Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-13 / 86. szám

1927 Április'13. DÉLMAG Y ARORSZ ÁG „Nincs más ipáira: a magyar írónak le kell tennie a tollat A film cenzúra betiltotta a „Terikét". Budapest, április 12. A filmcenzura bizottság a mai napon megkoronázta eddigi működését és betiltotta a Terike cimü l'ilmszkeccset, amely színdarab formájában több mint százötvenszer került szinre a budapesti színpadokon. A bizottság tagjai ma délelőtt az U F A-mozgóban megtekintették Földes Imrének Terike cimü ismert vígjátékából készült l'ilmszkeccset és ugy találták, hogy az előadásra nem a 1 k a 1m a s. Csiszárik címzetes püspök is résztvett a cenzúrabizottságban és ugy tudják, hogy különösen ő foglalt állást a fit in szkeccs ellen. Az l'FA-mozgó igazgatósága még nem kapta meg hivatalosan az indokolást, annyit azonban közöltek, hogy a betiltásnak egyik oka, hogy a darabban szereplő plébános beleavatkozik egy szerelmi históriába, liolott a plébános olyan erkölcsi magaslaton áll, hogy ilyesmivel nem foglalkozhat. A betiltás nagy zavart okozott a mozgószinliáznál és az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő magyar színészetet is erősen érinti. A filmszkeccsben szerepelt volna több ismert budapesti művész, akik annakidején a Teriké-t sikerre vitték. Ezek most deputációzni akarnak, a Színész Szövetséggel karöltve szeretnék elérni a tilalom megváltoztatását. Földes Imre, a Terik e szerzője maga csodálkozott legjobban a betiltáson. A következőket mondotta: — Ma láttam először a szkeccsel és mondhatom, semmi lényeges változást nem találtam a vígjáték és a film, illetve szkeccsváltozat közöli. Nem ériem az egész dolgot. Magasállásu papi személyek nézték végig a Terikét és soha senkinek nem volt kifogása a darab tendenciája ellen. Nincs más hátra, mint a magyar írónak le kell tennie a tollal. Kedden nem döntöttek még a Szeged-Csongrádi uj vezérigazgatójáról. (A Délmagyarország munkatársától.) Keddi számában részletesen tájékoztatta a Délmagyarország az olvasói a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatói állásának betöltése körül fölmerült körülményekről. Ugy volt, hogy az igazgatóság kedden nevezi ki az uj vezérigazgatót, ez a terminus azonban kitolódott, de az egészen bizonyos, hogy ehet folyamán kinevezik néhai Koós Elemér utódát a Csongrádi élére. Ma, értesülésünk szerint a helyzet az, hogy minden Valószínűség szerint Ronert József lesz a Csongrádi vezérigazgatója. Bonért a tegnapi nap folyamán Szegeden tartózkodott és egyetlen pont kivételével létrejött vele a megállapodás. Amennyiben a legközelebbi napokban a felmerült egyellen akadályt sikerül áthidalni, abban az esetben ől nevezi ki RMMMMMMI^^ A szegedi színház u; igazgatója: Tarnay Ernő. Az uf igazgaló nyilatkozik terveiről, programjáról. — „Szeged egyéb specialitásain kívül a színházáról is legyen nevézéíes." (A Délmagyarország munkatársától.) lloszszu titkolózás után kedden végre nyilvánosságra hozta a város halósága, hogy kire bizza a jövő szezonban a házikezelésü városi színház művezetését. Kiderült kedden az is, hogy a döntés már a mult héten, szombaton megtörtént, olyan bizalmas tanácsülés keretében, amelynek megtartását is eltitkolták, mert amióta kiderült, hogy a párnázott ajtók sem tartják elég megbízhatóan a titkot, a bizalmas tanácsülések idejét is titokban állapítják meg. A tanács döntése szerint az uj művezető igazgató — Tarnay Ernő, a Magyar Színház rendezője lesz. A város egy esztendőre szóló szerződést köt vele ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyen feltételekkel Faragó Ödönt szerződtette le művezetőnek. Havonta ötmillió korona fikszfizetést kap, ezenkívül a színház bruttó jövedelme után három százalékot. A jövő évi színtársulatot már ő szervezi meg és a szervezkedést haladéktalanul megkezdi. Szerződése tulajdonképen csak szeptember elsején lép életbe, éppen ezért a szervezkedés körül kifejtendő munkájáért napidijat kap és készkiadásait is megtéríti a város. Tagadhatatlan, hogy a tanács igen ügyesen tudta eltitkolni szándékát, mert Tarnay Ernőre senkisem gondolt, az ő neve egyetlen kombinációban sem szerepelt, így érthető, ha megbízatása általános meglepetést kelt minaz igazgatóság. Ha vele nem sikerül a megállapodás, akkor Kozma Dezső lesz a SzegedCsongrádi vezérigazgatója, minthogy más jelöli nincs és illetékes tényezők más kombinációval nem is foglalkoznak. Szükségesnek láttuk ez ügyben Rack Bernáthoz, a SzegedCsongrádi igazgatósági elnökéhez fordulni, aki kérdésünkre a következő felvilágosítási volt szíves adni: — A Csongrádi vezérigazgatói állására leél komoly jelöli van. Az egyik Bonért József, a Békésrtiegyei Általános Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója, a másik Kozma Dezső pesti bankár. Kozma a Fulurának bankosztályában teljesített szolgálatot. Nemrégen vált onnan meg és bankói nyitott. Az igazgatóság e közül a két jelölt közül fogja e hét folyamán kinevezni az uj vezérigazgatót. den vonalon. A városházán a döntéssel igen meg vannak elégedve. A közönség legfeljebb j csak a bizalmát előlegezheti az uj művezetőnek, akinek jóhangzásu neve van. A polgármester érdeklődésünkre így indokolta meg a tanács választását: — Tarnay Ernő a Magyar Színház tagja és rendezője. A sok pályázó közül erre esell a választásunk, még pedig azért, meri »róla kaptuk a legszebb információkat').. i Fodor Jenő is részletesebben nyilatkozott. Megindokolta az eddigi titkolózást is azzal, hogy a Faragó-ügy elintézése előtt nem tartotta opportunusnak nyilvánosságra hozni sem a jelöltek, sem a megválasztott művezető nevét. — Tarnay Ernő megválasztásában engem a következő szempontok vezettek — mondotta Fodor tanácsnok —: Fiatal ember, tele ambícióval, igyekvéssel, aki előtt még élet van és igy nem kell a mult emlékeiből táplálkoznia. Nem akartam olyan választani, aki már volt vidéki színigazgató, olyant kerestem, akit a vidéki színházakban uralkodó levegő még nem j fertőzött meg«, mert minden levitézlett szin- j igazgató pályázott erre a művezetői állásra, ebben akarta magát szanálni, igy akart végre révbe, biztos egzisztenciához jutni. Fontosnak tartottam továbbá, hogy az uj művezető »pesti ember« legyen, értékes nekszusokkal 1 rendelkezzen a fővárosban, különösén a nagy fővárosi színházakban, meri igy könnyebben megvalósítható az a tervem, hogy a Pesten lejátszott darabok egész felszerelését, díszleteit megkapjuk használatra , ami a színház költségeit csökkenti. Ezek a szempontok diktálták, hogy Tarnay Ernő megválasztását ajánljam a tanácsnak, annál is inkább, mert a legszebb, legbiztatóbb információkat kaptam róla. Bízom benne, hogy beválik, há csalódnék, akkor nem ludom, hogy kiben bizhatok meg másban. Megkérdeztük Fodor Jenőtől, hogy milyen keretek közölt szervezheti meg az uj művezető az uj társulatot és hogy milyen lesz a hatásköre a színház ügyeinek intézésében. — Komplett társulat szervezésére kap megbízást - mondotta Fodor tanácsnok —, teljes prózai, opera- és operettegyüttéssel. A szervezkedést haladéktalanul meg kell kezdenie, hogy a lehető legjobb erőket lekösse a szegedi színház számára. Szegednek, meggyőződésem szerint, van színházi közönsége, de csak ugy, ha a színház jó darabokkal, jó műsorral, kifogástalan előadásokkal bevonzza a közönséget, A művezetőnek teljes igazgatói hatásköre lesz, mert nagyon jól tudom, hogy két gazdája nem lehet a színháznak. Közösen állapítjuk majd meg az anyagi keretekel, amelyek közölt azután teljesen szabadon mozoghat. A színház művészi ügyeinek intézésébe nem kívánok beleszólni, mert hiszen ezzel a felelősség egy részét vállalnám magamra, ha ez lenne a célom, akkor felesleges a művezető igazgató. Rajta keresztül történik majd minden, ő intézi a müsorügyeket, a színészek személyes ügyeil' is. Rám csak az anyagi rész tartozik, de ez is csak a keretek, a költségvetés megállapításáig. Elmondotta ezután Fodor Jenő, hogy Faragóval végre perfektuálódott a megállapodás, még pedig a békés megállapodás, ugy hogy Faragó Ödön már el is utazóit Szegedről. A társulat vezetését Mátray Ernőre bizta átmenetileg. erre a szezonra a tanács. Málrav már ál is vette a művezetést. Az idei szezon június végéig tart, a színészek azonban az eredeti megállapodás értelmében juliusra is megkapják járandóságaikat szabadságolásukkal együtl. Az uj szezont Tarnay Ernő szeplember első napjaiban kezdi meg. Taifiay Ernő kedden délután már meg is érkezett Szegedre és délután öt órakor Fodor Jenő tanácsnok társaságában, a szinház igazgatói irodájában aláirta szerződését. A Délmagyarország munkatársának alkalma volt arra, hogy a szegedi szinház nj művezető igazgatójával hosszabb eszmecserét folytasson és programja iráni érdeklődjön. Tarnay Ernő a beszélgetés során többek között a következőket mondotla: — Őszintén hiszem, hogy a házikezelés rendszere korszakot teremt a magyar szinészet történetében, éppen ezért ezl a megoldási igen szerencsésnek tartom. 11a sikerül, feltétlenül lendületes fejlődésnek indul ismét a magyar szinészet, mert ez a rendszer módol nyújt arra, hogy a színházhoz valóban szakavalotl emberek kerüljenek. Hiszem, hogy abban az esetben, ha a szegedi színházban beválik ez a rendszer, a többi vidéki városok egymásután átveszik. — Elsősorban ezért vállalkoztam a szegedi szinház művezetésére, hiszen az anyagi előnyök nem csalhattak le, amikor egzisztenciám a fővárosban meg volt jól alapozva. Nemesebb szempontok irányították elhatározásomat, arra is gondoltam, hogy Szeged Trianon óla fokozottabb jelentőséget kapott és nagyobb kulturmissziót kell a jövőben betölteni. Ennek a missziónak pedig az egyik leghatásosabb eszközé a szinház. Arra törekszem majd. hogy Szeged egyéb specialitásain kívül, a színházáról is nevezetes legyen. — Az a cél is szemem előtt lebegett, hogy KALAPKÜLÖNLEGEHEGEK