: — Az összehasonlítás sértő a magyar nemzettel szemben. Ezért rendreutasiíom. Farkas István megismétli, hogy ugyanolyan igaz­ságtalanság történik ezzel a törvényjavaslattal ma­(A Délmngyarország munkatársától.) A Hazai Textilipar Rt. volt vezérigazgitója, Kár­mán Vilmos és a részvénytársaság vagyon­felügyelője, Fischer Aladár között — mint is­meretes — több becsülelsértési pör indult meg. Két esztendővel ezelőtt a Moor & Wein­berg dandeei cég nagyobbszabásu hitelezési viszonyba lépett a Hazai Textillel. Később, amikor a részvénytársaság fizetési nehézsé­geiről értesült, beültette a gyárba bizalmifér­fiként Fischer Aladárt, aki aztán kontrolálta a cég üzletmenetét és időnkint jelentéseket küldölt Skóciába. A vezérigazgató és Fischer közölt rendkívül feszült volt a helyzet. Kár­gyülés javaslatával. Ezért a szakasz változatlan elfogadását javasolja. Dr. Hajnal István csak a tanerőket vonná ki az összeférhetetlenség alól. Dr. Tonelll Sándor szerint a közgyűlés letérne az elvi útról, ha egyéni szempontok szerint dön­tene. Javasolja a kisgyűlés javaslatának elfoga­dását. Petrik szólalt még fel, majd a polgármester elrendelte a szavazást. A kisgyűlés 62 szavazattal 44 ellenében változatlanul fogadia el a szakaszt. A kővetkező szakaszt Dettre János stiláris mó­dosításával fogadta el a közgyűlés. A kővetkező szakasznál Dettre János szigorú megkülönböztetést kiván azok kőzött, akik a ki­zárási ok észlelésekor már vagyoni előnyhöz ju­tottak és azok között, akik csak azután juthatná­nak vagyoni előnyhöz. Az előbbiek föltétlenül ki­zárandók, az utóbbiak pedig akkor nem, ha meg­szűntetik a kizárási okot. így kivánja a közmorál. Dr. Kelemen László Dettre indítványához csak ugy járulhat hozzá, ha a szabályrendeletnek visz­szaható ereje nem lesz. A közgyűlés többsége a kisgyűlés javaslatát fo gadla et. A közgyűlés háromnegyed kettőkor fejezte he a kizárási szabályrendelet tárgyalást. A polgár­mester délután 4 órára halasztotta el a tárgyalást gyon minimális. A főid adóterhe viszont állandóan emelkedik. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a mezőgazdasági válságot nemcsak a buza olcsó­sága idézte elő, de közreműködik ebben az adóter­hek növekedésén, a rossz kereskedelmi szerződése­ken, az állandóan szigorított számokon kívül a mezőgazdasági kartelek működése is. A klsgyü'js javastatát elfogadta a közgyűlés. Ezután tértek rá a színház ügyére, amelyről külön cikkben közlünk tudósítást Az ülés este félnyolcig tartott, a közgyűlést csütörtökön délután négy órakor folytatják. gyar emberekkel szemben, mint amilyent Románia a magyarsággal szemben elkövet. Pukv Endre elnök újra rendreutasítja Farkast. Farkas folytatja szavait4 mire az elnök ezt mondja: — A magyarság érdekeinek tudatos megsérté­sével vádolja a többséget, ezért megvonom a szót. (Öriási zaj.) Pejer Károly beszédében kijelentette, hogy a kereszténypárt politikai árulást követett el. A ja­vaslat egy párt érdekeit szolgálja. Malasjls: Arculcsapása az önérzetnek, hogy a budaiaknak hatszoros pluralitásuk van. szemben a pesti választókkal. A heves jelenetek Hrgvmegi-Ktss Pál és Szilágyi Lajos beszéde alatt tovább folytatódtak. Ezután került volna sor az interpellációkra, dc mivel a miniszterek, részben pedig a képviselői: nem voltak jelen, az interpellációkat nem mon­dották el. mán azt mondotta, hogy Fischer a részvény­társaság nyakába erőszakolta magát, viselke­dése terhéne van., kellemetlen. A mult év júniusában a vezérigazgató és Fischer között éles szóváltás keletkezett, mely. nek során Kármán súlyosan séríő kifejezé­seket használt Fischer ellen. Emialt aztán Fischer Aladár fel jelentette Kármán Vilmost és ezt az ügyet szerdán tárgyalta a járásbí­róságon dr. Ráday László járásbiró. A tárgyalás előtt Kármán kijelentette, hogy sajnálja az eselet és hajlandó elégtételt adni. Fischer Aladár azonhün nem vnlt hailandó I: A világhírű ! » ii Mercedes-Benz i i szem®!»- ÉS teherautók 1 : * : : és a j M. Mr. áll. Vas-, Acél- és Gépgyárak -...—.... I I által gyártott j íMes-Benz | te.:e?a;j;éfe. aittSbuszsK cs fciüiíiSegss autón 1: i i i ; »ezérkópvleelete 6« eladási küzpont!»! i > MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. BM-'-^ícst, IV.. Váci n*»»»-> J»4. R 2 I ; Kírzeü'énviye'et: Fa'irltzliy István automobil- j| «kereskedő. Szeged, KOSSBÜI latos sagárnis,«. : I tf ^iA&Qvt&i&^tty ¿"CtíiKtf 4MMÉ í 1 békésen elintézni az ügyet, kérte a tárgyalás lefolytatását. Kármán elismerte, hogy a sértő kifejezése­ket megtelte, de akkor felindult lelkiállapot­ban volt. Fischer ugyanis őt lecsirkefogózta, legazemberezle és ez háborította őt fel. Kármán védője ezután bejelentette, hogy ezért a kifejezésekért viszojivádat emel Fischer ellen. Fischer Aladár kérte a bíróságot, hogy ren­delje el ezekre vonatkozólag a valódiság bi­zonyítását. Előadta, hogy közötlük feszült volt a helyzet, ezért teremtődött olyan helyzet, hogy megsértetle Kármánt. Kérte, hogy ren­deljék el a bizonyítást arra vonatkozólag is, hogy Kármán Vilmos a Milkó-íéle fakeres­kedő cégnél sikkasztást követett el, a Kauf­mann-féle cégnél koholt rendeléseket irt át, hogy hitelezési csalás miatt eljárás van ellene folyamaiban, hogy az ügyészség erőszakos nemi közösülés miatt vádiratot adott ki el­lene, hogy a Hazainál számlák cedálásával fondorlatos csalásokat követett el. hogy a szabó számláit a Hazai váltóival igyekezett ki­fizetni, végül, hogy a Mezőgazdasági Rt.-töl '3000 pengőt vett fel és az összeget a saját és atyja javára könyvellette el. Kármán az előterjesztés után kijelentette, hogy ellenzi a valódiság bizonyításának el­rendelését, mindössze a Mezőgazdasági Rt.-re vonatkozó vád bizonyításába megy bele. Ellenzi, a bizonyítást azért is, mert Fischer Aladárnak mindezekért, még amikor vagyonfelügyelő volt, módjában lett volna bűnvádi feljelentést lenni ellene. De különben is Fischer a va­gyonfelügyelői jelentésekben, amíg nem voltak rossz viszonyban, áradozott a dicsérettől, hogy milyen lelkiismeretes, rendes munka folyik a gyárban. Fischer Aladár működése össze­férhetetlen volt, mert ugyanakkor, amikor a legnagyobb hitelezőt, a skót céget képviselte a gyárral szemben, vagyonfelügyelője volt a kishitelezők tömegének is. Fischer Aladár ismételten kérte a lelaján. lofl bizonyítás elrendelését, mert — amint mondotta — olyan súlyos vádakat állit Kár­mán ellen, hogy Kármánnak saját érdeke ezek alól tisztáznia magát. A bíróság ugy határozott, hogy a bizonyítási kérelmet elutasítja, egyedül a Mezőgazdasági Rt.-re vonatkozólag rendeli el, mivel ahoz Kármán is hozzájárult. Kimondotta a bíróság, hogy ha Fischer Aladár jogos magánérdekben volt is, a használt kifejezések csupán egysze­rűen sértőek, de nem olyanok, amelyek akár köz-, akár jogos magánérdeket megóvni alkal­masak lennének. A bíróság határozata ellen Fischer Aladár védője semmiségi panaszt jelentelt be, A tárgyalást ezután elnapolták. A délutáni ülést 4 óra után nyitotta meg a polgármester. Szenvedélyes leienetek a képviselőház szerdai Ülésén Elmaradtak az Interpellációk Secsiileíséríési pcFr a Hasai lexíilipar kori11 FlscQer Aladár vádfai a volt vezériqazaaíó ellen — A bíróság csab. részben adott |>elyí a bizonyításnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom