Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-07 / 279. szám

SZEGED Szeged, 1923 december 7. A szocialisták viharos támadása a földreform ellen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtök. Kvjsét délelőtt 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Ntpirend elölt Rupert Rezső szólal fel és egy tegnapi közbeszólását magyarázza. Szilágyi Lajos beszéde alatt közbekiáltotta: „bonbaalap". O ezt tartalmilag ugy értette, hogy bombaalap illegitim alopot jelent, mert csak az állam kezelhet alapokat. Scitovszky Béla elnök Rupert Rezsőt a tegnapi ,bombaalap" kifejezésért utólag rendreutasítja és egyben bejelenti, hogy Nagy Ernő tegnapi rendreutasitását visszavonja, mert ez tévedésen alapult. Napirend szerint következik a földbirtokreform tárgyalásának folytatáss. Az első felszólaló Létay Ernő: Nem tartja megfelelőnek a mai politikai hangulatot a fOIdbirtohreform módosításának tárgyalására. Ez a nemzetgyűlés nem az általános titkos válaszéi jog alapján jött létre, nsm támaszkodhat* tehát megfelelő erkölcsi erőre a novella megvalósításánál. A kormánypárt programjában benne van a toldbirtokreform becsületes végrehajtása. Gróf Hoyos Miksa: Ugy is vanl Létay Ernő: Qróf Bethlen István miniszterelnök intenciójának egyébként sem felel meg az itt tárgyalásra kerülő novella. Az ő intencióját az a javaslat födi, amelyet saját maga készített. (Nsgy zaj a kormánypárton. Közbekiáltásoki Nagyon tévedi) A novellát általában elfogadja, azzal az indokolással, hogy nem akarja hátráltatni a reform megvalósítását. A következő szónok Szeder Ferenc. Mindaddig, — úgymond — amig a földkérdés megoldva nincs, ez lesz a magyar politikai éet tengelye és ekörül fog forogni minden más kérdés. Elolvasta az első nemzetgyűlés földreformvitáját. Ha csupán a jáakara'on és jószándékon mult volna, már régen meg lenne otdva a földreform, mert minden szónok lelkesedéssel emlékezett meg a reform napirendre kerültéről. De a törvény maga az eljárások során rettenetes káoszt teremtett. Hiányzott a földrendezésnél az egységes eljárás. Ezt most igyekszik a novella korrigálni. Nem szól most arról, hogy az ellenforradalmat a refo m intézményesítette Ezáltal az igénylők egész tömegét ütötték el. Mindenesetre ez is növelte a káoszt. Egyhelytltt például nem tekintették akadálynak azt, hogy valaki a forradalmi mozgalmakban résztvett, másutt azonban a törvény harmadik paragrafusára támaszkodva, azokat, akik vörös katonák voltak, vagy bármilyen minőségben résztvettek a forradalomban, törölték az igénylők sorából. Dénes Isván: De az ellenforradalmárok középbirtokokat kapnak. Egy hang a baloldalon: A novella előadója is forradalmár volt. Neubauer Ferenc előadó mond valamit, de a nagy zajban nem lehet érteni. Szeder Ferenc: Helytelennek és teljesen igazságtalanná tartja a földreform ezen intézkedését és törlésére határozati javaslatot fog benyújtani, mert megengedhetetlen, hogy egyszerű szegény embereket még most i> bün essenek akkor, am kor a forradjiomban su'yos szerepet játszó embereket magas piedesztálra emeltek. Szóvá kell tenni a birói eljárás fonákságát Azt tapasztaltuk, ahány biró, annyiféleképen fogja fel a törvényt. Ennek az az oka, hogy a törvény maga nem precizirozza a dolgokat, hanem mindenki a saját tetszése szerint joghatja fel és magyarázhatja. — A háborús nagy vagyont mentesitik, de nagyon sok tiz-huszho!dast háborúsnak minősítenek és ezt el is veszik. Lehetetlen szó nélkül elmenni a bürokratikus elj.rás mellett, mellyel a földbirtokreformot kezelik. Békéscsabán három év óta folyik a rendezés, de senki még házhelyhez se jutott. Egyik biró a másiknak adja át az ügyeket, most már a negyedik végzi a munkát. Én nagy tisztelettel és becsüléssel vagyok a biró urak iránt, de meg tudnék nevezni névleg embereket, akik a bírákkal együtt dőzsöl ek, mulattak a kastélyban, az igényjogo ultakat az án a bírák elutasították. Szeder Ferenc szetint becsületes és sokkal mélyebben szántó földreformra volna az országnak szükség*, mint a mostani. A nagybirtok nem természetes képződmény Magyarországon, nincs is annak Itt nálunk létjogosultsága. Szeder ezután az egyházi birtokokról beszél. Az egyházi birtok — ueymond — nem az egyházé, hanem a nemzeté. (Nagy zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Hogy lehet ilyet mondani ?) Huszár Károly elnök ezért a kifejezésért rendreutasítja a szónokot, mivel szembelyezkedelt a jogi helyzettel. (Nagy zaj a szocialisták padsoraiban.) Dénes István: Ezt a magyar alkotmány mondja ki. Hegedűs Qyörgv: Semmi közük az egyházi vagyonhoz, kikérjük magunknak. Dénes István Hesjedüs felé: Ne izguljon kérem, a magyar alkotmány igy intézkedik, miért izgul. Hegedűs: Azért, mert katolikus vagyok. Meskó Zoltán: Vannak jó és vannak rossz katolikusok. Farkas: I ván: En is katolikus vagyok, de nem szolgálom a hierarchiát. Dénes István: Kinek a kezében vannak az egyházi birtokok? Elnök Dénest kétszer is rendreutasítja és figyelmezteti, hogy a házszabályok értelmében a legszigorúbban fog vele szemhen eljárni, ha továbbra is közbeszólásokkat zavarja az ülést. Szeder Ferenc történelmi megállapításra hivatkozik arra vonatkozólag, hogy a nagybirtoknak nincsen létjogosultsága Magyarországon. A jobboldalon zajos közbeszólásokkal zavarják Szeder beszédét, mire Esztergályos igy kiált feléjük: Emberek, akik nem olvasnak és nem tanulnak, állandóan lármáznak. (N tgy zaj). Szeder: Amikor a vagyonukit az egyházak kapták, akkor olyan kötelezettséget vállaltak magukra, (Hegedűs: amelyeket ma is teljesítenek), amelyet azóta leráztak magukról. (Nagy saj. Elnök hosszan rázza a csengőt, de alig tudja a rendet helyreállítani) Szeder hivatkozik a banderiális szervezetre, amelyet ma már netn tartanak fenn az egyházak. Ha az ország veszeiyben van, akkor nem csak bandériális szervezet áll rendelkezésre, hmen valamennyien r't vagyunk a haza megvédésére. A kötelezettségek átszálltak valamennyiünkre, átszálltak tehát a jogok is. Elnök tiz perc szünetet engedélyez, amely után Szeder beszédét foiytatva adatokat hoz fel, hogy az egyházi és hitbizományi birtokok az alábbi évtizedekben mennyire elszaporodtak. Szerinte ez a főoka a földmives munkásság nyomorának. A háború alatt mindent megígértek a katonáknak. Az OMGE állásfoglalására jellemzőt a .Köztelek*-nek a forradalmak alatt megjelent számai. Akkor a gazdák átérezték az idők szellemét és közgyűlésükön, amelyen Miklós Ödön e nökölt, kimondottak, hogy minden gazdának fel kell ajánlani bizonyos részt földjéből a katonák számára. A püspöki kar is megérette az idők szavát. Felajánlották birtokuk parcellázását azzal a feltétellel, hogy békeáron bocsátják azt a hazatérő katonák rendelkezésére, ugy hogy nekik száz hold maradjon. Dénes István: Ehhez mit szól Hegedűs képviselő ur ? Hegedűs: Kényszeritették őket. Dénes: Inkább a népé legyen a föld, mint az éneklő kanonokoké: Szeder: Átérezték az idők szellemét a kisgazdapártok is. Idézi annak a röpiratnak a tartalmát, amelyet 1918-ban a kisgazda- és földmüvespárt egyesülésekor ezerszámra osztogattak a níp között és amely a párt radikális programját tartalmazta. Sokorópátkai Szabó felugrik a helyéről és kiáltja: Sohasem volt az én programom. Farkas István: Ha megvalósították volna ezt a programot, akkor Magyarország ma paraszteldorádó lenne, akárcsak Dánia. Szeder: 1918 ban Buza Barna és Kunfi mellett ott volt a földművelésügyi miniszter is. Nagyatádi Szabó: A szociáldemokrata párt akadályozta meg az én prr mim megvalósítását. Esztergályos: Nem akadatyozta meg. Nagyatádi: Csak azok ne tegyenek szemrehányást, akik akadályoztak. Szeder: Akik a földreform végrehajtását el akarják odázni és gáncsolni igyekeznek, nem tanultak és nem felejtenek. Figyelmeztetem az arakat, hogy ezt a kérdést nem lehet elodázni. Hoyos Miksa: Üzenje meg ezt Kun Bélának. Farkas István: Kun Béla nem vitt földet magával, Kun miatt még lehet földosztást csinálni. Propper a jobboldal felé: Hallgassanak, az ő módszerét vette át a fehér bolsevizmus. (Nagy zaj.) Szeder ezután rátér az egyéni tulajdon fogalmának fejtegetésére. A háború alatt eltörpült az egyéni jog a közösség és az összeség joga mellett. Pesthy Pál elnök figyelmezteti a szónokot, hogy a tulajdonjogot szankció védi.j Vanczák: Csak folytasd beszédedet, majd bezárnak érte. Szeder: A földreform ellen áskálódtak az ántánt ellenőrző bizottságainál. Felkiáltások: Ki volt az? Nagyatádi: Nem tudom. Baticz Gyula: Az OMGE megbízottai voltak. Szeder kijelenti, hogy ő az ország ügyeibe való beavatkozás érdekében járt volna el a naeyántántnál (Egy hang a szocialistáknál: Akkor felakasztottak volna!), akkor azt bizonyosan hazaáru'ónak minősítették volna, ahogyan ezt magam is hazaárulónak minősítem. Ezt a földreformot, Középeu'ópa legmérsékeltebb földreformját is el akarták gáncsolni és el akarták gáncsolni az ántánt előtt. Hoyos: Kik akarták ? Szeder: Tesék megvizsgálnia a kormánynak. Baticz: Ha szociáldemokrata részről töriént volna ilyen intervenció, akkor már rétjén eljárt volna a kormány. Szeder a novellát, amely csak egy félénk lépés a nagy cél felé, az általános tárgyalát alapjául sem fogadja el. Farkas István a házszabályokhoz kér szót. Amikor Szeder a magántulajdonról beszélt és azt mondotta, hogy a háború alatt eltekintettek a magántulajdon elvétől, az elnök rendreutasította és figyelmeztette Szedert, hogy nem lehet erről beszélni, mert ez beleütközik a büntetőtörvénybe. Megállapítja, hogy az elnöknek ez a magatartása ellenkezik a házszabályokkal, de ellentétes a parlamentáris felfogással is. Kéri az elnököt, vegye revizló alá feljogását. Pesthy Pál elnök kijelenti, hogy nem használta azt a kijelentést, hogy a büntetőtörvénybe ü kőzik, csak figyelmeztette a képviselőt a létező törvényre, amely védi a magántulajdon szentségét. Ha képviselők a törvény megváltoztatására törekednek, parlamentáris kormányrendszer mellett erre joguk lehet. Elnök napirendi indítványa szerint a legkölebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz, amelynek napirendjén a novella folytatólagos tárgyalása szerepel. Az ülés dé u'án 2 órakor ért véget A prágai eseti-magyar tárgyalás. Prágából jelenlik: Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter csütörtökön reggel Prágába érkezett a Budapesten megkezdett magyar-csehszlovák tárgyalásod folytatására. A közoktatásügyi miniszter Nagy Emil igazságügyminiszterrel együtt délben meglátogatta Benes Ede cseh külügyminisztert, akivel haladéktalanul meg is kezdték az előzetes tárgyalást. A magyar miniszterek csak a Benessel való tárgyalás után ülnek össze a resszortminisxterekkel. 70 millió dollár élelmiszer-kölcsönt kér Németország Amerikától. A német kormány azzal a kérdéssel fordult a vachingtoni nagykövet utján az amerikai államkormányhoz, hajlandó volna-e megengedni egy német kölcsön jegyzését, amely kizárólag élelmiszerek bevásárlására szolgálna. Washingtonban azt válaszolták a német nagykövetnek, hogy az amerikai megfigyelő a jóvátételi bizottságban mindenesetre utasítást fog kapni, hogy ne emeljen kifogást egy ilyen kölcsön ellen. Ugy tervezi a német kormány, hozy a kölcsön összege egyelőre 70 millió dollár volna, amelynek ellenértékét Németország ugy teremtené elő, hogy az Egyesűit Államokban és Angliában magánvállalkozás utján fát adna el. A német nagykövet Londonban hasonló kérést terjesztett elő lord Curzon külügyminiszternél.