Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-04 / 51. szám

4 DELM A (j ?ASORSZA f? Szeged, 5919. március ho 4. A pártgyiilést dr. Dettre János kormány­biztos nyitotta meg. — Az ősi legendák szerint cselekszünk, — mondotta — amikor itt összejövünk, mint az egyazon vallási szektához tartozik bizonyos időközökben összegyűltek a szent fa alatt, hogy talizmánként levelet vigyenek onnan, amely buzdításul szolgált egész évre. Igy jöttünk most mi is össze, hogy buzdítást, bátorítást merít­sünk a forradalomból, hogy összedobbanó sziveink ritmusában keressük az igazságot a múltban, a bátorítást a jövőben. Annál is inkább tehetjük ezt ma, mert körünkben üdvözölhet­jük Hock Jánost, akinek homloka köré a tör­ténelem fog glóriát fonni. E szavakra hossza­san éljenezték Hockot s a zugó éljenzés gyak­ran megismétlődött dr. Deítre beszédének további folyamán is. Hock János beszélt. A forradalom keletkezéséről szólott, a forradalom szükségszerű bekövetkezéséről. Arról, hogy az teljesítette a függetlenségi párt régi vágyait az Ausztriától való elszakadásban, bár még sajnos, az ország részeit ellenségeink tartják megszállva. De forradalom vívmányait még nem biztosíthattuk kellőképpen. Mert két­féle ellenforradalmár van. Az egyik a paloták ablakaiból akar lecsapni a forradalomra, másik a csatornák piszkából nyul felénk. Most egyre bátrabbakká, hangossabbakká váltak azok a közbekiáltások, amelyek már dr. Dettre kormánybiztos beszéde alatt hangzottak föl. Egynéhány katona kiáltott izgatottan : — Le vele ! Menjen templomba prédikálni! De a katonákhoz sok gyerkőc is csatla­kozott, akik a hecc kedvéért is zavarták a szó­nokot. Ez egyikének vetette oda Hock: — Álltam én már szembe csendőrszurony­nyal is, amikor ön még hátulgombolós nadrá­got viselt I Közben egy csapat sietve érkezett az Európa-kávéház felől. Voltak köztük kommunis­ták, de sokkal többen az egészen kiskorú pár­tonkivüliek. Egy szónok fölállt a honvédszoborra és onnan kontrabeszédet kezdett. Erre mondta Hock János: — Lelkiismeretlenség, hogy mikor mi meg­szereztük a gyülekezési és a szólási szabad­ságot, akkor ők azt ilyen módon akarják tönkre­tenni. De higyjék meg, hogy ilyesmi Buda­pesten nem történik.' Beszélt ezután arról, hogy miket vivott ki a forradalom. A Károlyi-párt a forradalmat be­fejezettnek tartja. A még forrongó elemeket be­csületesen kell kielé'giteni. Erre való a föld­birtokreform. Minden nagy, háború után volt földosztás. Caesar s a többi hadból megtért nagy római vezér földosztással igyekezett ki­elégíteni, békés fogtálkozáshoz juttatni a kato­nákat. Buda fölszabadulása után a német ka­tonáknak adtak földet. Innen a sváb lakosságú gyűrű a főváros körül. Minden baj kútforrása a munkahiány és ennek ismét az anyaghiány. Az országnak az a része, ahol az anyag terem, meg van szállva. A munkátlanság az oka a rendetlenségnek. Földliöz, tehát munkához kell juttatni a népet. S ettől nem kell félni, mert minél többen lesz­nek a birtokosok, annál többen ragaszkodnak a magántulajdonhoz. Mi pedig a magántulaj­dont tiszteletben tartjuk. Itt ismét zajos közbekiáltások hangzottak: — Eláll! — Éljen ! Ugyvan 1 , Proudhomm mondotta, hogy a nagybirtok lopás, de sqkan azt hiszik, hogy a lopás a magántulajdon. Április 10-én lesznek a válasz­tások. Azt akarjuk, hogy parlament legyen, föloszlassák a Munkástanácsokat és más testü­leteket, amelyek most kormányoznak. Mindenütt hirdetem, hogy nem állunk szemben a szerve­zett munkássággal, de hirdetem, hogy a nap­lopókat zárjuk ki magunk közül. A munka alatt nemcsak a kézimunkást értéin, hanem a tisztviselőkart is, amelynek fehérarcú rabszol­gája volt. Hányszor föllázadtunk, hogy a kormány elfojtja a tisztviselők politikai szabadságát. Ámde csak akkor kell' fölháborodnunk, ha a > kormány terrorizál ? Nem. Senkinek sincs joga valakinek a lelkiismereti szabadságát korlátozni. Minden polgári elem igyekszik egy becsüle­tes polgári blockba leszavazni. Mérkőzzenek az eszmék. Nem baj, ha egy hatalmas szociálde­mokrata tábor lesz a parlamentben, amellyel együtt fogunk küzdeni. Ezután Papp Róbert terjesztette elő a ha­tározati javaslatot, amely szerint a szegedi függetlenségi Károlyi-párt csatlakozik az orszá­gos Károlyi-párthoz. Most Stéüli István szociáldemokrata párt­titkár beszélt. Kijelentette, hogy mint a Mun­kástanácsok kongresszusán is elhatározták, a szociáldemokraták csak a választásokig tartják fönn az együttműködést. A szociáldemokrata párt azután halad a maga utján célja felé s ez : a magántulajdon megszüntetése. Itt ismét megujult a lárma. A polgári hallgatóság abcugolt, a szociálisták éljenezték. Végül Almássy Endre beszélt és a párt köszönetét tolmácsolta Hock Jánosnak. Este a Haggenmaher-vendéglőben párt­lakoma volt, amelyen dr. Becsey Károly Károlyi Mihály köztársasági elnökre, Almássy Endre Hock Jánosra mondott köszöntőt. Dr. Eisner Manó, a radikális párt ügyvezető elnöke pártja nevében azt a kijelentést tette, hogy a radikális párt elfogadja azt a jobbot, amelyet a Károlyi-párt nyújt feléje. Sem tudományos meggyőződés, sem elvi ellentétek nem választják el egymástól a két pártot s hiszi, hogy ez a viszony még bensőbbé fog ková­csolódm. Varjas József a kisgazdák csatlakozásából mondott hatásos beszédet, Hock János örömmel fogadjí dr. Eisner bejelentését. Az hiszi, hogy most döntenek Budapesten is a két párt egyesüléséről. A radi­kális párt föladata szerint a Károlyi párti esz­mék tudományos rendszerezése. Majd a többi felszólalásra reflektált. Végül dr. Dettre János, Zsótér Dezsőné és dr. Kószó István mondtak hatásos beszédeket. Hock János hétfőn reggel utazott vissza a fővárosba. Válasz a Károlyi-pártnak. A Károlyi-párt nyilt levélben panaszolja, hogy a szociáldemokrata-párt egyes tagjai gyűléseket hiúsítanak meg és hogy a Károlyi-párt kitartó hűségű tisztvíselőtagjai terrorisztikus eljárásnak vannak vagy lehetnek kitéve. A szociáldemokrata­párt megálíapitja, hogy a frázisok híg levében föleresztett vádak már a tántorgó, ténybeli állí­tásokat kerülő fogalmazásuknál fogva is a mondvacsináltság bélyegét viselik magukon. Ha a szociáldemokrata-párt egyes tagjai egy gyűlésen fölszólalnak és leleplezve a ku­lisszák mögött settenkedők gyanús szándékait, a gyűlést egész más irányba terelik, mint ahogy az összehívók kimódolták, az épen a gyüleke­zési szabadság elvének csorbítatlan érvényesü­lését jelenti. Minden alapot nélkülöznek a Károlyi-párt tisztviselőtagjainak jerémiádjai is. Érdemes volna kimutatni, hogy hány állami hivatalnok tagja a Károlyi-pártnak a szociáldemokrata szervezetbe tömörült 1500 közalkalmazottal szemben és nem ártana tisztázni azt a kérdést sem, hogy mi a célja, a programja az osztályöntudatosan meg­szervezett közalkalmazottak táborának, másfelől mit akar az a néhány állami tisztviselő, aki po­litikailag a kereskedők, gyárosok, iöldbirtokosok s ezek uszályhordozóinak soraiban keveredik el s ennek a lehetőségnek szerencséjeért kivonja magát a kartársi szolidaritásból. A reakció a sajtószabadságra hivatkozva akarta folytatni kutmérgező munkáját s ebben a nyomdászok szakszervezete a közalkalmazottak szakszerveze­tével váivetve akadályozta meg. Ugyanígy fog­nak őrködni a közalkalmazottak a hivatalokban is a forradalmi viszonyok fölött és nem fogják engedni, hogy egysegükbe éket verjenek a po­litikai szabadság ürügye alatt, amely manapság bő köpönyege az ellenforradalomnak. Rágalom az az állítás, mintha a szervezett közalkalmazottak szervezetlen társaikat terrori­zálták volna. Az önmagukat elszigetelőkkel szemben semmi rendszabály nem alkalmaztatott. De a fejlődés kerekét egyesek erőlködése meg n«m akaszthatja. Sőt néhány állami tisztviselő légből kapott árulkodása az óriási többség el­lers sietteti azt a processzus!, amelynek ered­ményeként egyetlen egy közalkalmazott sem fog hiányozhatni a szervezet csatarendjéből. Annak az egy-két közalkalmazottnak saját érdeke, hogy öntudatra ébredjen, különben utoléri Coriolanus tragikuma, a ki a volszkusokat Róma ellen vezette. Szegedi szociáldemokrata pártszervezet titkársága. Az uj német fegyverszüneti szerződés. Genf, március 3. A lyoni Prongrées jelen­tése szerint az uj végleges fegyverszüneti szer­ződést, mely tulajdonképen az előzetes békét jelenti, 10r napon belül közlik a németekkel. A szövetségesek vezérkara már átadta a kon­ferenciának Németország lefegyverzésének ter­vét. E szerint a* német hadsereg legfeljebb 200.000 emberből áHhat. A csapatokat és a hadianyaggyárakat a szövetségesek állandó bi­zottsága fogja ellenőrizni. Németország adós­ságának és- a hadikárok megfizetésének bizto­sítására külön adó és külön vámjövedelem fog szolgálni. Németország 10 -15 milliárdot fog fizetni a nemzetközi pénztárügyi bizottságnak. A törlesztés valószinöíeg 20—30 esetleg 50 évig fog tartani. Németországot, Lengyelorszá­got és Ausztriái etnográfiái és stratégiai szem­pontok szerint megállapított demarkációs vo­nallal szigorúan el fogjak választant. Ha Né­metország e feltételeket nem fogadja el, az el­lenségeskedések újrafelvételét kockáztatja. Acsehek parancsot kaptak Pozsony kiürítésére? • Győr, március 3.. Pozsonyba távirat érkezett, amelyben az antant felszólítja a cseheket,, hogy Pozsonyt ürítsék ki és vonuljanak vissza az eredeti első de­markációs vonalra. A csehek a paran­csot nem akarják tudomásul venni. A papírpénz lebélyegzése tovább folyik. A lakosság nagy része eldugja a pénzét és nem engedi lebélyegeztetni. Az utóbbi időben 2000 cseh hivatalnok telepedett le Pozsonyban családjukkal együtt. Ba­recca ezredessel a csehek egy nyilatko­zatot akartak aláíratni, amelyben az ez­redes kijelenti, hogy öt a tüntető ma­gyar katonák egyike sebesítette meg. Barecca megtagadta a nyilatkozat alá­írását. A lakosság körében a hangulat igen elkeseredett. Sokan már a tavaszi felkelésre gondolnak. Vass János a kötelező vaüavoktatás mellett. Budapestről telefonálja tudósitónk: A Politikai Hiradó jelenti: Vass János vallás­és közoktatásügyi miniszter az egri független­ségi Károlyi-párt vasárnapi nagygyűlésén tar­tott beszédében kijelentette, hogy hive a köte­lező vallásoktatásnak és a vallásnak épugy helye van az iskolában, mint a többi tantár­gyaknak. Ezen álláspontja mellet szilárdan kitart. MODIANO CLUBSPÉCIAUTÉ '^IGYAZZUNKAVIPJEGYRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom