Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

1928 március '23. DftLMA GYARORSZAG H szerkezete sok részlefében mm egyezett a resiiieSkezéslitikre álló tervekkel" msndia Berzenczey főtanácsos II közúti tód h>te!tu!l6p6$$neK ügye a tanácsülésen is szóba került (A Délmagyarország munkatársától.) A *í)élmagyarország csütörtöki számában közölt hidósitás, amelybén a hidjavitás körül mutatkozó hiteltullépés ügyéről számoltunk be, általános feltűnést kellett a városban. Mint megírtuk, a kérdés a tanácsot már régen foglalíkoztatja, de a nyilvános tanácsüléseken eddig csak halvány célzások történtek rá, a kérdés teljes részletességében sohasem került napirendre. Néhány nappal ezelőtt, amikor a tanács a kereskedelmi miniszternek az ujszejsedi villamosjáratok ügyére vonatkozó leiratát tárgyalta, a polgármester ezzel a váratlan hiteltuílépéssel egészítette ki a tanács elutasító javaslatának indokolását, mondván, hogy a hid szerkezete sokkal gyengébb, mint amilyennek a szakértők gondolták volna, mert v. javítási munka folyamán derült csak ki, hogy pillérenkint tiz vagon vassal többet kell bele<• építeni az előirányzottnál. „ \ polgármester megjegyzése, amelyet semmi 'magyarázat sem követett, akkor nem keltett feltűnést, most azonban, hogy a hileltullépés dolga teljes aráuvaiban nyilvánosságra került, ez a megjegyzés is illusztrálja a helyzetei. Yalószjnüleg a Délmagyarország mai cikke alapján a kérdés a csütörtöki tanácsülésen is szóba került. Most is a polgármester átmenetnélküli megjegyzése alapján. A polgármester két szürke akta közölt igy szólt: — A híd javítana százötvenezer > pengővel többe kerül, mint amennyit erre a célra előirányoztunk. A pótmunkák kimutatását alaposan át kell vizsgálni, hátha törölhetjük, vagy redukálhatjuk egyes téte'eit. — Az eredeti költségvetést és a renoválás terveit keltett volna jobban megnézni — mondotta dr. Tóth Béla főjegyző. — Nem tehetünk róla, hogy így történi — mondotta a polgármester —, csak a munka megkezdése után derült ki, hogy rosszak a vastartók is, azokat is ki kell cserélni. A tanács ezzel napirendre is tért a kérdés fölött. Felkerestük ebben az ügyben Berzenczey "Domokos műszaki főtanácsost, a mérnöki hivatal vezetőjét, aki a következőket mondotta: — Szikszay Gerő miniszteri tanácsos annak idején ötféle alternatív költségvetést dolgozott ki a közúti hid javítására azoknak a terveknek és számításoknak az alapján, amelyeknek egyrészét a mérnöki hivatal, másik részét pedig a kereskedelmi minisztérum bocsájtotta a rendelkezésére. Az ilyen hidjavitási munkálatokat, amelyekhez pontos költségelőirányzat sohasem állitható össze, az állam és a vasút rendszerint ugy oldja meg, hogy a munkálatok elvégzésével egészen tág keretű felhatalmazással a Magyar Államvasutak Gépgyárát bízza meg, amely a munka folyamán állapítja meg a tényleges szükségleteket. Prcriz előirányzatot csak akkor csinálhattunk volna, ha egy megbízható ós kipróbált szakemberrel a közúti hidat teljes egészében a legapróbb részletekre is kiterjeszkedve felvétetjük és annak alapján készíttetjük el a szük.séges számításokat. Kétségtelen, hogy ezzel az «eljárással is ugyanarra az eredményre jutottunk volna, amilyenre ihost, a javítási munka alatt jutunk, ellenben a részletes felvétel és a prcciz bzáinilások néhányszázmillió koronával bzaporitotlák volna az előkészítő munkálatok költségeit. Arról sző sincsen, hogy a város megtakaríthatta volna azt az összeget, amely most hiteltullépés formájában jelentkezik, legfeljebb annyi történhetett volna, hogy a hidjauitás tényleges költségeit előre, megtudtuk volna végét véngcsen határozni. Különben is a hidjavitássul kapcsolatos számit ásóknak és a tulajdonképeni munka kivitelének a módját a kereskedelmi miniszter állapítja meg és igy ebbe a városnak alig van valami beleszólása. Megkérdeztük Berzenczey Domokostól, hogy milyen előre nem látható rongálódások okozták a hiteltullépést. — A hid szerkezete sok részletében. jnem egyezett ti rendelkezésünkre álló tervekkel és számításokkal — mondotta Berzenczey — és ezeket az eltéréseket csak a hid aláállványozása után törtét részletes felmérés alkalmával állapithattá, csak meg. Precíz tervek és számítási müve letek ugyanis nem álltak rendelkezésünkre A differencia azt jelenti, hogy a részletes tel vétel alkalmával a híd 1,450.000 kilogramnyi súlyának mintegy tizenöt százalékára emelkedett a bedolgozandó vasmennyiség, mig eredetileg csak kilenc és félszázalékról volt szó. Pénzben ez százötvenezer pengőt jclent hozzávetőlegesen, erről az őszszegről kell gondoskodnia a városnak. Értesülésünk szerint a tanács a márciusi közgyűlés elé terjeszti a hiteltullépés ügyét és kérni fogja a százötvenezer pengő pót-; költség megszavazását. Valószínűleg kölcsönt kell erre is felvennie a városnak. íJüifl $S Stefiül a Márir-maloin magánegyezség« Az iratokat visszakuüdik a ^rvényssétere — SuSyos meg* áHapitásak a hitelez&i ve«8a@yie% lalanftásében jelentette, hogy a cég módosított ajánlatába» (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Hitelvédő Egylet szegedi szerv-e csütörtökön reggel a kamara uagytermében folytatta a Márer-malom ismeretes fizetésképtelenségi ügyében megkezdett magánegyezségi tárgyalást. A mindvégig izgatott liangulatu tárgyalást, amelyen több rniut száz kishitelező jelent meg, dr. Landesberg Jenő kamarai ügyvezető titkár nyitotta meg. Az uj módositott egyezségi ajánlat ismertetése előtt dr. Schu>arcz József Vagyonfelügyelő bejelentette, hogy a fizetésképtelenség bejelentése előtt Márer Gyuláné tizenötezer pengőt érő x ékszereit az egyik bankba helyezte letétbe. A bank azonban áz ékszereket lefoglalta, mivel a banknak is volt követelése Márerékkal szemben. Véleménye szerint az ékszerek nem képezhették a cég tulajdonát. Ezután dr. Eisner Manó ügyvéd, az adós cég képviselelébeu terjesztette elő v; módosított egyezségi ajánlatéi. Az ajánlat értelmében az adós cég kötelezi magát arra, hogv ötszázalékos kamatfal ötvenszázalékos kvótát fizet hitelezőinek nyolc hónap alatt három egyenlő részletben. Az ajánlat szerint a rokoni hitelezők csak akkor nyerhetnek kielégítést, ha a többi hitelezők már megkapták követeléseiket. A 100 pengőn aluli tartozásokat a hitelezők teljes összegben kapnák meg. Az adós cég beleegyezik abba. hogy adósságából 110.000 pengő maknára és annak tartozékaira kebeleztessék be. Az utolsó részletért, 33.500 fwngőért dr. Herczka Gyula pozsonyi ügyvéd vállal készfizetői kezességet. Ur. Schtmrcz József vagyonfelügyelő szerint az uj egyezségi ajánlatnak alaki hibája van. Szükségesnek tartja, hogy bármely részlet nem fizetése esetében az adós egy összegbon köteleztessék kifizetni egész tartozását. Ezért indítványozza, hogy a magánegyezségi tárgyalást öl napra újból halasszák el, mert remény van arra, hogy a Márer-féle házat rövid időn belül kedvező feltételek mellett lehet értékesíteni. Dr. Palócz Sándor az Angol-Magyar Bank szegedi fiókjának képviseletében bejelentette, hogy a fiókhoz dr. Herczka Gyula javára 35.000 pengő átutalás megérkezeti azzal, hogy a pénzösszeg 1928 julius 20-iki értékkel felhasználható. Dr. Stiuessy Lehel dr. Szekerke Lajos a rokonok névében bejelentették: a rokon-hi'.elezők beleegyeztek abba, hogy csak az egyéb hitelezők kielégítése után kavhassák mea követeléseiket. Dr. Eisner Manó az adöa cé2 nevében bemindenben eleget tett a vagyon» felügyelő kívánalmainak. Beleegyezik abba is, hogy a részletek nem fizetése esetén a teljes ősszeg legyen követel *i liető. Kéri azonban az egyezkedési tárgyalás rövid határidőre való elnapolását. A felszólalások után dr. Landesberg Jenő bejelentette, hogy az Országos Hitelvédő Egy^ let szegedi szerve a halasztási kérelemnek eleget nem tehet. kz eljárást befejezettnek tekinti és az ügyi iratait a következő Jelentéssel terjeszti át a törvényszék elé: — A hitelezői védőegylet kamarai szer-, ve a magánegyezség megkísérlése céljából megindult eljárást megszünteti. .— Megállapítást nyert ugyanis, hogy," az adós cég könyveléseit meg nem engedett módon végezte és ez a szabálytalan könyvelési mód alkalmas volt arra, hogy a hitelezőket félre lehessen vezetni. A rokonok számlájára olyan elszámolások" történtek, amely összegeket a hitelezők elől vonja el az adós cég. A részvénybefizetések összege sem lett pontosau elszámolva. 1925 óta forgó tőkn nélkül dolgozott a cég és ennek ellenére, is olyan hiteleket vett igénybe, amelyek n. hitelezők megkárosítását szolgálta. 192(5— 27-ben ujabb beruházásokat eszközölt nemcsak az üzemben, hanem a lakóház* ban is, holott erre nem volt szükség ét» -a lakás amúgy is csodálatos fényűzéssel volt berendezve. A nyereségszámla is szabálytalanul készült; el. Megállapítható, hogy az adós cég már régen tudomással btrt fizetésképtel enségéröl és enuek ellenére őrleményeket eszközölt, előlegeket vett. fel, az őrleményeket eladta és csak drága áron tudta újból megvásárolni. — Az adós cég 1914—15-ben cgyszet-, már csődbe került, amikor is a csódbt az anyagiak teljes hiányában meg kellett szüntetni. A cég később a konjunktúrák' szárnyán ismét kedvező helyzetbe került» amikor azonban teljesen megfeledkezett régi hitelezőiről