Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1923-12-07 / 279. szám
Egyes «»ém éra 400 korona iMlmKMg éa UsdWn* Ilii Deák Ferenc-utca 2. (F6reália kólával szemben.) Tételen I3-&A .Szeged* megjel*•a bétfö kivitelivel minden nap. Egyes szám ára 400 koIMI. Előfizetési árak: Egy Ifinapra Szegeden 70003ndatMten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Félhasaboi 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. SzOvegkM 25 százalékkal drágább. Aprt. hirdetés 150,k«vér betűre! 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 7, PENTEK. 279-ik szám. Faláb az ingoványban. hi ingovány: az az egész mai magyar közélet; képet rajzolni róla se kedvűnk, se bátorságunk. Jókai több regényében ugy megrajzolta az ingoványi tájképet, hogy azt irótoll többet utói nem érheti. Tessék azt elolvasni és tessék belőle kihagyni a halálfertő fölött lebegő csálé ka poézis t: akkor megkapja az olvasó a mai közélet képét. Tessék kihagyni a virágos kákát, meg az égszemü nefelejcs-szőnyeget, meg a mosolygó piros fűzényt, mert a magyar közéleti ingoványnak nincs virága, legföljebb kutyateje. Tessék kihagyni a sirályokat é8 kócsagokat is, mert azok a tiszta és nemes madarak faunánkban nea találhatók többé. Ellenben megvannak a ha'ászkák, akik mindig halásznak, megvannak némely fajta gémek, megvannak a nyakikláb sárfutók, sőt daruk is találhatók, noha ezidőszerint, talán az uj választásokig, nyugalmazott állapotban. Megvan pedig mindenekelölt az összevissza gubuncolódott hinár, amely alá nem lehet látni, amely halálos mélységeket takar, smely minden percben leszakadhat s az, aki vakmerően, vagy ügyetlenül járt rajta, lebukik a vizfenékre, iszaplakó, förtelmes hüllők közé s a varjú se károg tCbbet utána. Hol, mikor kezdődött ez a szörnyű ingovány ebben az ors:£gban, amelytől valamikor délre kezdődött az a földrajzi fogalom, amit ugy hivtak, hogy Balkánt A kurzus azt mondja, az októbristák csinálták, az októbristák azt mondják, hogy a kurzus fulasztotta bele az országot, — mi azt hisszük, hogy a háborúval kezdődött, testeknek, lelkeknek ezzel a mindent megfertőző pestisével s azóta minden rezsim tett hozzá, aszerint, hogy melyiknek mennyi ideje volt rá. I A háború sáikánya fiadzott mindent: a betfg lelkeket, a kalandorokat, a martalócokaf, a panamistákat, a bolondokat és a gonosztevőket, ! egyszóval: a Balkánt. Ezt keresni azonban most már meddő és j henye foglalkozás s nem lesz vele jobb és 1 könnyebb a helyzet, ha mind akasztófára szánjuk is egymást, ami különben meg is történt már annyi variác óban, hogy ujabb vívmányok e téren nem igen várhatók. Jobb is fölhagyni ez unolt játékkal s beleilleszkedni a meglevő helyzetbe. Az ingoványban az okos ember falábbal jár 8 lám, Bethlen István, akinek székely eszét nem lehet kétségbe vonni, már régen falábakon jár-kel a magyar közélet ingoványában, vigyázatlan elődök holttestei felett. Mi a Prónay-ügyben se lálunk se többet, se kevesebbtt, mint egyikét azoknak a falábaknak, amikre a miniszterelnök támaszkodik az ingoványban. Miről van szó? Prónay Pál, mint baratai állítják, rendkívül nagy érdemeket szerzett a mai rezsim megszilárdítása körül. Noha ezeket az érdemeket illetékes helyek is csak n8gy általánosságban, részletezés nélkül emlegetik, azokat bizonyára nem tartják ismeretleneknek és nem vonják kétségbe azok sem, akiket a kiváló Prónay Pál nem tekint barátainak 8 akik nem is igénylik maguknak ezt a cimet. Most már amikor a kormány ugy érezte, bogy a P/ónay Pál hervadhatatlan érdemeit nem szükséges ujabbakkal tetézni, felm > dt» « barátságot Prónay Pálnak. Ugy látszik bizonyos jelekből, hogy Prónay Pál ebbe exatt egy, a magyar közjogban nem egészen megszokott szerződés ellenében ment bele, amelyben az állam részéről megígértetett neki, hogy amikor a hazának megint szüksége lesz az ő hathatós támogatására, akkor ő megint visszakapja régi pozícióját. Most már hogy beállt-e ez a szükség, vagy nem, azt mi nem tudjuk, — a honvédelmi miniszter parlamenti nyilatkozatából csak arról értesültünk, hogy Prónay Pál elfoglalhatta volna helyét a hadseregben, mint csikólelepi parancsnok, azonban Prónay-különítmény nélkül — s itt van az ütközőpont a két szerződő fél közt. Mi nem megyünk bele annak a boncolgatásába, hogy hiba volt-e ezt a szerződést megkötni, vagy mm, bár lehetnek szőrszálhasrgitók, akik azt t«láijáx, hogy a magyar állam utoljára Balassi Menyhárttal kötött ilyen szerződést, aki szintén igen nagyérdemű est pí(parancsnok volt a maga idejében, — de hát ennek már négyszáz éve s azóta ilyen szerződések nincsenek divatban. De akár indokolt volt kivételt tenni Prónay Pállal, akár nem, skár hibázott a kormány, akár nem hibázott: nincs józan i'életű ember, aki azért tartaná megvetni valónak a mir'wterelnőköt, mert nem hajlandó Prónay Pált újra maga fölé emelni és Ptónay Pál kedveért a Prónay-külOnitményt halottaiból feltámasztani, ba még olyan felejthetetlen érdemeket szerzett is az nagyszerű vezérével együtt a múltban. A Prónayval kötött szerződés egyike volt azoknak a falábaknak, amelyek Bethlent megmentették attól, hogy elmerüljön az ingoványban. Bethlen nem merült el, — de az ingovány azért megvan és a falábak megmentik ideigóráig az ügyes politikusok életet, de az ingovány nem szárad ki tőiak. Annak csak egy módja van: feloszlatni a mai nemzetgyűlést és becsületes választótörvény alapján tartott u] választásokkal leceapolni a rothadt vizeket és J kiszárítani a talajt, hogy nyoma se maradjon I benne a fertőzés fészkeinek. Bethlen vasárnap utazik Párisba. (A Szeged budapesti tudósítójától) A Népszövetség pénzügyi tanfesa héifCn terjeszti a Népszövetség Párisban egybegyűlő plénuma elé a magyar kölcsönre vonatkozó határozatát. E ránknézve rendkívül nagyfontosságú tanácskozáson részivesz Bethlen gróf miniszterelnök Kállay és Daruváry minis*tértk társaságában. A feltélelek szerint a kölcsön folyósítása előtt Magyarors;ágn k fel kell állítani az önálló magyar Jegybankot. A Népszövetség ehhez a követeléshez, mint a kölcsön sine qua nonjához, azért ragaszkodott, hegy a kölcsön folyósításáig is állítsuk meg a bankóprést, több fedezetlen bankjegyet ne bocsástunk ki és ezzel is erősítsük a korona küllő di jegyzésének állandóságát. Kállay pénzügyminiszter a hétfői párisi tanácskozásra már az önálló Jegybankról szóló törvényjavaslat tervével érkezik. Az uj Jegybank konsti ucióiban —mint velünk beavatott helyen közölték — semn i uj nincs és ez az intézet sem fog semmiben sem különbözni a külföld hasonló intézeteitől. Azok a híresztelések tehát, amelyek némely külföldi lapban, bizonyos félre nem érthető tendenciával itt is, ott is felbukkantak, hogy a magyar Jegybankban a szanálási program végrehajtásáig, két és fíTe vterdeig nemzetközi ellenőrző bizottság is f működni, nem egyéb puszta kombináción alapuló jámbor óhajtásnál. A kirendelt külföldi ellenőrző biztosnak, igaz, hogy módjában és jogában lesz az uj jegybank ügymenetébe betekinteni, án ez semmiesetre sem fogja érinteni az intézet szuverénitását. Az éjszakai órákban jelenti a Szeged budapesti tudósítója: A miniszterelnök az eredeti tervtől elté ően nem holnap este, hanem csak vasárnap este 10 óra 20 perckor indul az Orient-expresszel Párisba a Népszövetség tanácsülésére. Ez a változtatás azért történt, mert a Népszövetség tanácsülése december 10-én kezdődik s a magyar pénzügyi rekonstrukció tervezetével csak 12 én foglalkoznak. A miniszterelnököt útjára Kállay, Popovics, Khuen-Héderváry és Ángyán Béla kisérik el. Délelőtt földreform — délután indemnitás. (4 Szeged budapesti tudósítójától) A nemzetgyűlésen holnap indítványozni fogják a tanácskozások egy órával v»ló meghosszabbítását és azután benyújtják a nyolcórás üléseket kérő ivet. Az egységes pírt ré zérói Rubinek István terjeszti elő a ryolcórás ülésekre vonatkozó indítványt. Szó lesz arról Is, hogy a jövő héten párhuzamos üléseket tartanak: délelőtt a földreformot, délután pedig az indemnitási javaslatot tárgyalnák. Kállay Tibor pén; ügy miniszter most készili elő a felhatalmazási törvényjavaslatot. A javaslat tárgyalásánál helyettese valószínűleg Walkó Lajos lesz, ő fogja benyújtani a nemzetgyűlésnek az indemnitási javaslatot a jövő hét elején. A kormánypártnak feltett szándéka, hogy a javaslatot még a karácsonyi szünet előtt tető alá hozza. A karácsonyi szünet előreláthatólag két hétig fog tartani. A fö'dreformnovella vitájában a szociáldemokrata párt részéről felszólalnak még Várnai Dániel, Farkas I tván, Vanczák János, Györki Imre, Peyer Károly és Klárik Ferenc. A polgári ellenzék részéről beszélni fognak Gaál Gaszton, aki egészen uj szempontokra tér ki, továbbá Dénes István éa Nagy Ernő. A kölcsön Qgye a nemzetgyűlésen. A külföldi kölcsön ügye több oldalról elhang- j zott kívánságokhoz képest holnap kerül szóba 1 a nemzetgyü ésen. Rassay Károly holnap napirend előtti fe szóla ásban sürgős interpellációt i nyújt be a külföldi kölcsön kérdésére vonat- J kozólag. Rassay holnapi interpellációjával kapcsolatban a következőképen nyilatkozott a Szeged budapesti tudósítója előtt: — Az illetékes tényezők részéről a külföldi kölcsön ügyéről eddig csak felszínes nyilatkozatok hangzottak el, amelynek nyomán a közgazdasági életben csak rombolások jelentkeztek. Lehetetlen, hogy a külföldi kölcsön ügyét ugy tárgyaljuk, hogy a közgazdaságot állandóan izolálják és vagyonokat romboljanak le, viszont ugyanakkor mód teljék arra, hogy mások könnyen vagyonokat szerezzenek. A nemzetgyűlés holnapi ülésén megkérem a kormányt, hogy végre a külföldi kölcsön a msga komolyságával tárgyaltassék és adják meg illetékes helyen, a parlament előtt azokat a szükséges felvilágosításokat, amelyek egyrészt tájékoztatják a közvéleményt, másrészt a közönség megnyugtatására szolgálnak. Felszólalásomban rá fogod mutatni arra, hogy eddig csak olyan aggasztó jelenségeket láttunk a külföldi kölcsönnel kapcsolatban, amelyek egyáltalában nem eminálnak engem a külföldi kölcsön irányában. Prónay provok<atta a honvédelmi minisztert. Ma dMu'án Prónay Pál két megbízottja fölkeres e Ciáky Károly gróf honvédelmi minisztert és tőle megbízójuk nevében elégtételt kértek. Prónay azzal indokolta barátai előtt a honvédelmi miniszter provokálását, hogy szerinte a nemzetgyűlés tegnapi ülésén Csáky Károly gróf Szilágyi Lajos interpellációjára adott válaszában több olyan tényt állított, amelyek nem telelnek meg a valóságnak. A honvédelmi miniszter még nem nevezte meg segédeit.