Délmagyarország, 1928. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-23 / 68. szám

DELMAGYABOBSZÁÍJ 1928 március 23. — Mindezeket egybevetve az adós cég eljárása rosszhiszemű volt. Eltitkolta fizetésképtelenségét, amivel súlyosan megkárosította hitelezőit, — jelentette ki végül dr. Landcf.berg Jenő. Ezután az értekezletet befejezettnek nyilvánította. Az iratok ezek szerint visszakerülnek a törvényszékhez. A rendelet szerint a törvényszék [lét féle intézkedést tehet, vagy átteszi az iratokat tt csődmegnyitás végett a csődbírósághoz, vagy pedig, ha ezt a hitelezők érdekében szükségesnek tartja s ha az Országos Hilelvédő Egylet szegedi szervezetének megállapításait s a megállapításoknak jelentőségét nem osztaná teljes mértékben, még egyszer megkísérti az egyezség megkötését. Az OHE szegedi szervezetének ez az intézkedése rendkívül feltűnést keltett s azt többíányu értelmezéssel kommentálták. Szóvá tették, hogy a hitelvédö egyletnek a hitelezők érdekeinek védelme lenne a feladata; PZ az intézkedés azonban, mely a megegyezés kilátásait a legnagyobb mértékben megnehezíti, aligha tekinthető a hitelezők érdekében állónak. Mert a csőd megnyitása a követelés egyik felének elvesztése után előreláthatólag a követelés másik felének elvesztését is maga után vonná. Olyan magyarázatot is lehet hallani, hogy ezzel a határozattal a Hilelvédő Egylet — talán akaratlanul is — a közadősnak kedvezett, mert a csődnyitás közelsége nemcsak az adós cégre, hanem a hitelezőkre is eleven hatással lesz s ha a bíróság meg fogja kisérteni az egyezséget, a hitelezők a csődnyitástól s ezzel követelésük másik felének elvesztésétől is tartva, inkább el fogják fogadni az adós cég ajánlatát. Az érdekeltek ilyen előzmények ufán rendkívüli érdeklődéssel várják a törvényszék határozatát. Budapesti vállalkozóval készítteti el a város a fogadalmi templom kőfaragó munkáit fA Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a közgyűlés a tanács javaslalám hozzájárult a fogadalmi templom fokoroítabb továbbépítéséhez szükséges négyizé/negyvenezer pengő kölcsön felvéleléhez a tarácsot utasította a kölcsön megszerzésére Eszel a négyszázneqyvenezer pengőre! együtt hatszázezer pengője lesz a lemplomalepnak, mért az idei költségvetésben százhatvanezer pengőt engedélyezett a templom építésére a közgyűlés. A mérnöki hivatal moct öss7eáílHolfa a hatszázezer pengő keretében elvégezhető munkálatok csoportokba oszfolt sorrendjét. A kimutatásban három csoport van. Az első csoporlba azok a munkák kerüllek, amelyek a költségvetésben engedélyezett százhatvanezer pengőből végeztethető^ el. A második csoportba tartozó munkálatokat mér a felveendő kölcsönből kell a városnak még ebben az évben kifizetnie, a harmadik csoport munkálatainak számláit azonban csak a jövő évben egyenlíti ki a város, bár ezeket a munkákát 1« kladféít még ebben az e^zfpndőben. A mérnöki hivatal a munkaprogramot ugy állította össze, hogy az árviz ötvenedik évfor« dűlőién az emlékmisét a megyéspüspök már a töhaió főoltáránál tarthassa meg és a templomon már csak a kisebb jelentőségű munká* latok maradjanak hátra. Ezért az eredeti épi* tési programba felvett munkálalokon kívül a második csoportba soroita a szentély ősz• szes szobor munkáit, a főkapu és a mellék« kaouk teljes ktaolgozását, a terraszok kor« Iáiéinak elkészítéséi, a kerítés befejezését, a Szentháromság szobor áthelyezését, (a szobor a templom jobboldali tornya elé kerül szimelriku«an az öreg toronnyal) az öreg* toronv kiképzésé', a szentély és a főhajó márvény és üvegmozaik munkáit, festését és a toronvórák elkészítéséi. Ezekre a munkálatokra 202 804 pengő szükséges. A harmadik csoporlba a szentély falainak szobormuntiói kerülnek, de ezeknek az árát a város csak a jövő évben fizeti kl. Hosszabb vita volt a csülöriökl tanácsülésen, ahol a mérnöki hivatal munkaprogramját letárgyalták a szegedi kőfaragóipar foglalkoztatása körül, Eoerk Ernő, a templom teivezőle és építője ugyanis egy butíaoesti vállalatot ajánlott a városnak és ezt az álláspontot a mérnöki hivatal is támogatta azzal az indokolással, hogy a szeged! kőfaragó vállalkozók számára ez a munka túlságosan finom, komplikált és csak budapesti munkásokkal végeztethetnék el ők is. A tanács hosszas vita után hozzá/árult a budapesti pátiall'nzó meahizniásához. CHAPLIN öl Markóban, Rimsky mint Fehér 15 № vorM«* hnriewk hétfO'fll n Bc.lv6',o»l Moziban. 99 Egységes magyar race nincsen Dr. Farkas Béla egyeiemH íanár előadása a faf fogai« '(A Dél mag tjarors zúg munkatársától.) Ma, | amikor annyit beszélnek fajról és fajvédelem- j röl, nagy aktualitása volt dr. Farkas Béla egyetemi tanár előadásának az Egyetem Barátok Egyesületében a faj fogalmáról. — Sokat és gvakran beszélnek ma a fajról — kezdte előadását Farkas professzor. —- Beszélnek fajvédelemről és ennek kapcsán magyar fajról, zsidó fajról, u fajok harcáról. Kialakult egy uj tudomány, a fajbiologia, de azt le kell szögezni, hogy az úgynevezett teoretikus jajmagyarázók nagyon eltérnek az igazságtól. A race, a faj elnevezés alá olyan embercsoportokat vehetünk, amelyeknek egyforma testi és lelki tulajdonságai'/ vannak és ezek i>' is öröklődnek. Azután foglalkozott az előadó a különböző fajelméielekkel. A legegyszerűbb fajelméletet epy angol tudó*, Okheru igy definiálta: az a faj, ami csoportosul és ami párosodik. Egy máik angol tudós már sokkal helyesebben írja körül a faj fogalmát, amikor azt mondja: — Az eredetnek a közössége és az összetevő individuumok hasonlósága: a faj. Linnével azután e téren is nagyot fordult b világ, ö foglalta rendszerbe a fajokat. 4152 a latfajt sorol fel és állatrendszcréuek legmagasabb pontjára az embert, a homosapienst állította.. (Ma már 120.000 állatfajt ismerünk, a kihalt állatokéval együtt több, mint félmilliót.) 1735-ben kiadott müvében meghatározza az őt emberfajt: a homo americanust (vörös, :örü faj), homo europeus (fehér, vérmes »izmos), homo asiaticust (sárga, melacholikus), homo afert (fekete, flegmatikus) és a Iglgefl ma Tisza homo monstuozust (ez olyan tipus volt, amely csak ritkán fordult elő és az irók írtak le). 1758-ban kiadott munkájában már eltért ettől a beosztástól és az európai embernél már a szépséget, a szépség struktúráját tekinti döntőnek. — Annyi a faj, amennyit a Végtelen Lény tcrcmlett — mondotta Linné és ezen a véleményen alapszik azután a fajok változhatnilanságának tana. Butién, Hunter, Kant, Couvier, Lamarck és Blumenbach úttörő munkásságáról beszélt még Farkas professzor, utóbbiról megjegyezve, hogy ő a fajok kialakulását a környezet hatására vezeti vissza. A fejlődés gondolatát Darwin előtt már Lamarck vetette fel, mig Darwin, a fajokat egy közös eredelre vezeti vissza, a receokból és az individumokból létrejött csoportokra. A sokféle elmélet és vélemény között igen érdekes Gobineauuak a megállapítása, aki azt mondja: — A race elpusztul, ha degenerálódik, a degenerálódás pedig akkor jön létre, ha keveredik. Tehát a népek nem azért pusztulnak el, mert rosszak, élvhajhászók, vallástalanok, hanem mert keverednek. Ezek után fel lehetne tenni a kérdést, hogy hogyan is állunk tehát a magyar fajjal? Sehogy. Ez a kérdés még nincsen feldolgozva. Egységes magyar ra.ee nincsen. Van azonban különböző raceoknak mozaikszerű keveredései. Annak ellenére, hogy óriási módon kevert nép vagyunk, mindig lesz egy-egy olyan leszármazott az idők folyamán, akiből a legendás honfoglaló magyarok vére üt ki, aki, mint eddig is, bámulatba ejti nemcsak Európát, hanem az egész világot. A rendkívül érdekes előadást a hallgatósáű melegen megtapsolta. Kéíezei* főnyi íömeg a SGM temetésen Budapest, március 22. Ma délben temették fi Solton a tüzkatasztrófa egyik áldozatát, dr. Bercifollo Pálnét, a temetésen 2000 főnyi tömeg vett részt. Holnap temetik őzv. dr. Nagy Józsefnél^ ma délelőtt a Kerepesi-temetőben temették el Stromayer Mariska tanítónőt. A katasztrófa ügyében folytiaK a Kihallgatások és ezek befejezése után a sebesültek kihallgatását kezdik meg a kórházakban, akiknek az állapotában már javulás állott be. Uf 823b fsuk és leánykák részére 3— 8 éveseknek, csakis a legfőbb kivitelijein, méríéte ufán Is olcsó szaboÉí árakoe Poüák Testvéreknél Osekcíiics és feketesas u. sarok.