Délmagyarország, 1930. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-27 / 48. szám

4 Of.l * v * w ° * ? < G 1930 február 27. A közgyűlés két és félórás vita után meghosszabbította egy évvel a színház házfkezelését és elrendelte az igazgatói állásra az országos pályázatot (A Délmagyarország munkatársátólA szerdai közgyűlés délutáni ülésén két és félórás vitában tárgyalták le a házikezeléses színház kérdését, amely nem volt mentes a •zenvedélyes jelenetektől. Tíz perccel őt óra előtt került sor a színház tlgyére. Araikor a polgármester jelenti a témát, izgatott mozgás vonul végig a padokon. Dr. Pálfy József polgármcsterhelvettes ismertette a javaslatot, hogy a közgyűlés hoszszabbitsa meg a házikezelést egy évvel, majd részletezte Madarász János ismeretes indítványát. Ezután a házikezelés rendszerével foglalkozott, majd a rendszer és a művezető ellen felmerült kifogásokkal. Kijelenti, hogy a tulszervezkedés egészen jelentéktelen tehertöbbletet jelent, a bajt a világszerte uralkodó szlnhárválság okozza. A szegedi színház előadásai nívósak. A deficit ugy állt elő, hogy a mult évi költségvetésben 30.000 pengő maradványt irányoztak elő, ami már az év elején nem létezett. A mult évben 74.000 pengővel folyt bc kevesebb az előirányzatnál. Akik az opera fentartását kívánják, azok ragaszkodnak az opera fejlesztéséhez is, mert unják már a könnyebb darabokat. A polgármesternek és a színház vezetőségének az az és az ezzel kapcsolatos Intézkedések megtételére a polgármestert hatalmazza meg. Kéri ezenkívül a határozat azonnali végrehajthatóságának kimondását is. Pásztor József szólal fel. 17 éve tárosatya, de olyan feszélyezett helyzetben meg nem szólalt fel, mint most. Dr. Grüner István előre kifogásolta a színházi vitát, a legnagyobb érdeklődést viszont Fajka Lajos tanúsítja, aki soha színházban nem volt, könyvet nem vásárol és Pelrik Antal, aki szintén nem jár szinházba. Andor Zsigmondot azért küldték el, mert anyagi válságba került, Palágyi szerződését pedig azért bontották fel, mert fel akarta oszlatni operatársulatát. Most, a három éves házikezelésnek két nagy eredménye van, a hatalmas deficit és egy kulturális leépítés az opera megszüntetésének tervében. Ilyen előzmények ulán áll elő a polgármester azzal a javaslattal, hogy hosszabbitsuk meg n házikezelést még egy évvel, a többit bizzuk rá. A város kötelezte a legutolsó vállalkozó, igazgatót a külön operatársulat tartására, évente legalább 30 operaelőadás rendezésével. A házikezeléses színháznak három éven keresztül operettszínház jellege volt. A színigazgató nem tulajdonított elég jelentőséget sem az opera-, sem a prózai előadásoknak, a legtöbbet azzal törődött, hogy a silány operettek minél többszőr kerüljenek szinre. Ha így folytatnák, a szegedi színház műsorán rövidesen csak a Mersz-e Marik és a Royal Orfeum maradnának. — Szeged zene'élete az utóbbi időben nagyot fejlődött és most jön a polgármester azzal, hogy kezdjflk meg a kulturális destrukciót A nívós operaelőadásokkal Szegeden idegenforgalmat lehetne elérni. Ha Szeged értékes operatársulatot létesítene és érintkezésbe lépne a környékbeli városokkal, bizonyos, hogy egy-egy városba az operatársulat 3—t-szer vendégszerepelhetne havonkint és egy körálláspontja, hogy ezt a terhet nem bírja el a szinház. A polgármester nem gondol az opera végleges megszüntetésére és ideiglenes megszüntetésére is csak abban az esetben, ha ezzel megtakarít hatja a város azt a néhány ezer pengőt, ami a szinház költségvetésének rentabilitásához szükséges. Kijelenti Pálfy, hogy a szegedi szinház eiőndás i szebbek, mini a többi vidéki színházé. A legkényelmesebb megoldás az volna, ha a város kiadná ismét vállalkozónak a színházat. — Ez ís helyes — kiáltják többfelől. — Csak látszólag helyes, ezen már tul vagyunk — mondja Pálfy —„ ismét kulturbotrány lenne belőle. Elmondja ezután Pálfy, hogy a színháznak 100.000 pengős felszerelése van, ez a házikezelés eddigi eredménye. Ez elveszne, ha ismét vállalkozó kezébe kerülne a szinház. Az uj közigazgatási törvény érielmében a tanács hatáskörét a polgármester vette át, — Nem a kisgyűlés? — kérdi Wimmcr. — Fájdalom, nem — mondja a polgármester. — Ebben a fájdalomban majd megosztozunk — igéri Wimmer nagy derültsége! keltve. Pálfy ezután azt bizonyitja, hogy a szinház személyi ügyeinek intézése a polgármester hatáskörébe tartozik. Javasolja, hogy nyék kulturális centruma lehetne. A meglévő operatársulat is lett ajánlatot, de valaki itt elgáncsol minden operaiervet. Hajlandó fenniartani a házike/:elést, de csak financiális és kulturális biztosilékokkal. A közgyűlésnek kötelessége beleavatkozni ezekbe a kérdésekbe. Igaz. hogy általános színházi krízis van, de az operettszínházak buknak meg, ami azt mutatja, hogv az operett buktatta meg Szegeden is a házi kezelést és hogy az operettek teremtették Szegeden is a deficitet. Azt javasolja, hogy a közgyűlés hOS5Z.tbbitsa meg egy évvel a házikezeléses rendszert, de ne vegye tudomásul a kisgyülésnek azt a javaslatát, amely a polgármestert ruházza fel a további intézkedés jogával, hanem mondja ki, hogy uj szinügyi szabályrendelet és egyéb előkészületek elvégzése után legkésőbb március 31-éig újból foglalkozik a sziliházügy egész komplexumával. Dr. Eisner Manó szólal fel ezulán. A szinház és a színházzal kapcsolatos kérdések körül Szegeden ma a legnagyobb jogbizonytalanság uralkodik. A meglévő színházi szabályrendelet nem ismeri a házikezelés rendszerét Ez a szabályren delet megállapítja, hogy milyen jogkör illeti meg a közgyűlést, a tanácsot, a polgármestert és a vállalkozó igazgatót. A város hatóságának a házikeze, lés elején meg keltett volna alkotnia a házikelés ügyrendjét, módosítania kellett volna a szabályrendeletet. Indítványozza szintén a hizi'<ezelés fenntartását, de alkossák meg az uj szinügyi szabályrendeletet is, amelynek elkészítésére a potíármcs tert utasítsa azzal, hogy legkésőbb március 31-ig letárgyalhassa azt a tőrvényhatóság. A zenei kulturát szintén fontosnak tartja, de ugy véli, hogy ez nem kapcsolatos a vidéki ni vön mozgó operaelőadásokkal. Eisner ezzel befejezi felszólalását, a polgármester pedig átadja az elnöki tisztséget Raek tanácsnoknak. maga pedig a »vitatkozó szikbe« ül. Ezután Petrik Antal szólal fel Azt indítványozza, hogy a házike/elés fentartásával a közgyűlés irja .kJ a pályázatot a művezető-igazgatói állásra. A közönség rossz náveu ves.rl hogy a Város százezreket áldó* t szinhárra V.-kor amikor városZseMralafHAs 2 uengőérl Lánc, cyürtiforrasrtás arannyal 50 t. Brillitos ékszer alakítás és foglalás. Lelkiismeretes szakszerit munka. Kisebb javitás meaprárható fm A i Mkfzá'li K. b. 12. Valéria tér sarokB^^Spar rendezésre alig jut valami. $lesen bírálja a szin igazgató működését. Dr. Fajka Lajos szólalt fel Petrik után. Pásztor — szerinte — azt kívánta, hogy a város közönsége könnyedén vállalja a szubvención kivül • deficitet is. — Sem igaz, nem e;l mondtam. Hazudik — kiáltja Pásztor. — Ezt kikérem magamnak. Ez közönséaes zsidó szemtelenség — mondja Fajka. Nagy zaj támad. Az elnök csenget és Fajkát rendreutasítja. Végre nagynehezen elül a lárma, Fajka folytalja beszédét, a sziíiliál anyagi vezetését bírálja, majd azt indítványozza, hogy a kő»gj ülés mondja ki, hogy Tarnayt tovább nem öhajfc* ja szerződtetni. Dr. Debre Péter, mint kórházigazgató kíván felszólalni. (Derültség.) A mai szinház, a Mersz-a Marykkal. a kórházzal szemben komédia. A szia ház közönséges szórakozó hellyé vált és ez okozza bukását .Vem hajlandó egy fillér szubvenciót adni az ilyen színháznak akkor, amikor a városnak nincs pén:e a gyermekkórház berendezésére. (Éljenzés. tups.) Amig a ntncsetlenek a legszomorúbb proletársorsba sülyednek, nem lehet százezreket költeni szórakozó helyek szubvencionálására. Snky kai oko-abb lenne azt a 100.000 peniöt munkaalkalmak teremtésére forditint Tonellí Sándor szólalt fel ezután. Debre felszólalását túlzónak tartja, mert a város adott helyzete tel áll szemben. Hivatkozik arra, hogy Grácban a válság miatt be kellett szüntetni az operaelőadás sokat A gazdasági viszonyok és a technikai vívmányok okozzák a szinház világválságát, amelyet nem lehet embervadászat céljaira felhasználni. Bőszéi a protekciós szerződtetésekről, amelyek jó pár ezer pengős terhet jelentenek a színházra. Azért kell a színházban operetteket adni, mert a közönségnek az operett kell, ahol jóizüen meg tud botránkozni. A jó operaelőadások is nagy pub» likumot vonzanak, ezért nem tehet kikapcsolni az operát. A I > ülés, mint nagyon sok tagu testűlet, nem alkalmas' az ilyén kérdés tárgyalására. Azt javasolja, hogy a milvezrtöi állás betöltéséről a poh/ármcster a színügyi bizottsággal karöltve határozzon De szükséges a müve/etö szerződésének megváltoztatása is. Ábrahám Imre szólal fel. Nem vagyok szakértő. Kisgazda vagyok — mondja —, de azt tudom, hogy a vergődő kisemberek véres adófilléreiből néni szabadna száznegyvenezer pengőt költeni pikáns operettekre. Sokalja a magas szinészgázsikat is. Wlmrner Fülöp jelentkezett ezután szólásra. Megállapítja, hogy eddig mindenki a javaslat ellen beszélt, de azért nem csatlakozhat egyik indítványhoz se. Pálfy előadása valóságos zsonglőrködés volt. Zsonglőrködés a számokkal és a feleslegekkel. Beszél ezután az operaelőadásokról. Megállapítja, hogy az operaelőadásoknak nem az a hibájuk, hogy lejátszottak, hanem az, hogy nem jók, mert Jó operát jó előadásban tízszer Is megnéz a közönség. — Kimerült a téma, — mondja valaki. — Mi merültünk ki, - teszi hozzá Tftrflk Béla. — Ezen segithet nyitva az ajtó, — tanácsolja neki Wimmer, majd kijelenti, hogy • ház'.kez"lé§ meghosszabbításához hozzájárul, de a kapcsolatos ügyek elintézésére a szinügyi bizottság delegáljon hat tagot és azoknak a véleménye alapján intézkedjen a polgármester. A város nem teheti tul magát azon a hibán, amit Tarnay elkövetett, ki kell írnia az országos pályázatot, de Tarnay kizárása nélkül. Lájer Dezső szólal fel ezután. A szociáldemokraták a házikezelést az eddigi módon nem kívánják fenlarlani, mert az a kulturális érték, amit a szinház nyújt, iflncs arányban az érte vállalt áldozattal. A szfnhári szubvencióból 3—4000 «permeket ruházhatna fel minden évbon a város. Nem reméli, hogy a helyzet balátható időn belül megváltozhatna. Ezért azt ajánlja, hogy szeptembertől adja kl % vá.ros vállalkozó Igazgatónak a színházat Ra<-V T.ipót ezntán bezárta a vitát é« • polgárm CM ÉRNEK adta meg a szót A lí^'f/^ritifster Mle'enti, hogy nem * színház a tárgysorozat legfoiv.vahb pontja. D eh révei szemben hangsulvozza, n >'iy a szinház nemcsak szórakozást, de kulturá! is nvnjt A vAro« nem paszHanns Síüve-vel, a Maros vize főszereplőjével és a Párisi erkölcsük szerelmi regény a város a színházat az uf szezonban Is házikezelésben tartsa