Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-13 / 86. szám

1927 Április'13. DÉLMAG Y ARORSZ ÁG „Nincs más ipáira: a magyar írónak le kell tennie a tollat A film cenzúra betiltotta a „Terikét". Budapest, április 12. A filmcenzura bizottság a mai napon megkoronázta eddigi működését és betiltotta a Terike cimü l'ilmszkeccset, amely színdarab formájában több mint százötven­szer került szinre a budapesti szín­padokon. A bizottság tagjai ma délelőtt az U F A-mozgó­ban megtekintették Földes Imrének Terike cimü ismert vígjátékából készült l'ilmszkeccset és ugy találták, hogy az előadásra nem a 1 k a 1­m a s. Csiszárik címzetes püspök is résztvett a cenzúrabizottságban és ugy tudják, hogy külö­nösen ő foglalt állást a fit in szkeccs ellen. Az l'FA-mozgó igazgatósága még nem kapta meg hivatalosan az indokolást, annyit azon­ban közöltek, hogy a betiltásnak egyik oka, hogy a darabban szereplő plébános bele­avatkozik egy szerelmi históriába, liolott a plébános olyan erkölcsi magaslaton áll, hogy ilyesmivel nem foglalkozhat. A betiltás nagy zavart okozott a mozgószinliáz­nál és az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő magyar színészetet is erősen érinti. A filmszkeccs­ben szerepelt volna több ismert budapesti mű­vész, akik annakidején a Teriké-t sikerre vitték. Ezek most deputációzni akarnak, a Színész Szö­vetséggel karöltve szeretnék elérni a tilalom meg­változtatását. Földes Imre, a Terik e szerzője maga cso­dálkozott legjobban a betiltáson. A következőket mondotta: — Ma láttam először a szkeccsel és mondha­tom, semmi lényeges változást nem találtam a víg­játék és a film, illetve szkeccsváltozat közöli. Nem ériem az egész dolgot. Magasállásu papi sze­mélyek nézték végig a Terikét és soha senkinek nem volt kifogása a darab tendenciája ellen. Nincs más hátra, mint a magyar írónak le kell tennie a tollal. Kedden nem döntöttek még a Szeged-Csongrádi uj vezérigazgatójáról. (A Délmagyarország munkatársától.) Keddi számában részletesen tájékoztatta a Dél­magyarország az olvasói a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatói állásának be­töltése körül fölmerült körülményekről. Ugy volt, hogy az igazgatóság kedden nevezi ki az uj vezérigazgatót, ez a terminus azonban kitolódott, de az egészen bizonyos, hogy ehet folyamán kinevezik néhai Koós Elemér utódát a Csongrádi élére. Ma, értesülésünk szerint a helyzet az, hogy minden Valószínűség szerint Ronert József lesz a Csongrádi vezérigazgatója. Bonért a tegnapi nap folyamán Szegeden tartózkodott és egyetlen pont kivételével létrejött vele a megállapodás. Amennyiben a legközelebbi napokban a felmerült egyellen akadályt sike­rül áthidalni, abban az esetben ől nevezi ki RMMMMMMI^^ A szegedi színház u; igazgatója: Tarnay Ernő. Az uf igazgaló nyilatkozik terveiről, programjáról. — „Szeged egyéb specialitásain kívül a színházáról is legyen nevézéíes." (A Délmagyarország munkatársától.) llosz­szu titkolózás után kedden végre nyilvános­ságra hozta a város halósága, hogy kire bizza a jövő szezonban a házikezelésü városi szín­ház művezetését. Kiderült kedden az is, hogy a döntés már a mult héten, szombaton meg­történt, olyan bizalmas tanácsülés keretében, amelynek megtartását is eltitkolták, mert ami­óta kiderült, hogy a párnázott ajtók sem tartják elég megbízhatóan a titkot, a bizalmas tanácsülések idejét is titokban állapítják meg. A tanács döntése szerint az uj művezető igazgató — Tarnay Ernő, a Magyar Színház rendezője lesz. A város egy esztendőre szóló szerződést köt vele ugyanolyan feltételek mel­lett, mint amilyen feltételekkel Faragó Ödönt szerződtette le művezetőnek. Havonta ötmillió korona fikszfizetést kap, ezenkívül a színház bruttó jövedelme után három százalékot. A jövő évi színtársulatot már ő szervezi meg és a szervezkedést haladéktalanul megkezdi. Szerződése tulajdonképen csak szeptember el­sején lép életbe, éppen ezért a szervezkedés körül kifejtendő munkájáért napidijat kap és készkiadásait is megtéríti a város. Tagadhatatlan, hogy a tanács igen ügyesen tudta eltitkolni szándékát, mert Tarnay Er­nőre senkisem gondolt, az ő neve egyetlen kombinációban sem szerepelt, így érthető, ha megbízatása általános meglepetést kelt min­az igazgatóság. Ha vele nem sikerül a meg­állapodás, akkor Kozma Dezső lesz a Szeged­Csongrádi vezérigazgatója, minthogy más je­löli nincs és illetékes tényezők más kombi­nációval nem is foglalkoznak. Szükségesnek láttuk ez ügyben Rack Bernáthoz, a Szeged­Csongrádi igazgatósági elnökéhez fordulni, aki kérdésünkre a következő felvilágosítási volt szíves adni: — A Csongrádi vezérigazgatói állására leél komoly jelöli van. Az egyik Bonért József, a Békésrtiegyei Általános Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója, a másik Kozma Dezső pesti bankár. Kozma a Fulurának bankosztályában teljesített szolgálatot. Nemrégen vált onnan meg és bankói nyitott. Az igazgatóság e közül a két jelölt közül fogja e hét folyamán ki­nevezni az uj vezérigazgatót. den vonalon. A városházán a döntéssel igen meg vannak elégedve. A közönség legfeljebb j csak a bizalmát előlegezheti az uj művezető­nek, akinek jóhangzásu neve van. A polgár­mester érdeklődésünkre így indokolta meg a tanács választását: — Tarnay Ernő a Magyar Színház tagja és rendezője. A sok pályázó közül erre esell a választásunk, még pedig azért, meri »róla kaptuk a legszebb információkat').. i Fodor Jenő is részletesebben nyilatkozott. Megindokolta az eddigi titkolózást is azzal, hogy a Faragó-ügy elintézése előtt nem tar­totta opportunusnak nyilvánosságra hozni sem a jelöltek, sem a megválasztott művezető nevét. — Tarnay Ernő megválasztásában engem a következő szempontok vezettek — mondotta Fodor tanácsnok —: Fiatal ember, tele ambí­cióval, igyekvéssel, aki előtt még élet van és igy nem kell a mult emlékeiből táplálkoznia. Nem akartam olyan választani, aki már volt vidéki színigazgató, olyant kerestem, akit a vidéki színházakban uralkodó levegő még nem j fertőzött meg«, mert minden levitézlett szin- j igazgató pályázott erre a művezetői állásra, ebben akarta magát szanálni, igy akart végre révbe, biztos egzisztenciához jutni. Fontos­nak tartottam továbbá, hogy az uj művezető »pesti ember« legyen, értékes nekszusokkal 1 rendelkezzen a fővárosban, különösén a nagy fővárosi színházakban, meri igy könnyebben megvalósítható az a tervem, hogy a Pesten lejátszott darabok egész felszerelését, díszle­teit megkapjuk használatra , ami a színház költségeit csökkenti. Ezek a szempontok dik­tálták, hogy Tarnay Ernő megválasztását ajánljam a tanácsnak, annál is inkább, mert a legszebb, legbiztatóbb információkat kap­tam róla. Bízom benne, hogy beválik, há csalódnék, akkor nem ludom, hogy kiben bizhatok meg másban. Megkérdeztük Fodor Jenőtől, hogy milyen keretek közölt szervezheti meg az uj műve­zető az uj társulatot és hogy milyen lesz a hatásköre a színház ügyeinek intézésében. — Komplett társulat szervezésére kap meg­bízást - mondotta Fodor tanácsnok —, teljes prózai, opera- és operettegyüttéssel. A szervez­kedést haladéktalanul meg kell kezdenie, hogy a lehető legjobb erőket lekösse a szegedi színház számára. Szegednek, meggyőződésem szerint, van színházi közönsége, de csak ugy, ha a színház jó darabokkal, jó műsorral, ki­fogástalan előadásokkal bevonzza a közönsé­get, A művezetőnek teljes igazgatói hatásköre lesz, mert nagyon jól tudom, hogy két gazdája nem lehet a színháznak. Közösen állapítjuk majd meg az anyagi keretekel, amelyek kö­zölt azután teljesen szabadon mozoghat. A színház művészi ügyeinek intézésébe nem kí­vánok beleszólni, mert hiszen ezzel a felelős­ség egy részét vállalnám magamra, ha ez lenne a célom, akkor felesleges a művezető igazgató. Rajta keresztül történik majd min­den, ő intézi a müsorügyeket, a színészek személyes ügyeil' is. Rám csak az anyagi rész tartozik, de ez is csak a keretek, a költség­vetés megállapításáig. Elmondotta ezután Fodor Jenő, hogy Fa­ragóval végre perfektuálódott a megállapodás, még pedig a békés megállapodás, ugy hogy Faragó Ödön már el is utazóit Szegedről. A társulat vezetését Mátray Ernőre bizta át­menetileg. erre a szezonra a tanács. Málrav már ál is vette a művezetést. Az idei szezon június végéig tart, a színészek azonban az eredeti megállapodás értelmében juliusra is megkapják járandóságaikat szabadságolásuk­kal együtl. Az uj szezont Tarnay Ernő szep­lember első napjaiban kezdi meg. Taifiay Ernő kedden délután már meg is érkezett Szegedre és délután öt órakor Fodor Jenő tanácsnok társaságában, a szinház igaz­gatói irodájában aláirta szerződését. A Délmagyarország munkatársának alkal­ma volt arra, hogy a szegedi szinház nj művezető igazgatójával hosszabb eszmecserét folytasson és programja iráni érdeklődjön. Tarnay Ernő a beszélgetés során többek között a követke­zőket mondotla: — Őszintén hiszem, hogy a házikezelés rend­szere korszakot teremt a magyar szinészet történetében, éppen ezért ezl a megoldási igen szerencsésnek tartom. 11a sikerül, feltét­lenül lendületes fejlődésnek indul ismét a magyar szinészet, mert ez a rendszer módol nyújt arra, hogy a színházhoz valóban szak­avalotl emberek kerüljenek. Hiszem, hogy ab­ban az esetben, ha a szegedi színházban be­válik ez a rendszer, a többi vidéki városok egymásután átveszik. — Elsősorban ezért vállalkoztam a szegedi szinház művezetésére, hiszen az anyagi elő­nyök nem csalhattak le, amikor egzisztenciám a fővárosban meg volt jól alapozva. Neme­sebb szempontok irányították elhatározásomat, arra is gondoltam, hogy Szeged Trianon óla fokozottabb jelentőséget kapott és nagyobb kulturmissziót kell a jövőben betölteni. En­nek a missziónak pedig az egyik leghatáso­sabb eszközé a szinház. Arra törekszem majd. hogy Szeged egyéb specialitásain kívül, a színházáról is nevezetes legyen. — Az a cél is szemem előtt lebegett, hogy KALAPKÜLÖNLEGEHEGEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom