Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-07 / 279. szám

Egyes «»ém éra 400 korona iMlmKMg éa UsdWn* Ilii Deák Ferenc-utca 2. (F6­reália kólával szemben.) Téte­len I3-&A .Szeged* megjel*­•a bétfö kivitelivel minden nap. Egyes szám ára 400 ko­IMI. Előfizetési árak: Egy Ifinapra Szegeden 70003nda­tMten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Félhasaboi 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­fél hasábon 225 K. SzOvegkM 25 százalékkal drágább. Aprt. hirdetés 150,k«vér betűre! 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 7, PENTEK. 279-ik szám. Faláb az ingoványban. hi ingovány: az az egész mai magyar köz­élet; képet rajzolni róla se kedvűnk, se bátor­ságunk. Jókai több regényében ugy megrajzolta az ingoványi tájképet, hogy azt irótoll többet utói nem érheti. Tessék azt elolvasni és tessék belőle kihagyni a halálfertő fölött lebegő csá­lé ka poézis t: akkor megkapja az olvasó a mai közélet képét. Tessék kihagyni a virágos kákát, meg az égszemü nefelejcs-szőnyeget, meg a mosolygó piros fűzényt, mert a magyar köz­életi ingoványnak nincs virága, legföljebb kutyateje. Tessék kihagyni a sirályokat é8 kó­csagokat is, mert azok a tiszta és nemes ma­darak faunánkban nea találhatók többé. Ellen­ben megvannak a ha'ászkák, akik mindig ha­lásznak, megvannak némely fajta gémek, meg­vannak a nyakikláb sárfutók, sőt daruk is találhatók, noha ezidőszerint, talán az uj válasz­tásokig, nyugalmazott állapotban. Megvan pedig mindenekelölt az összevissza gubuncolódott hinár, amely alá nem lehet látni, amely halálos mélységeket takar, smely minden percben le­szakadhat s az, aki vakmerően, vagy ügyetlenül járt rajta, lebukik a vizfenékre, iszaplakó, för­telmes hüllők közé s a varjú se károg tCbbet utána. Hol, mikor kezdődött ez a szörnyű ingovány ebben az ors:£gban, amelytől valamikor délre kezdődött az a földrajzi fogalom, amit ugy hiv­tak, hogy Balkánt A kurzus azt mondja, az októbristák csinálták, az októbristák azt mond­ják, hogy a kurzus fulasztotta bele az országot, — mi azt hisszük, hogy a háborúval kezdődött, testeknek, lelkeknek ezzel a mindent megfertőző pestisével s azóta minden rezsim tett hozzá, aszerint, hogy melyiknek mennyi ideje volt rá. I A háború sáikánya fiadzott mindent: a betfg lelkeket, a kalandorokat, a martalócokaf, a pana­mistákat, a bolondokat és a gonosztevőket, ! egyszóval: a Balkánt. Ezt keresni azonban most már meddő és j henye foglalkozás s nem lesz vele jobb és 1 könnyebb a helyzet, ha mind akasztófára szán­juk is egymást, ami különben meg is történt már annyi variác óban, hogy ujabb vívmányok e téren nem igen várhatók. Jobb is fölhagyni ez unolt játékkal s beleilleszkedni a meglevő helyzetbe. Az ingoványban az okos ember fa­lábbal jár 8 lám, Bethlen István, akinek szé­kely eszét nem lehet kétségbe vonni, már régen falábakon jár-kel a magyar közélet ingoványá­ban, vigyázatlan elődök holttestei felett. Mi a Prónay-ügyben se lálunk se többet, se kevesebbtt, mint egyikét azoknak a falábaknak, amikre a miniszterelnök támaszkodik az ingo­ványban. Miről van szó? Prónay Pál, mint baratai állítják, rendkívül nagy érdemeket szer­zett a mai rezsim megszilárdítása körül. Noha ezeket az érdemeket illetékes helyek is csak n8gy általánosságban, részletezés nélkül emle­getik, azokat bizonyára nem tartják ismeretle­neknek és nem vonják kétségbe azok sem, akiket a kiváló Prónay Pál nem tekint barátai­nak 8 akik nem is igénylik maguknak ezt a cimet. Most már amikor a kormány ugy érezte, bogy a P/ónay Pál hervadhatatlan érdemeit nem szükséges ujabbakkal tetézni, felm > dt» « barátságot Prónay Pálnak. Ugy látszik bizo­nyos jelekből, hogy Prónay Pál ebbe exatt egy, a magyar közjogban nem egészen megszokott szerződés ellenében ment bele, amelyben az állam részéről megígértetett neki, hogy amikor a hazának megint szüksége lesz az ő hathatós támogatására, akkor ő megint visszakapja régi pozícióját. Most már hogy beállt-e ez a szük­ség, vagy nem, azt mi nem tudjuk, — a hon­védelmi miniszter parlamenti nyilatkozatából csak arról értesültünk, hogy Prónay Pál elfog­lalhatta volna helyét a hadseregben, mint csikó­lelepi parancsnok, azonban Prónay-különít­mény nélkül — s itt van az ütközőpont a két szerződő fél közt. Mi nem megyünk bele annak a boncolgatá­sába, hogy hiba volt-e ezt a szerződést meg­kötni, vagy mm, bár lehetnek szőrszálhasrgitók, akik azt t«láijáx, hogy a magyar állam utoljára Balassi Menyhárttal kötött ilyen szerződést, aki szintén igen nagyérdemű est pí(parancsnok volt a maga idejében, — de hát ennek már négy­száz éve s azóta ilyen szerződések nincsenek divatban. De akár indokolt volt kivételt tenni Prónay Pállal, akár nem, skár hibázott a kor­mány, akár nem hibázott: nincs józan i'életű ember, aki azért tartaná megvetni valónak a mir'wterelnőköt, mert nem hajlandó Prónay Pált újra maga fölé emelni és Ptónay Pál ked­veért a Prónay-külOnitményt halottaiból fel­támasztani, ba még olyan felejthetetlen érdeme­ket szerzett is az nagyszerű vezérével együtt a múltban. A Prónayval kötött szerződés egyike volt azoknak a falábaknak, amelyek Bethlent meg­mentették attól, hogy elmerüljön az ingovány­ban. Bethlen nem merült el, — de az ingovány azért megvan és a falábak megmentik ideig­óráig az ügyes politikusok életet, de az ingo­vány nem szárad ki tőiak. Annak csak egy módja van: feloszlatni a mai nemzetgyűlést és becsületes választótörvény alapján tartott u] választásokkal leceapolni a rothadt vizeket és J kiszárítani a talajt, hogy nyoma se maradjon I benne a fertőzés fészkeinek. Bethlen vasárnap utazik Párisba. (A Szeged budapesti tudósítójától) A Nép­szövetség pénzügyi tanfesa héifCn terjeszti a Népszövetség Párisban egybegyűlő plénuma elé a magyar kölcsönre vonatkozó határozatát. E ránknézve rendkívül nagyfontosságú tanácsko­záson részivesz Bethlen gróf miniszterelnök Kál­lay és Daruváry minis*tértk társaságában. A feltélelek szerint a kölcsön folyósítása előtt Magyarors;ágn k fel kell állítani az önálló ma­gyar Jegybankot. A Népszövetség ehhez a kö­veteléshez, mint a kölcsön sine qua nonjához, azért ragaszkodott, hegy a kölcsön folyósításáig is állítsuk meg a bankóprést, több fedezetlen bankjegyet ne bocsástunk ki és ezzel is erősít­sük a korona küllő di jegyzésének állandóságát. Kállay pénzügyminiszter a hétfői párisi ta­nácskozásra már az önálló Jegybankról szóló törvényjavaslat tervével érkezik. Az uj Jegybank konsti ucióiban —mint velünk beavatott helyen közölték — semn i uj nincs és ez az intézet sem fog semmiben sem különbözni a külföld hasonló intézeteitől. Azok a híresztelések tehát, amelyek némely külföldi lapban, bizonyos félre nem érthető tendenciával itt is, ott is felbuk­kantak, hogy a magyar Jegybankban a szaná­lási program végrehajtásáig, két és fíTe vterdeig nemzetközi ellenőrző bizottság is f működni, nem egyéb puszta kombináción alapuló jámbor óhajtásnál. A kirendelt külföldi ellenőrző biztos­nak, igaz, hogy módjában és jogában lesz az uj jegybank ügymenetébe betekinteni, án ez semmiesetre sem fogja érinteni az intézet szu­verénitását. Az éjszakai órákban jelenti a Szeged buda­pesti tudósítója: A miniszterelnök az eredeti tervtől elté ően nem holnap este, hanem csak vasárnap este 10 óra 20 perckor indul az Orient-expresszel Párisba a Népszövetség ta­nácsülésére. Ez a változtatás azért történt, mert a Népszövetség tanácsülése december 10-én kezdődik s a magyar pénzügyi rekonstrukció tervezetével csak 12 én foglalkoznak. A minisz­terelnököt útjára Kállay, Popovics, Khuen-Hé­derváry és Ángyán Béla kisérik el. Délelőtt földreform — délután indemnitás. (4 Szeged budapesti tudósítójától) A nemzet­gyűlésen holnap indítványozni fogják a tanács­kozások egy órával v»ló meghosszabbítását és azután benyújtják a nyolcórás üléseket kérő ivet. Az egységes pírt ré zérói Rubinek István ter­jeszti elő a ryolcórás ülésekre vonatkozó indít­ványt. Szó lesz arról Is, hogy a jövő héten párhuzamos üléseket tartanak: délelőtt a föld­reformot, délután pedig az indemnitási javas­latot tárgyalnák. Kállay Tibor pén; ügy miniszter most készili elő a felhatalmazási törvényjavaslatot. A javas­lat tárgyalásánál helyettese valószínűleg Walkó Lajos lesz, ő fogja benyújtani a nemzetgyűlés­nek az indemnitási javaslatot a jövő hét elején. A kormánypártnak feltett szándéka, hogy a javaslatot még a karácsonyi szünet előtt tető alá hozza. A karácsonyi szünet előreláthatólag két hétig fog tartani. A fö'dreformnovella vitájában a szociáldemo­krata párt részéről felszólalnak még Várnai Dániel, Farkas I tván, Vanczák János, Györki Imre, Peyer Károly és Klárik Ferenc. A pol­gári ellenzék részéről beszélni fognak Gaál Gaszton, aki egészen uj szempontokra tér ki, továbbá Dénes István éa Nagy Ernő. A kölcsön Qgye a nemzetgyűlésen. A külföldi kölcsön ügye több oldalról elhang- j zott kívánságokhoz képest holnap kerül szóba 1 a nemzetgyü ésen. Rassay Károly holnap napi­rend előtti fe szóla ásban sürgős interpellációt i nyújt be a külföldi kölcsön kérdésére vonat- J kozólag. Rassay holnapi interpellációjával kapcsolat­ban a következőképen nyilatkozott a Szeged budapesti tudósítója előtt: — Az illetékes tényezők részéről a külföldi kölcsön ügyéről eddig csak felszínes nyilat­kozatok hangzottak el, amelynek nyomán a köz­gazdasági életben csak rombolások jelent­keztek. Lehetetlen, hogy a külföldi kölcsön ügyét ugy tárgyaljuk, hogy a közgazdaságot állandóan izolálják és vagyonokat romboljanak le, viszont ugyanakkor mód teljék arra, hogy mások könnyen vagyonokat szerezzenek. A nem­zetgyűlés holnapi ülésén megkérem a kor­mányt, hogy végre a külföldi kölcsön a msga komolyságával tárgyaltassék és adják meg il­letékes helyen, a parlament előtt azokat a szük­séges felvilágosításokat, amelyek egyrészt tájé­koztatják a közvéleményt, másrészt a közönség megnyugtatására szolgálnak. Felszólalásomban rá fogod mutatni arra, hogy eddig csak olyan aggasztó jelenségeket láttunk a külföldi köl­csönnel kapcsolatban, amelyek egyáltalában nem eminálnak engem a külföldi kölcsön irá­nyában. Prónay provok&ltatta a honvédelmi minisztert. Ma dMu'án Prónay Pál két megbízottja föl­keres e Ciáky Károly gróf honvédelmi minisz­tert és tőle megbízójuk nevében elégtételt kér­tek. Prónay azzal indokolta barátai előtt a honvédelmi miniszter provokálását, hogy sze­rinte a nemzetgyűlés tegnapi ülésén Csáky Károly gróf Szilágyi Lajos interpellációjára adott válaszában több olyan tényt állított, amelyek nem telelnek meg a valóságnak. A honvédelmi miniszter még nem nevezte meg segédeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom