Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-01 / 107. szám

4 DELMAQYARORSZAO 1925 október 1. ban a bizonyítás kiegészítését rend ti le el. A bizonyítás fölvétele után 1922-ben tartották meg a harmadik főtárgyalás!, amikor is a haditör­vényszék Székelyt ugyanazon tényállás meg­állapítási mellett hat évi súlyos börtönre itilte. Ezt a büntetést azért szabla ki a halál helyett, mivel az orgoványi nyomozásra vonatkozó vád­pontot nem minősítette kémkedés bűntettének, banem a K. B. T. K. 327. paragrafusába üt­közö, az állam htdere]e elleni bűntettnek minő­sítette, ami pedig enyhébben büntetendő. Az Ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbeiéssel élt. A honvédfőtőrvényszék az Ítéletet megváltoztatta és most már a legfelsőbb bíróság ítélte halálra harmadszor Székely-Schwartz Józsefet. A Jogerős ítélet bekövetkezése után és a kivég­zés küszöbén álló Székely családja dr. Eisner Manót kérie fel ártatlannak tarlóit fiának védel­mére. Dr. Eisner Manó elsősorban kegyelmi kérvényt nyújtott be a kormányzóhoz, de még mielőtt a kegyelem kérdésében határozat tör­tént volna» terjedelmes ujrafölvételi indítványt készttett el. Az indítványban a védő nagyszámú bizonyí­tékot (árt f:l, amelyekkel igazolni kívánta, hogy a vád mellett tanúskodott /ung Ferenc és Bach Lipót vallomásai megbízhatatlanok, a volt fran­cia detektívek haragból és önmaguk védelmire tették meg a följelentést, majd a főtárgyaláson a súlyosan terhelő vallomást. Dr. Eisner hivat­kozott a szegedi körletparancsnokság hivatalos irattárára annak bizonyítására, hogy a fnneiák Szegeden 1919 augusztus óta a nemzeti had­sereg szervezkedését nem korlátozták és nem ellenőrizték, Székely-Schwzrtz kémkedésének tehát semmiféle értelme nem lett volna. Végül azt fejtegette, fcogy a kérdéses időpontban egyáltalán nem voltak elrejtve igpfegyverek a Mars-téri laktanyában. A második vádpontra, az orgoványi éjszakák borzalmaira nézve pedig Zbona János és tár­sai ellen a budapesti törvényszék előtt lefoly­tatott eljárás iratainak beszerzését kérje, annak bizonyítására, hogy a Kecskemét vidékén 1919 őszén és telén 3 követett bőncselekményekben nagyszámú yan egyén vett részt, akik részben a nemzeti hadsereg kötelékébe tartoztak, részben visszaéltek beosztásukkal. Ezek a tények köztudomásúak voltak, léhát semmisem támogatja a terhelő tanuk állítását, hogy a franciák Székely állítólagos jelentései­ből szereztek volna tudomást a gyilkosságokról. A honvédfölörvényszék a súlyos érvekre való tekintetlel ugy határozott, hogy egyrészben helyt ad az ujtafölvéielnek és elrendelte az uj főtár­gyalás kitűzését a gépfegyverekről szóló vád­pont ügyében. Az orgoványi éjszakákra vonat­kozó ujrafölvételi azonban elutasította. A honvéd örvényszék az ujrafölvételi fötár­gyslást szeptember 16-tól hat napon át, 22-ig tartotta meg dr. Szilassy százados-hadbíró ve­zetésével és Hoffmanu Oéza ezredes elnökleté­vel. A főtárgyaláson a legszélesebb mederben folytatták le a bizonyítást, majd meghozták azt a szenzációs Ítéletet, amellyel a háromszor halálra ítélt Szókely-Schwartz Józsefet a kémkedés bűntettének vádja alól fölmentette. A második vádpontban pedig, amelyet a törvényszék tárgyalás alá nem vehetett, az ítéleti büntetés megváltoztatásával öt évi is hat hónapi súlyos börtönre itilte. A büntetést azon­ban az öt ivl is tlz hónapi vizsgálati fogság­gal kitöltöttnek vette. Megállapítja az itélet, hogy az uj eljárás során a két terhelő vallomás teljesen megdőlt, a tanuk alanyi és tárgyi tekintetben megcáfolták azokat és ezért Székelyt fel kellett menteni. A nagy feltűnést keltett itélet indokolása ki­emeli, hogy a második vádpont, a kecskeméti nyomo­zás ügyében nem vizsgálhatta a bűnösség kérdését, mert a honvédfőtőrvényszék erre vonatkozólag nem rendelte el az ujrafölvé­telt Ezért büntetést kellett kiszabni. A Délmagyarország munkatársának megbíz­ható helyről szerzett értesütése szerint a honvéd­ügyészség nem élt Jogorvoslattal as itélet ellen. igy az jogerőre emelkedett. A háromszor halálra ttélt és öt évig s tiz hánspig vizsgálati fogság­ban tartott Székely-Schwartz József pedig a mai nopon szabadlábra került. Bokor Antalné n5i diYatkalap terme Városi bérház, Károlyi ucca A legszebb és legelegánsabb bécsi és párisi modellek kaphatók. Alakítások és díszítések. A legjutányosabb árak. 180 Megnyílt. Takaréktár és Arany János ucca sarok (Dr. Gróf palota) Telefon 10-39 421 Részit mindentéle fehérneműt hozott anyag­ból, végy rendelésre a legpontosabban, jutányos áron. TiS7lviselőknek kedvezmény. BRHDN ]ÓZ«H ÉS OLNOS7 IDEZSÖné Nagyváradon megkezdték Reinitz Jakab ügyének tárgyalását. Nagyvárad, szeptember 30. Ma reggel kilenc órakor kezdődött meg a nagyváradi Tábla előtt a többszörös rablógyilkos Reinitz Jakab ügyében a fellebbviteli tárgyalás, amely iránt országszerte óriási az érdeklődés. Ezúttal a Grósz Hermán kereskedő ellen elkövetett gyilkosság ügye kerül a felebbviteli biróság elé, miután ebben az ügy­ben a tőrvényszék Reinitz Jakabot halálra ítélte. A felebbviteli tárgyaláson az elnöki tisztséget dr. Ile táblabíró tölti be. Reinitz védelmét Varjassy Lajos vállalta, akt tagja volt Ábrahám Dezső sze­gedi kormányának és most Bukarestben ügyvédi irodát nyitott Varjassy elfoglaltsága miatt nem jelenhetik meg a tárgyaláson, helyette dr. Simonka ügyvéd érkezett Nagyváradra. Szó volt arról is, hogy Reinitz egyik védője egy nőügyvéd lesz, ez az érdekes védő azonban szintén nem jelent meg a tárgyaláson. Reinitz Jakab a szatmári fogházból kedden reggel kilenc órakor érkezeit erős fede­zettel Nagyváradra. A tárgyalást A nagyváradi Tábla nagytermében tartják s az elnökség kétszáz jegyet bocsájtott ki az érdeklődök számára. A tárgyalásra tanukat nem idéztek meg, a biróság egyedül a pöriratokat olvastatta fel, amely után meghallgat­ják a pörbeszédeket s ezután sor kerül a táblai tanács döntésére. A mai napot a pöriratok olva­sása veszi igénybe. Reinitz védője, dr. Simonka kijelentette, hogy nézete szerint a Tábla visszautalja az ügyet a törvényszékre, amelyet az ügy újból való tárgyalá­sára utasít. A Délmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. «mmvwwwwmiwimmmwmawmmmwm Kisteleki lázadás — egy pár lopott keztyü miatt. Csendörök és vásárosok egy szíik boltban. — „Ha nem jönnek a csendőrök agyonütöttek volna!" Négy csöndes kisteleki gazda Jsnuir első napjaiban lúdvásárra indult. Hosszas alkudozás és válogatás után végre megvettek néhány ludat, már-már ott lartotlak, bogy simán le­mérik a ludak súlyát, majd kifizetik az árát, amikor hirtelen súlyos affér támadt, amely ké­sőbb valóságos lázadássá fajult, rendőrök lép­tek közbe, kardok röpültek elő, majd közrefog­ták az időközben megszaporodott tömeget is be­viliik a csendőrőrszobába. Bozó Simon, Domonkos János, Szdsz Antal és Szász Báláit a vásár után bementek a kö­zeli Bíró Imre üzletbe, abol le akarták méretni a ludakat. Közben azután — vásárnap lévén — nézegettek különféle árukat. A kereskedő pedig nemsokára észrevette, bogy a nagy tumultusban Bozó Simon leemel a többi közül egy szürke, nihdny ezer koronás keztyüt. A kereskedő nem szólt semmit, a társaság még egyideig néze­getett körös-körül a boltban, mijd miután sem­mit sem vettek, csöndben el akartak távozni. A kereskedő ekkor az ajtóhoz ugrott, elébe állott a társaságnak és igy kiáltott rájuk : — Nem megy ti Innen addig senki, mlg elő nem adják a keztyütt A társaság hangosan méltatlankodni kezdett, tiltakoztak, bogy elvittek volna bármilyen kesz­tyűt, Bozó Simon pedig ctendesen meghúzó­dott társaik mögött. A kereskedő most lezárta ekkor az ajtót. A helyzet egyre komolyabb let», egyesek energikusan tiltakoztak, mások erőszakkal akartak eltávozni a szűk boltból. A lárma, >z üzlet előtt a csődület egyre nagyobb lett és a helyzet egyre fenyegetőbb. Tüzes sze­mek csillogtak egymásra, már-már tettlegesség­től lehetett tartani. Ebben a pillanatban irke­zett a bolt eli Kiss Kálmán csendőrőrmester. Látva a fenyegető helyzetet, azonnal bement az üzletbe és tisztázni akarta a helyzetet. Á társaság most már a csendőrnek támadt: — KI maga ?... Nem vagy csendőr, nem vagy szolgálatban l — kiáltották a csendőr felé. Közben az éktelen lármára a bolthoz érke­zett három asszony: Bozó Slmonné, Domonkos Jánosné és Szász Balázsáé, s társaság tagjai­nak feleségei. Behatoltak a biltba, férjeik vé­delmére keltek. Most már a társaság körül­fogta a csendőrt, izgatott szidalmakat kiáltottak feléje, ugy bogy most már a csendőr helyzete lett egyre komolyabb. A zajra pedig a bolt elé gyűlt az egész vá­sár. Az utolsó pillanatban pedig megérkezett egy őrs csendőr. Lefogták a társaság tagjait, megakadályozták őket abban, hogy a boltosra, illetve a csendőrőrmes erre fámadjanak és né­hány perc múlva előkerüli a lopott keztyü Bozó Simon kabátja alól... Néhány perc alatt kiürítették az üzletet, Bozót és társait közre­fogták és bekísérték a csendőőrszobába. A tár­saság tagjai pedig még ezután sem hagytak fel agresszív magatartásukkal. Hatósági közeg elleni erőszak cimén indult meg az eljárás a társaság tagjai ellen, mig Bozó Simon ellen lopás miatt is vádat emeltek. A szerdai főtárgyaláson izgalmas szembesítések közben tisztázták a tényállást. A kereskedő előadta, hogy ha az utolsó pillanatban nem érkezik meg a csendőrőrs, agyon­verték volna a saját boltjában. A törvényszék dr. Kiss István ügyész és dr. ifj. Széli János védő perbeszédei után kihir­dette az iléletet, amely szerint Bozó Simont lopás és hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt egy hónapi fogházra és százezer korona pénzbüntetésre, a társaság többi tagjait pedig 600 000, illetve 300.000 korona pénzbüntetésre Ítélte. Szász Balázsnét a vád alól fölmentették, mivel az 6 bűnösségét semmi sem igazolta. A törvényszék Bozó ügyében súlyosbító körűi« ménynek vette azt, hogy az ő lopása indította meg a további tejleminyeket. Ezért őt fogház­büntetésre kellett Ítélni. Az Ítéletben mindenki megnyugodott s igy az itélet Jogerős. HÁZAT, földet, földbérletet, lakást, üzletet, pénzkölcsönt min­denkor legelőnyösebben köz­vetít MEZER országos iroda Bástya a. 19 Kultarpalotánál A gyermeket szeretni s érte áldozatot hozni: ¡öSgüSlf,b Jöjjön el a Gyermek­barátok mulatságára. Október 3-án a Kass-vigadóba

Next

/
Oldalképek
Tartalom