Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

1928 március '23. DftLMA GYARORSZAG H szerkezete sok részlefében mm egyezett a resiiieSkezéslitikre álló tervekkel" msndia Berzenczey főtanácsos II közúti tód h>te!tu!l6p6$$neK ügye a tanácsülésen is szóba került (A Délmagyarország munkatársától.) A *í)élmagyarország csütörtöki számában közölt hidósitás, amelybén a hidjavitás körül mutat­kozó hiteltullépés ügyéről számoltunk be, ál­talános feltűnést kellett a városban. Mint meg­írtuk, a kérdés a tanácsot már régen foglal­íkoztatja, de a nyilvános tanácsüléseken eddig csak halvány célzások történtek rá, a kérdés teljes részletességében sohasem került napi­rendre. Néhány nappal ezelőtt, amikor a ta­nács a kereskedelmi miniszternek az ujsze­jsedi villamosjáratok ügyére vonatkozó leira­tát tárgyalta, a polgármester ezzel a váratlan hiteltuílépéssel egészítette ki a tanács elutasító javaslatának indokolását, mondván, hogy a hid szerkezete sokkal gyengébb, mint amilyennek a szakértők gondol­ták volna, mert v. javítási munka fo­lyamán derült csak ki, hogy pilléren­kint tiz vagon vassal többet kell bele­<• építeni az előirányzottnál. „ \ polgármester megjegyzése, amelyet semmi 'magyarázat sem követett, akkor nem keltett feltűnést, most azonban, hogy a hileltullépés dolga teljes aráuvaiban nyilvánosságra került, ez a megjegyzés is illusztrálja a helyzetei. Yalószjnüleg a Délmagyarország mai cikke alapján a kérdés a csütörtöki tanácsülésen is szóba került. Most is a polgármester átmenet­nélküli megjegyzése alapján. A polgármester két szürke akta közölt igy szólt: — A híd javítana százötvenezer > pengővel többe kerül, mint amennyit erre a célra előirányoztunk. A pótmunkák kimutatását alaposan át kell vizsgálni, hátha törölhetjük, vagy redukál­hatjuk egyes téte'eit. — Az eredeti költségvetést és a renoválás terveit keltett volna jobban megnézni — mon­dotta dr. Tóth Béla főjegyző. — Nem tehetünk róla, hogy így történi — mondotta a polgármester —, csak a munka megkezdése után derült ki, hogy rosszak a vastartók is, azokat is ki kell cserélni. A tanács ezzel napirendre is tért a kér­dés fölött. Felkerestük ebben az ügyben Berzenczey "Domokos műszaki főtanácsost, a mérnöki hi­vatal vezetőjét, aki a következőket mondotta: — Szikszay Gerő miniszteri tanácsos an­nak idején ötféle alternatív költségvetést dol­gozott ki a közúti hid javítására azoknak a terveknek és számításoknak az alapján, ame­lyeknek egyrészét a mérnöki hivatal, másik részét pedig a kereskedelmi minisztérum bo­csájtotta a rendelkezésére. Az ilyen hidjavitási munkálatokat, amelyekhez pontos költségelő­irányzat sohasem állitható össze, az állam és a vasút rendszerint ugy oldja meg, hogy a munkálatok elvégzésével egészen tág keretű felhatalmazással a Magyar Államvasutak Gép­gyárát bízza meg, amely a munka folyamán állapítja meg a tényleges szükségleteket. Prc­riz előirányzatot csak akkor csinálhattunk volna, ha egy megbízható ós kipróbált szak­emberrel a közúti hidat teljes egészében a leg­apróbb részletekre is kiterjeszkedve felvétet­jük és annak alapján készíttetjük el a szük­.séges számításokat. Kétségtelen, hogy ezzel az «eljárással is ugyanarra az eredményre jutot­tunk volna, amilyenre ihost, a javítási munka alatt jutunk, ellenben a részletes felvétel és a prcciz bzáinilások néhányszázmillió koroná­val bzaporitotlák volna az előkészítő munká­latok költségeit. Arról sző sincsen, hogy a város megtakaríthatta volna azt az összeget, amely most hiteltullépés formájában jelent­kezik, legfeljebb annyi történhetett volna, hogy a hidjauitás tényleges költségeit előre, megtudtuk volna végét véngcsen ha­tározni. Különben is a hidjavitássul kapcsolatos szá­mit ásóknak és a tulajdonképeni munka ki­vitelének a módját a kereskedelmi miniszter állapítja meg és igy ebbe a városnak alig van valami beleszólása. Megkérdeztük Berzenczey Domokostól, hogy milyen előre nem látható rongálódások okoz­ták a hiteltullépést. — A hid szerkezete sok részletében. jnem egyezett ti rendelkezésünkre álló tervekkel és számításokkal — mondotta Berzenczey — és ezeket az elté­réseket csak a hid aláállványozása után törtét részletes felmérés alkalmával állapithattá, csak meg. Precíz tervek és számítási müve letek ugyanis nem álltak rendelkezésünkre A differencia azt jelenti, hogy a részletes tel vétel alkalmával a híd 1,450.000 kilogramnyi súlyának mintegy tizenöt százalékára emelke­dett a bedolgozandó vasmennyiség, mig ere­detileg csak kilenc és félszázalékról volt szó. Pénzben ez százötvenezer pengőt jc­lent hozzávetőlegesen, erről az ősz­szegről kell gondoskodnia a város­nak. Értesülésünk szerint a tanács a márciusi közgyűlés elé terjeszti a hiteltullépés ügyét és kérni fogja a százötvenezer pengő pót-; költség megszavazását. Valószínűleg kölcsönt kell erre is felvennie a városnak. íJüifl $S Stefiül a Márir-maloin magánegyezség« Az iratokat visszakuüdik a ^rvényssétere — SuSyos meg* áHapitásak a hitelez&i ve«8a@yie% lalanftásében jelentette, hogy a cég módosított ajánlatába» (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Hitelvédő Egylet szegedi szerv-e csü­törtökön reggel a kamara uagytermében foly­tatta a Márer-malom ismeretes fizetésképtelen­ségi ügyében megkezdett magánegyezségi tár­gyalást. A mindvégig izgatott liangulatu tár­gyalást, amelyen több rniut száz kishitelező jelent meg, dr. Landesberg Jenő kamarai ügy­vezető titkár nyitotta meg. Az uj módositott egyezségi ajánlat ismerte­tése előtt dr. Schu>arcz József Vagyonfelügyelő bejelentette, hogy a fizetésképtelenség bejelen­tése előtt Márer Gyuláné tizenötezer pengőt érő x ékszereit az egyik bankba helyezte letétbe. A bank azonban áz ékszereket lefoglalta, mi­vel a banknak is volt követelése Márerékkal szemben. Véleménye szerint az ékszerek nem képezhették a cég tulajdonát. Ezután dr. Eisner Manó ügyvéd, az adós cég képviselelébeu terjesztette elő v; módosított egyezségi ajánlatéi. Az ajánlat értelmében az adós cég kötelezi magát arra, hogv ötszázalékos kamatfal ötven­százalékos kvótát fizet hitelezőinek nyolc hó­nap alatt három egyenlő részletben. Az ajánlat szerint a rokoni hitelezők csak akkor nyerhetnek kielégítést, ha a többi hi­telezők már megkapták követeléseiket. A 100 pengőn aluli tartozásokat a hitelezők teljes összegben kapnák meg. Az adós cég beleegyezik abba. hogy adós­ságából 110.000 pengő maknára és annak tartozékaira kebeleztessék be. Az utolsó rész­letért, 33.500 fwngőért dr. Herczka Gyula po­zsonyi ügyvéd vállal készfizetői kezességet. Ur. Schtmrcz József vagyonfelügyelő sze­rint az uj egyezségi ajánlatnak alaki hibája van. Szükségesnek tartja, hogy bármely rész­let nem fizetése esetében az adós egy összeg­bon köteleztessék kifizetni egész tartozását. Ezért indítványozza, hogy a magánegyezségi tárgyalást öl napra újból halasszák el, mert remény van arra, hogy a Márer-féle házat rövid időn belül kedvező feltételek mellett lehet értékesíteni. Dr. Palócz Sándor az Angol-Magyar Bank szegedi fiókjának képviseletében bejelentette, hogy a fiókhoz dr. Herczka Gyula javára 35.000 pengő átutalás megérkezeti azzal, hogy a pénzösszeg 1928 julius 20-iki értékkel fel­használható. Dr. Stiuessy Lehel dr. Szekerke Lajos a rokonok névében bejelentették: a rokon-hi'.e­lezők beleegyeztek abba, hogy csak az egyéb hitelezők kielégítése után kavhassák mea kö­veteléseiket. Dr. Eisner Manó az adöa cé2 nevében be­mindenben eleget tett a vagyon» felügyelő kívánalmainak. Beleegyezik abba is, hogy a részletek nem fizetése esetén a teljes ősszeg legyen követel *i liető. Kéri azonban az egyezkedési tárgyalás rövid határidőre való elnapolását. A felszólalások után dr. Landesberg Jenő bejelentette, hogy az Országos Hitelvédő Egy^ let szegedi szerve a halasztási kérelemnek eleget nem tehet. kz eljárást befejezettnek tekinti és az ügyi iratait a következő Jelentéssel terjeszti át a törvényszék elé: — A hitelezői védőegylet kamarai szer-, ve a magánegyezség megkísérlése céljá­ból megindult eljárást megszünteti. .— Megállapítást nyert ugyanis, hogy," az adós cég könyveléseit meg nem engedett módon vé­gezte és ez a szabálytalan könyvelési mód alkalmas volt arra, hogy a hitelezőket félre lehessen vezetni. A rokonok számlájára olyan elszámolások" történtek, amely összegeket a hitelezők elől vonja el az adós cég. A részvénybefizetések összege sem lett pontosau elszámolva. 1925 óta forgó tőkn nélkül dolgozott a cég és ennek ellenére, is olyan hiteleket vett igénybe, amelyek n. hitelezők megkárosítását szolgálta. 192(5— 27-ben ujabb beruházásokat eszközölt nemcsak az üzemben, hanem a lakóház* ban is, holott erre nem volt szükség ét» -a lakás amúgy is csodálatos fényűzéssel volt berendezve. A nyereségszámla is sza­bálytalanul készült; el. Megállapítható, hogy az adós cég már régen tudomással btrt fize­tésképtel enségéröl és enuek ellenére őrleményeket eszkö­zölt, előlegeket vett. fel, az őrleményeket eladta és csak drága áron tudta újból megvásárolni. — Az adós cég 1914—15-ben cgyszet-, már csődbe került, amikor is a csódbt az anyagiak teljes hiányában meg kellett szüntetni. A cég később a konjunktúrák' szárnyán ismét kedvező helyzetbe került» amikor azonban teljesen megfeledkezett régi hitelezőiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom