Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-10 / 181. szám

€gycs satám ái*« 120 korona Hirdetési árak: Félhasábun 1 mm. 25, egy hasában 50,mástél basábon 75 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 50,kövér betűkkel 1(0 K. Szövegközti közlemények soronként 500 K.Nyilttér. családi értesítés 800 K. Többszöri feladásnál árengedmény Éir ntt/lösét; és kiadOluvagal: Kölcsey-utca & (Prófétául ó, L emelet 6.) Teleton S2W<3. A .Szeged* megjeleb.k héttő kivételével minden Mp, Egyes szám ára 120 korona. Előfizetési árak: Egy Moapra Szegeden 2250, Budaretten és vidéken 2300 kor. IV. évfolyam. Szeged, 1923 augusztus 10, PÉNTEK. 18#-ik szam. Bónisfalva. Nem tudjuk, merre van, mert most he] juk először a nevét. De valahol a Dunántul lenet, mert Veszprémből van keltezve a róla szóló ujsághir. Veszprémből jelentik, hogy Bónisfalva háromezerkétszáz százalékos pótadót vetett ki önmagára, hogy iskolát építhessen, mivel a magyar államnak most erre nincsen pénze. Ez annyit tesz, hogy a bónisfalyai magyar, legyen a neve például Tót András, aki mint .célszerű szegény ember", tízezer korona állami adót fi'.et, a jövö esztendőre háromszázhúszezer korom közterhet önként vállal magára, c*ak azért, hogy a falujának iskolája legyen. Ügyész ur, tessék megindítani a pertl Mert itt nemzeti értés és állam ellen való lázítás követtetett el. Sokkal alaposabban, mint azt rongyos skriblifexek szokták csinálni. Először is ez az ismeretlen Bónisfalva megsértette a nemzeti virtust. Jóravaló magyar ímber, ezt mindenki tudja nemcsak a szomszédjáról, hanem magáról is, nem alá bújik az adónak, hanem kibújik alóla. Mérget lehet rá venni, hogy ez már igy volt István szent királyunk idejében is, hogy ma is igy van, azon nem kell bizonykodni. Hol az az ezerholdas született nagy ur, vagy nagytőktfs, vagy magunkforma kis emter, ha a legmegátalkodottibb szabad gondolkodó, vagy a legister.félőb jámbor keresztény is, aki le ne tagadna a jövedelméből a finánc előtt annyit, amennyit szép szerévej letagadhat ? Olyan hazánkfia bizonyosan van a felsőbb régiókban, aki egy éjszaka tíz esztendei jövedelmét kártyázza el, de olyanról nem tudunk, aki egy esztendőben az állami adója tízszeresét ajánlja fel kulturális célra. Ad vccem: kulturális cél. Mikor Tót András polgártárs megadóztatja magát a kulturáért, akkor két régi virtusba is belevágja a bicskát. Az egyik az, hogy: adót nem fizetünk; a másik az, hogy: iskolát nem építünk. Nagyon nagy nemzetség ebben az országban a Minek h' nemzetség és a mán mögint nemzetség, millió és miilió tagja van és most ezek kőiül egy maréknyi eret vág magán az ábécéért és uj divatot kezd. Eddig az volt a dogma — még Tisza István is vallotta —, hogy a magyar parasztnak nem kell az iskola. Nemcsak hegy nem szíveli, de nincs is rá szüksége. Most a bónisfalvai elfajzott szittyák azt mondják, hogy de nagyon is keli s ha az állam nem ád nekik, csinálnak ők maguk. A harmadik észrevételünk éppen ebbe kapcsolódik : ha az állam nem ád nekik ... Az állam Tót András polgártárssal, mikor az az állami adóját befizeti, tulajdonképen szerződést köt. Az állam azért az adóért mindent ígér Tót Andrásnak, amivel egy modern kulturállam tartozik a polgárainak, akár nadrágban járnak, akár gatyában. S Tót András évek óta nem kap az államtól az adójáért semmit. Nem kap jó utat, nem kap köztisztaságot, nem kap orvost s nem kap iskolát se. Marad a védelem a belső és külső ellenség ellen. Ezért azonban Tót András nemcsak a mostani adójával fizet, hanem fizetett a fiatalságával, amit a kaszárnyában töltött 8 talán fizetett azokkal az évekkel is, amelyekben a halál mesgyéjén védte a hazát, mert Berchtold ur, Pasics ur, Szaszanov ur háborút csináltak imperialista célokból, holott az imperializmusról Tót András és az orosz, szerb, francia, angol Tót Andrások máig se tudják, hogy fajdisznó-e, vagy vetőgép ... Mindegy, békeidőben ezt a politikát számon lehetett volna kérni az államtól, de ma nem lehet és a bónisfalvi Tót Andrások tudják ezt. Ebben az országban a koldusok koldusa, a főkoldus ma az állam. Attól nem lehet követelni semmit, mert szegény tehetetlenül, levágott kezekkel, lábakkal, kiomlott belekkel fekszik a világpolitika boncoló asztalán. A bónisfalviak ezt hamar megtanulták és jól megtanulták. Hála Istennek, van is nekik miből, — ez a negyedik szempont és talán sokak szemében az első. Rendén való, hogy a paraszt áldozzon, mert ő az, aki arat és csak ő az, aki arat. Csakhígy ez nem igaz, mert más haszonélvezői is vannak a nyomorúságnak. És ha a paraszt kihasználja is azt, hogy ma ő az ur ebben az országban és ha a városi ember tele van is jogos keserűséggel a paraszttal szemben: Bónisfalvát mégis megilleti egy elismerő köszöntés. A paraszt, aki iskolát építtet, már a jövendő magyarjának típusa. és a földreformnovella. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Megírta tegnap a Szeged, hogy azon a pártközi értekezleten, amelyet tegnap hivott egybe Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, a Ház programjának megbeszélésére, valamennyi párt beleegyezett abba, hogy a jövő héten megkezdődjék a kéthónapos nyári szünet csupán Gömbös Qyula ellenezte a nyári szünet megkezdését és azt követelte, hogy még a szünet előtt tárgyalja le a Ház a földreformnovellát. Gömbösék célja ezzel eléggé átlátszó: a földreformnovella sürgős benyújtásának követelését az agrártömegek előtt korteseszköznek akarják felhasználni, hiszen azzal még ök is thztában vannak, hegy követelésük teljesen abszurd és technikailag is kivihetetlen. Gömbösék követeléséről nyilatkozott ma Almássy László, Gömbös Gyula utóda a kormányzó párt ügyvezető alelnöki székében, aki a következőket mondotta: — Azzal mindenki tisztában van, hogy egy olyan nagy horderejű probléma, mint a földreformnovella, a szünet előtt már nem vehető elő. Hiszen ez hosszú heteket venne igénybe. Gömbösék olyan formában óhajtják akciójukat a nemzetgyűlés ele vinni, hogy a hétfői, vagy keddi ülésen Eckhardt Tibor napirendi indítványban fogja kérni a földreformnovelláról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését. A hazelnöktöl szerzett ínformációk szerint még bizonytalan, hogy a nemzetgyűlést kormányzói kézirattal napolják e el, v»gy maga a Ház hoz elnapoló határozatot. Valószínűnek azonban az előbbi látszik, mert elejét akarják venni annak, hogy a Ház a szünet alatt indokolatlanul össrehivható legyen. Tiltakozó gyűlés az adóvalorlzáció ellen. Az Országos Ipar-Egyesület csütörtökön délelőtt Matlekovics Sándor elnökletével ülést tartott, meyen képviseltette magát az OMGE, a budapesti iparkamara és számos vidéki ipartestület. A gyűlés a főváros és az ország iparosainak egyöntetű megmozdulása volt a pénzügyminiszter adóvalorizációs törvényjavaslata ellen. Az egybegyűlt fővárosi és vidéki kiküldöttek eőtt dr. Neményi Ernő titkár ismertette a javaslatot és bebizonyította, hogy a valorizációs tövény igazságtalan és súlyos terheket ró a kisjövedelemmel rendelkező iparosokra. A felszólalók valamennyien arra az álláspontra helyezkedjek, hogy a valorizációs adótörvény létérdekeiben fenyegeti az ország iparosságát és kereskedőit és ha mégis végre fogják hajtani a valorizációt, akkor az nem adófizetés, hanem a végrehajtók munkája lesz. Magyar képviselők a kopenhágai Interparlamentáris konferencián. A kopenhágai interparlamentáris konferenciára utazó Képviselői delegáció e hó 11-én és 12-én indul el. A képviselői küldöttség vezetője Apponyi Albert gróf lesz, aki azönban csak Kopenhágában csatlakozik a delegációhoz. Budapestről a küldöttséget Lukács György vezeti. A konferencia magyar szónokai többek között Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert és Lukács György lesznek. Lendvai mentelmi Jogának felfüggesztését Javasolják. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága Fáy Gyula elnöklete alatt ülést tartott és Nikovényi Jenő előadásában foglalkozott Lendvai István mentelmi ügyével, amiről a MTI a következő tudósítást sdja: A kir. ügyészség a magyar állam és a magyanemzet megoecsülése ellen irányuló vétség miatt kivánja az eljárást Lendvai ellen megindítani és ezért kéri a mentelmi jog felfüggesztését. A bizottság elhatározta Lendvai István mentelmi jogának felfüggesztését, illetve javaslatba hozását. A bizottság a Lendvai által elkövetett cselekményben a nemzetgyűlés sérelmére elkövetett és a kir. ügyészség £ Ital feljelentés tárgyává tett vétséggel eszmei halmazatban álló rágalmazás és becsületsértés véiségét is fennforogni látja. Mivel ez a cselekmény csak felhatalmazásra üldözhető, a bizottság elhatározta, hogy javasolni fogja a nemzetgyűlésnek, adjon felhatalmazást a kir. ügyészségnek, hogy indítsa meg az eljárást erre a vétségre vonatkozólag is és Lendvai mentelmi jogát még ebben az ügyben is függessze fel. A tárgyalás folyamán élénk büntetőjogi vita fejlődött ki sz egyes részletek felett, melyekhez Zsitvay Tibor, Héjj Imre, Rupert Rezső és Rassay Károly szóltak hozzá. A bizottság meghallgatta Lendvai István nemzetgyűlési képviselőt is, aki ki|elentette, hogy ő maga kéri mentelmi jogának felfüggesztését. Nagy Emil igazságügyminiszter holnap határoz afelett, vájjon U;ain vádja ügyében felhatalmazza-e az ügyészséget a vizsgálóbírói végzés megszüntetésére. Lendvai mentelmi ügyében az ellenzéki képviselők nem szándékoznak bejelentést tenni, azonban megvárják, hogy a kormány részéről történik-e ilyen felszólalás, Ha nem, Ekkor a nemzetgyűlés szünete előtt egy polgári ellenzéki képviselő szóvá teszi Lendvai megválasztását. Megsértették Peyer Károly mentelmi jogát. Miskolcról jelenti tudósítónk: Az állam tulajdonát képező cserepesi bányamunkások tudvalevőleg sztrájkba léptek. A sztrájk ma is tart és a munkások csak a bánya legfontosabb üzemeiben hajlandók a munka folytatására. Miskolcra érkezeti Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő, aki a bányásztráj'skal kapcsolatban tárgyalásokat akart folytatni a diósgyőri vasgyár igazgatóságával, azonban ez nem sikerült neki. Peyer Károly ezután ki akart menni a bányászok közé, de ebben a tervében megakadályozták. Peyer Károlyt — mint hire terjedt — ugy Miskolcon, mint Diósgyőrben rendőri felügyelet alatt tartották. A képviselő kijelentette, hogy mentelmi jogának megsértését a Ház legközelebbi ülésén bejelenti. A nemzetgyűlési képviselők Illetménye. A nemzetgyűlési képviselők, budapesti jelentés szerint, csütörtökön vették fel negyedévi illetményüket. Ez 1,030.000 koronának felel meg. A békebeli haszonbéreket száz százalékon alul valorizálják. Tegnap közel öt óra hosszat tartó tanácskozás volt a földmivelésügyi minisztériumban, amelyen megszületett a béke a földbérlők és a földbirtokosok között. A tanácskozáson nagyatádi Szabó István földmivelésügyi és Nagy Emil igazságügyminiszter jelentek meg, mig a földbirtokosokat Hadik János gróf képviselte,