Délmagyarország, 1919. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1919-03-04 / 51. szám

Szeged, 1919. március hó 4. D R LM A Kii AftORSZA ® 5 5ztrájkra készülnek az összes magánalkalmazottak, — Mozgalom a tömeges felmondások mi tt. — (Saját tudósítónktól.) A magánalkalmazottak •szakszervezete vasárnapi gyűlésén uj tisztikart alakított, de ennél sokkal jelentősebb esménye a gyűlésnek az a határozati javaslat, amelyet a magántisztviselőket illető tömeges felmondá­sok ügyében hoztak. A munkástanácsok kon­gresszusán is bejelentette Wallisch Kálmán sze­gedi párttitkár, hogy Szegeden március elsején sok kereskedelmi alkalmazottnak és magántiszt­viselőnek mondtak föl. Egyes cégek, mint mondják, noha a hábo­rúban milliókat szereztek, nem hajlandóak meg­fizetni a magánalkalmazottak létminimumát. A fizikai munkások béremelési kívánságának meg­tagadását nem merészelik, de azt hiszik, hogy az alkalmazottak szakszervezete nem elég erős a megtorlásra. Ebben igen erősen tévednek. A bőrkereskedők közül eddig két cég fogadta csak el a magánalkalmazottak kollektív szerződését. A nagyobb cégek megtagadták a szerződés alá­írását. Így a Bőripari Szövetkezet, amely a há­ború alatt 240-300 koronás fizetéseket adott alkalmazottainak, noha jó nagy percentes osz­talékokat fizetett a szövetkezeti tagoknak. Más szakmában is vannak szűkkeblű cégek. Néme­lyek elfogadták a kollektív szerződéseket, de egyúttal föidmondták, mások minden teketória nélkül rögtön fölmondással válaszoltak a fizetés­emelési kérelemre. Ezeknek szól a következő határozati javaslat, amelyet az alkalmazottak szakszervezete elfo­gadott : Az Alkalmazotti Szakszervezetek Orszá­gos Egyesülése szegedi csoportja folyó hó 2-án tartott küldött-közgyülésén a legna­gyobb megbotránkozással vette tudomásul a tömeges felmondásokat. Kimondja, hogy ezen cselekvést ellenforradalmi cselekedetnek minősiti és felszólítja a Kereskedők Szö­vetségét, hogy 1) az összes 1919. január 31-ike után eszközölt felmondásokat legkésőbb folyó hó 4-én, azaz kedd déli 12 óráig vonják vissza. a korábbi többi felmondások esetről-esetre vizsgáltassanak meg. 2) Az eddig aláirt, továbbá letárgyalt ' és elfogadott, de még alá nem irt kollektív szerződések feltétlenül aláirandók és betar­tandók és az abban vállalt kötelezettségeket, főleg a fizetéseket azonnal folyósítsák, mert ellenkező esetben a történendőkért a fele­lőséget nem vállalja. Ezen határozatról a Kereskedők Szövet­ségét, a Szociáldemokrata Pártot, a Munkás Tanácsot és Szeged város kormánybiztosát értesiti. Ezt a határozati javaslatot előzte meg a választás, amelynek eredménye a következő: Elnök dr. "Holló Jenő (34 szavazattal Herceg István 18 szavazatával szemben)- Alelnök Paiaky Károly (27 szavazattal Hechti Dénes 25 szava­zatával szemben), Ügyvezető alelnök Hechti Dénes, ügyész dr. Kállai Emil, főtitkár Sclinábel Mór, titkár Gábor Arnold, jegyző Krausz Izidor, Ellenőrök Pápai Olga, Engel Pál, Schillinger Andor, könyvtáros Gelléri Andor, Szépkuti Nándor. Dr. Holló Jenőt, aki nem volt jelen, kül­döttség üdvözölte. Helyette az uj alelnök, Pápai vezette az ülést. A niagánalkamazottak szakszervezetének vezetősége hétfőn délben kézbesítette a vasár­napi gyűlésen elfogadott és feritebb közölt ha­tarozati javaslatot Ottovay Károlynak, a Keres­kedők Szövetsége elnökének, a Munkástanács­nak és a szociáldemokrata pártnak. Délután 5 órakor pedig az összes magánalkalmazottak gyűlést tartottak a /fass-szálló különtermében, hogy határozzanak további eljárásukról. A gyűlést Hechti Dénes nyitotta meg, majd Schnabl Mór ismertette a történteket. Nagy lel­kesedést keltett Wallisch Kálmán felszólalása, aki a szociáldemokrata párt támogatásáról biz­tosította a magánalkalmazottakat. Zákics a vas­és fémmunkások szolidaritását jelentette be általános tetszés közben, mig az Összes magán­tisztviselők csatlakozását Szabó János hozta tudomására a gyűlésnek. A gyűlés ezután kimondotta, hogy a ma­gánalkalmazottak összesége támogatja a keres­delmi alkalmazottak követeléseit és abban az esetben, ha a munkaadók nem vonják vissza a felmodásokat, sztrájkba lépnek az összes szegeái magánalkalmazottak. Követeli továbbá a gyűlés a kollektív szerződés végrehajtását. A gyűlés megbízta a vezetőséget, hogy a határozatokat hozza a Kereskedők Szövetségének tudomására. Elha­tározták, hogy kedd délig választ kérnek és eszerint fognak állást foglalni. A kereskedelmi alkalmazottak a végleges döntés céljából kedden délben nagygyűlést tartanak a Korzó­mozi nyári helyiségében. A gyűlés után a magánalkalmazottak közül vagy ezren tüntető felvonulásra indultak a Mun­kástanács elé, amely a Lloyd helyiségében tartja ülését. A tömeg viharosan éltette a szociál­demokrata pártot. A tömeg kívánságára Wallisch Kálmán jelent meg az ablaknál. Kijelentte, hogy a szociáldemokrata párt egész súlyával és ere­jével a kereskedelmi alkalmazottak mögött van. Ezután a magánalkalmazottak szakszerve­zetének vezetősége felment a Lloydba, ahol épen a Szegedi Kereskedők Szövetsége tartott értekezletet. Az értekezlet előtt Schnabl Mór főtitkár egy küldöttség élén kijelentette, hogy a tömeges felmondásokat a jelenlegi sulyos gazdasági viszonyok közt jogosulatlannak tartja. Kérte a szövetséget, hogy erkölcsi súlyával hasson oda, hogy a felmondásokat vonják vissza. Viszont kijelentette azt is, hogy a ma­gánalkalmazottak szakszervezetének fellépése nem a kereskedők szövetsége ellen irányul, sőt a szövetség iránt — eddigi működése alap­ján — bizalommal van. A szövetség nevében Schweiger Miksa ügyvezető elnök kijelentette, hogy a szövetség nem helyesli a tömeges fel­mondásokat és kívánatosnak tartja, hogy a fel­mondásokat — jóllehet a kereskedőknek ebbeli joga törvényen illetve miniszteri rendeleten alapul — a mai sulyos megélhetési viszonyokra és az általános munkanélküliségre való tekin­tettel vonják vissza. A kereskedők szövetsége azonban figyelemmel kíván lenni olyan kivéte­les esetekre, amelyek a halaszthatatlan felmon­dást indokolják. E célból javasolja "egy közös bizottság kiküldését, amely fele részben a szö­vetség, fele részben pedig az alkalmazottak ki­küldötteiből alakulna. Ez a bizottság fog a felmondások tárgyában határozni. Hechti Dénes felszólalása után Wallisch Kálmán is tudomásul veszi a választ. A kül­döttség a válaszok elhangzása után megnyug­vással távozott. A Kereskedők Szövetségének elnöki taná­csa egyébként kedden délután 6 órakor tartja ülését, melyre tagjait ezúton is meghívja. A Kereskedők Szövetségének határozatát és az akció eredményét a kedden délben a Korzó­moziban tartandó nagygyűlés elé terjesztik. Ha a kereskedők a felmondásokat nem vonják vissza, a magánalkalmazottak összessége sztrájk­ba lép. HÍREK ooo Youlez vous? Az egyik szegedi kávéházban és másutt is, francia tiszt urak eltávolították a fájdalmas kérdéstől lángoló plakátot: Voulez vous quatre Alsaces ? Ez a sötét bánatú plakát vérző kérdőjel volt, ugy látszik, amely a francia tiszt urakra rá­meredt. Nem birták ki, le kellett tépniök bizonyosan, ugy fájt a szivüknek. A kér­dés valóban tragikusan zordon, de való. Sajnos, ilyen katonás egyszerűséggel és franciás könnyedséggel nem lehet eltün­tetni, vagy —s' il vous piait: eliminálni. Nem! Nem. Soha! Csak azzal, ha, nem­csak Szegeden, de Versaillesben és Pá­risban és Londonban és Newyorkban és mindenütt az egész világon becsületes pacifista hangon és módon ezt vála­szolják rá minden nyelven: Non! Akkor mi magunk levesszük az összes plakáto­kat és eltesszük a muzeumba gyászos, keserű, szörnyű emiéknek 1919-ből. De addig, éjjel, nappal, mindenütt és min­dig harsognak és zokognak, tiltakoznak és kérdeznek a plakátjaink, az ajkaink, a leikeink, vádló, szemrehányó, kérő és fenyegető hangon: Voulez vous quatre Alsaces ? ' JT' T1' — A román királyi család mene­külése. Vasárnap délben 12 óra 14 perckor egy külön vonat robogott be Szeged állomásra. A vonatot francia ka­tonák kisérték. Az állomás területén a vonat tartózkodási ideje alatt a szol­gálattevőkön és a francia katonaságon kivül senkinek sem volt szabad tartóz­kodnia. A vonat hat kocsiból állott, köztük két termes és egy étkező kocsi. Az egyik termeskocsiban Erzsébet román királyné gyermekeivel, a többiben kísérete uta­zott. A vonatot Szeged állomtásról rövid tartózkodás után Szeged-Rókus állomásra irányították. Szeged-Rókus állomáson majd egy órán keresztül tartózkodott a különvonat. A román királyi család Sze­ged-Rókus állomáson az étkező-kocsiban ebédelt. SzegedrRókuson az egész állo­mást lezárták a franciák. A királyi csa­lád Szabadka felé utazott és Fiúméban szállnak hajóra. Orsovánál lépték át a magyarhatárt és amint Temesvárról je­lentik, ott a francia, román és szerb katonaság sorfalat állva tisztelgett a me­nekülő királyi család előtt. A királyné a romániai forradalom elöl menekült. Ferdinánd király egyelőre még Romániá­ban maradt. — A Szegedi Újságírók Szabadszerve­zete hétfőn délután 3 órakor ülést tartott a városházán és egyhangúlag a következő hatá­rozatot hozta: A Szegedi Újságírók Szabad­szervezete a legélesebben állást foglal minden olyan sajtótermék ellen, amely a régi reakciós rendszer uralmát visszaállítani célozza. Megbé­lyegez minden olyan újságírót, aki reakciós, vagy ellenforradalmi akciót akár írásban, akár személyében támogat. A Szegedi Újságírók Szabadszervezete át van hatva attól a gondo­lattól, hogy a forradalom vívmányait minden ellentörekvéssel szemben, minden becsületes, progresszíven gondolkodó embernek minden körülmények között meg kell védeni, ennél­fogva elhatározza, hogy azokat a vívmányokat, amelyeket az október 31-iki vértelen forradalom megérlelt, a kari becsület védelme alá helyezi. Aki ez ellen vét, azt kebeléből kiközösíti és minden eszközzel lehetetlenné teszi. Ezt a hatá­rozatát a Szegedi Újságírók Szabadszervezete közli az Országos Szabadszervezet budapesti vezetőségével és a miniszterelnökségi sajtóiroda vidéki osztályának főnökével. — Befejezték a kommunisták kihallga­tását. Budapestről telefonálja tudósítónk: A vizsgálóbírók szombaton este befejezték a le­tartóztatott kommunisták kihallgátását. Székely vizsgálóbíró hétfőn meghozta végzését, amely­lyel a letartóztatottak ellen a köztársasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom