Szeged, 1923. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1923-08-10 / 181. szám

SZEGED ezenkívül a gazdatársadalom és a földbérlők érdekképviseleteinek kiküldöttei is teljes számmal megjelentek. A megállapodás értelmében a kormány 1923-ra és a következő évekre érvényes uj bérleti rendeletet fog kiadni. A tegnapi tanácskozás megállapodása stopján a rendelet alapelve sz lesz, bogy a békebeli haszonbéreket valorizálni kell, de nem teljes száz százalékig, hanem száz százalékon alul. A valorizáció ugy történik, hogy a békebeli haszonbér buzaértékét fizetik a bérlők, de a teljes buiaériéknek csak bizonyos hányadát. Hogy ez a bányád mennyi legyen, azt a bíróság fogja megállópitani. Az olyan szerződéseknél, amelyek gabonára szó'nak, nem kell valorizálni, hiszen a gabonaérték megállapításával már keresztülvitték a valorizációt. Külön kivételes rendelkezésben állapodtak meg az 50 holdnál kisebb birtokok haszenbérére, mert ezeknél a haszonbér ira a békebeli paritás háromszorosán-négyszeresén áll, tehát az 50 holdnál kisebb területek haszonbérét le kell szállítani, hogy a békebeli paritás! eléljék. A földmivelésügyi minisztérium javaslata másképen szólott, de elutasították, helyette ezt fogadták el, amelynek alapján a bérlők és a birtokosok között helyreáll a béke. Javatlat a buzaértékről szóló záloglevelekről. A nemetgyülés pénzügyi és földmivelésügyi bizottsága ma délután Szily Tamás elnöklete alatt Neubauer Perenc előadásában letárgyalta a buzaértékre szóló záloglevelekről való törvényjavaslatot. A bizottság a javaslatot minden médositás nélkül fogadta el. A tanács sajtópert indit á Szegedi üj Nemzedék ellen. (A Szeged tudósítójától) A csütörtöki tanácsülésen, amikor szóba került a nagymarostői földárverés meglepő eredménye, Balogh Károly tanácsnok hivatkozva a Szegedi Uj Nemzedék augusztus hetedilii számában megjelent cikkre, azt indítványozta, hogy a város hatásága indítson sajtópert ű szélső jobboldal szegedi orgánuma ellen, mert a marostól földek árveréséről szóló cikk földuzsorával vádolja meg a város hatóságát és a tudósítás tartalma alkalmas arra, hogy a földbérlőket a hatéság törvényes intézkedései ellen fellázítsa. A tanács minden jelen volt iagja helyesléssel fogadta Balogh Károiy indítványát, aki azt a legközelebbi tanácsülésen írásba fogiáivá terjeszti a tanács elé és felhatalmazást kér a tiszti főügyész számára a sajtóper megindítására. A Szegedi Uj Nemzedék-ben megjelent cikk tendenciaja egyébként nagy felháborodást keltett a tanácsülésen, megbotránkozva tárgyalták a tudósítás egyes kitételeit, amelyek — a tanácsülésen kialakult vélemény szerint — meszsze túllépik a jogos kritika halárait. „A városnak ez a meggondolatlan földbérpohtikája — irja az Uj Nemzedék tudésitója — nyílt földuzsorának minősithető". Majd később: „Amidőn a buzauzsora ellen küzdünk, küzdeni kell nemcsak a bűnös spekuláció ellen, hanem a kiuzsorázó földtulajdonos ellen is. Ilyen földárverés láttára teljesen megérettnek látjuk a legvégső határig végrehajtott földbirtokreformot". A tudósítás első alcíme pedig a következőket közli az Uj Nemzedék olvasóival: „A város a legkopzsibb földjáradékos". A cikkben közölt adatok különben elárulják azt is — állapította meg a tanács egyik tagja —, hogy a cikk irója ném volt jelen az árverésen, mert ha jelen lett volna, nem közöl válétlan adatokat. A pontos tudósiló azt irja például, hogy az egész Nagymarosiét elárverezték már az árverés elsé napján, pedig az árverés a valóságban eltart legalább augusztus huszadikáig is. Azt irja továbbá, hogy a kikiáltási ára négy métermázsa buza volt, holott köztudomású, hogy a tanács csak háromszázötven kilóra állapította meg a holdankinti kikiáltási árt. Közli azt is, „hogy hét métermázsás bérnél olcsóbban egyetlen egy bérletet sem vettek ki", ezzel szemben a dolog ugy áll, hogy csak két parcella bére emelkedett a nyolc mázsa filé és csak egy parcella érte el a hét mázsát, a többi mind a héten, sőt a legtöbb a haton is alul maradt. Az adóvalorizációs javaslat. Szeged, 1923 augutztna 10 (A Szeged budapesti tudósitójdtil.) A nemzetgyűlés mai ülését báromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az indemnitási törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Á'térnek az sdóvalorizációs törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Nánássy Andor szólal fel elsőnek. Beszél a pontos adózás fontosságáréi. Rámutat arra, hogy az adók késedelmes befizetése normális időben is zavarokat okozott az államháztartásban A jelenlegi körülmények között ingadozó valuta mellett óriási károkat okoz az államnak, mert az állam gépezetének fenntartásához feltétlenül szükséges összegek hiányoznak. Javaslatot nyújt be a jövedelmi és vagyonadó kivetésénél és behajtásánál felmerült akadályok elhárítására. A hátralékos adó lefizetésével a korona stabilizálását segítik elő. Polemizál Oaál Qaszlonnal. Felolvassa Gaálnak az adőjavsslatoknál elmondott beszédét, amelyben azt mondja, hogy az ország felháborodása pozdorjává zúzza az adójavaslatokat. Nézete szerint ez nem köveikezeit be, sőt ellenkezőleg az adózó polgárok adójuk kilencven százalékát fizették be idejekorán. Gaál Gaszton kirohanása a földbirtokosok érdekében. Gaál Gasrfon: Az egész javaslat főhibája az, hogy a javáslat szerint megint az ingó tőke fog kibújni az adózás alól. A mezőgazdák és a háztulajdonosok le voltak törve az egész háború alatt. Nem tettek egyebet, mint fizették az adót. Az óriási maximálásokkal teljesen megkötötték a kezüket. A proletárdiktatúra azután egyszerűin lefoglalt mindent, földjövedelmet, házjövedelmet és annak bukása után ezt senki sem féritetle vissza, holott az iparnak mindent me^Iériíettak. Jött azután a keresztény Magyarország, jött a vagycnváltsáa: és megint csak a föld- és háztulajdonosok adóztak. Az ingó tőke és a sibertőke megint csak kibujt. A sibereket a mai törvényjavaslattal megfogni nem lehet. A tisztviselökérdes megoldását helyesnek tartja, lehetetlenség, hogy újra ugyanazok nyögjék a tisztviselőkérdés rendezését, akik eddig is adóztak. — A pénzügyminiszter legutóbbi beszédében azt mondta, hogy eszeágában sincs a korona javítása, mert a borona mesterséges javítása beláthatatlan és sujyos következményekkel járhat az országra. Ö nincs ezen a véleményen. Mindenesetre fel kell emelni a korona értékét. Ha a magyar búzát csak 60,000 koronával számítják métermázsánkint — holott a külföld 120,000 koronát is megad érte — ez 300 milliárd korona értéket jelent. Másfél hónappal ezelőtt óbuzában 2.000,000 métermázsa volt a felesleg, A tanács összeült és arról tanácskozott, hogyan kell kivinni ezt a feleslege', buzáb n, vagy lisztben. Pedig rtieg kellett volna ragsdni az első alkalmat és búzában kellett volna kivinni feleslegünket. Természetesen ezt a búzát csak magyar koronáért lett volna szabad eladni. Kifogásolja, hogy a kormány olyan iparágakat támogat, amelyek a termelésre nézve egyáltalában nincsenek értékkel. Ilyenek a bőrgyárak. Egy forradalmat, nevezetesen az éhségforradalmat ő is jogosultnak tartja, már pedig a mai politika ide fog vezetni. Egy pár száz ember jóléte mellett milliók nyomorognak. A mezőgazdasági osztály nehéz helyzetben van. Nem járulhat hozzá a törvényjavaslathoz. A korona romlása. Gaál Gaszton: A pénzügyminiszter ur tegnap egy pénzgazdasági hitvallást tett, amire ki szeretnék térni. A miniszter ur azt mondotta, hogy nem szándékozik a koronát megjavítani, mert ezt veszedelmes dolognak tartja, aminek hatása beláthatatlan. Nyilatkozott Hegedűs koronajavitó kísérletéről és kijelentette, hogy egy pénzügyi kormányzatnak sem lehet más fölfogása, mint hogy a koronát ott stabilizálja, ahová az események sodorták. A miniszter ur kijelentette, hogy nem akar a korona javításán dolgozni. Én ellenkező véleményen vagyok, noha in sem gondolok arra, hogy a koronát 30, vagy 104 centime re emeljük, megelégszem 06 os koronával is. Kállay Tibor pénzügyminiszter: Ez égésién más dologi Gaál Gaszton: Az állami mérleg egyensúlya szempontjából is tessék tekinteni ezt a dolgot, mert van néhány dolog, mint például a vas, só, az olaj, amelyét kénytelenek vagyunk külföldről importálni. Nem közömtö?" tehát, hocy 0.03 as, vagy 0 06-os koronáért hozzuk be. De a belföldi relációban sem lehet közömbös a korona állása. Ha magunk nem becsüljük meg a magyar koronát, akkor hogyan kívánjuk a külföldtől annak megbecsülését. Az interparlamentáris konferencia kiküldöttei. Gaál Gaszton ezután az interparlamentáris konferenciával foglalkozik. Kifogásolja, hogy az állam költségén 50 képviselő megy el a konferenciára anélkül, hogy a gazdasági bizottság tárgyalta volna ezt az ügyet. Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszol Gaál Gasztonnak az interparlamentáris konferenciára tett megjegyzéseire. Kijelenti, hogy a képviselők nem saját passziójukból mennek a konferenciára. hanem hogy a nemzet érdekeit képviseljék. Téved Gaál, amikor azt áliilj*, hogy a gazdasági bizottság nem tárgyalta le az ügyet. A képviselők kiutazása indokolt és vagyoni helyzetüket illetően nem lehet különbséget tenni, mert sajnálatos differenciák támadnának, ha különbséget tennének szegény és gazdag képviselő közölt. Gaál Gaszton kijelenti, hogy szabadságáról most tért vissza és képviselőtársaitól erre a konferenciára vonatkozólag nem kapott megfelelő információt. Látja, hogy nem történt törvénytelenség, azonban koídusország vagyunk és nem szabad kiadásokba verni magunkat. Csontos Imre: Mint a kormánypárt tagja, nem akarja megbuktatni a kormányt, mégis helytelennek tartja, hogy minden terhet a kisemberek vállaira raknak. Inkább azokra vessenek adót, akik évek óta kibújnak az adózás siói. A kormánynak nem szabad engednie, hogy minden hasznot egyesek zsebeljensk be. A javaslatot nem fogadja el. (Óriási taps az ellenzéken. Ctomost é tetik.) Az elnök figyelmezteti Csontost, hogy a javaslat mellett iratkozott fel is mégis ellene beszélt. (Derültség.) Propper Sánder: Kifogásolja, hogy az adókat valorizálják addig, amig a munkabéreket nem valorizálják. A létminimum megállapítását nem tartja kielégítőnek. A javaslatot nem tartja szociálisnak és nem fogadja el. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a kormány vonja vissza a javaslatot és terjesszen be ujat, amely progresszív alapon veti ki az adót. A elnöki előterjesztések után a jegyző felolvassa Cziráky György gróf összeférhetetlenségi ügyében hozott bizottsági határozatot. A bizottság nem látja fennforogni az összeférhetetlenség esetét. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter beterjeszti a földbirtoknovellára vonatkozó törvényjavaslatot. Kéri annak kinyomatását és a bizottsághoz való utalását. Erődi Harrich Tihamér az igazságügyi bizottság jelentését terjeszti elő a késedelmes teljesítés ecetén a hitelezőket megillető kártérítésről szóló törvényjavaslatról. Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Napirenden szerepel a mai javaslat tárgyalása. Az ülés délután 2 órakor ért véget. Radics Magyarországra szökött? Zágrábi jelentések szerint Radics két elvbarátjával együtt autón elhagyta Zágrábot és állítólag Magyarországra szökött. A megindított vizsgalat az elutazásról szóló hírt megerőltette. Lehetséges azonban, hogy Radics CBak valahol a vidéken rejtőzködik. Ezzel az esettel kapcsolatban Zágrábban és Belgrádban legkülönbözőbb kombinációk vannak forgalomban.