Délmagyarország, 1917. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1917-08-02 / 179. szám

2 DÉLMAGYÁRÖRSZÁG. Szeged, 1917. augusztus 2. kos Lilédén bejelentette, hogy miég e héten Londonban össze fog ülni az uj antant-kon­ferencia, auiely az orosz hadsereg válságát és a buvárhajóharc következményeit fogja megyitatni. Basel, augusztus 1. Pétervár környéké­re ismét nagy csapat szökevény érkezett a frontról. A szökések meggátlására a belső Oroszország felé vezető egész vasúti for­galmat megállították. Amsterdam, augusztus 1. Kerenszki tár­gyalásai a kadetpártía! a kormánybalépéstt illetőleg teljesen kilátástalanok- A kadetpárt feltételeit a munkátanács nem fogadja el. A kadetpárt tudvalevőleg alkotmányos mo­narchiát követel. Ujabb jelentős sikerek az orosz fronton. BUDAPEST, aug. 1- (Közli a miniszter­elnöki sajtóosztály). A Casinu-völgytől északra ismét összeomlottak az ellenség he­ves támadásai. A nyolcvankettes székely gyalogezred itt régi, bevált erejével küzd. A hármas országhatár területén csapataink meglepetésszerűen nyomultak az oroszok által megszállt magaslatok ellen. Az elensé­get visszavertük. Bukovina déli részében CimpoJung felé nyomulunk előre. Cserno­vitzfól délnyugatra és északnyugatra az el­lenségnek megújult és ellentámadásokká! támogatott ellenállását heves harcokban megtörtük. Az oroszok hátrálnak. A Zbrucz torkolatánál további haladást tettek a szö­vetségesek. A VEZÉRKAR FÖNÖKE. BERLIN, aug. 1. A nagy főhadiszállás jelenti: Lipót bajor herceg, vezértábornagy arcvonala: Böhim Ermolii vezérezredes had­csoportja: A Dnjesztertcl délkelet felé elő­nyomuló csapataink az ellenséget, amely a Bilii oatak mögött szállott harcba, a Cho­tén folyó hajlásúba szorította vissza. A Dnjeszter és Pruth között egy rohamcsapat áttörte az oroszok vonalait, a Horodenka— Csemoviíz vasút mellett, mig déli szárnya Iván-Kauí mellett erős tehermentesítő táma­dásokat vert vissza. József főherceg, vezérezredes arcvo­nala: Az északkeleti e'öhegységeknél és az Erdős-Kárpátok középső völgyében német és osztrák-magyar hadosztályok támadó harcban elfoglalták szívósan védett völgy­várakat. A Ngr.-caslnului hegyi csapataink az ellenség több támadását visszaverték. LUDENDORFF. első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki saitóosztálvte BÉCS, aug l A szövetségeslek Buko­vinában szüntelenül előrenyomulnak. Galí­cia felszabadítását befejezettnek keli tekin­teni. Az ellenség csupán a Dnjesmter és a Pruth szögét tartotta még tegnap megszáll­va, de honvédeink a zalescikli hidifö meg­szabásával biztosították az utat egész a ha­tárig, amelyet már ö'ven kilométerrel el­hagytunk. Csemovitzíól egy napos járó­földre vagyunk és az elelnséget állandóan a sarkában üldözzük- Az ellenség hiábavaló romániai erőfeszítésének sorsa máris eldőlt nek tekinthető. Flandriában megkezdődött a világháború legnagyobb csatája. — A németek minden támadást győzelmesen visszautasítottak. — BERLIN, aug. 1. A nagyfőhadiszállás jelenti: Ruprecht trónörökös hadseregarc­vonala. Flandriában megkezdődött a nagy csata, egyike a leghatalniasahbaknak, a ma sikerrel biztatóan bezáruló harmadik hábo­rús év hrcai között. Olyan tömegekkel, ame lyekkel eddig a háború egyik pontján sem ínég keleten Bruszilov által sem, támadtak tegnap az angolok és velük együtt a franci­ák, 25 kilométer széles arcvonalon a North Schoote és Warneion köaött. Nagy célt tűz­tek maguk elé. Megsemmisítő csapást akar­tak mérni a b 11 v á rhaj ó -v esze delem re, amely a flandriai tengerpart felöl aláássa Anglia tengeri uralmát. Szorosan felzárkózott had­osztályok tömör támadó-hulláma! követték egymást. Számos páncélos motorkocsi és lovaskötelékek avatkoztak a harcba. Ret­tenetes erővel nyomult az ellenség 40 na­pos tüzérségi harc után, amely julius 31-én kora reggel pergőtüzzé fokozódott, védö­tárnánkra. Néhány szakaszon keresztül rontott tölcsérállásokban fekvövonalainkon és egyes pontokon átmenetileg jelentékeny tért nyert. Tartalékaink féktelen ellentáma­dásokkal vetették magukat az elelnségre és naphosszat tartó elkeseredett közelharcok­ban ismét kivetették csataizónánkból, vagy pedig a legelöl levő aknamezőre szorították vissza, /perntöl északra és északkeletre mé­lyebben benyomult az ellenség által meg­tartott töícsérmezö. Lyksölét nein birtok so­ká tartani- Az este széles arcvonalon Neu­hemer felől előretörő támadások nem hoz­tak az ellenségre nézve kedvező fordulatot. Támadásai ujoman tagozott harcvonalunk előtt meghiúsullak. Csapataink a semmiféle áldozatoktól vissza nem riadó áldozatok nagy és véres veszteségeit jelentik. Gya­logságunk és utászaink ragyogó vitézsége és támadó ©reje a tüzérségnek, a géppüs­kásoknak és aknavetőknek haláltmegvetö kitartása és nagyszerühatása, a repülök bá­torsága és hírszerző csapatoknak és más se­gédfegyver nemeknek leghűségesebb oda­adása, főkép pedig a céltudatos, nyugodt ve­zetés biztosították a mai csatáknak ránk nézve kedvező kimenetelét, A vezérek cs a csapatok a nagy siker feletti büszkeségtől elteive, amely sikerben a német birodalom minden törzsikarának és néptörzsének része vau, bizalommal tekintenek a még várható további harcok elé. Trónörökös hadseregvonala: A Chentin de Damíesou a franciák Sehiílointól délre is­mét teljesen megtartott állásaink elleni négyszeri hiábavaló támadásban merítették ki erejüket. Tovább keletre a harcedzett 13­iik vesztfáliai hadosztály ismét jelentékeny vereséget okozott az ellenségnek. Az ezre­det rövid, pusztító tűzelőkészítés után gyors megrohanásokkial ragadták el a fran­ciáktól a La Boseíla majortól délre emelke­dő eíttsíkon levő bonyolult árokrészt. Több mint 1500 fogoly jutott kezünkre, akik kö­zött számosan a Trojoutól északkeletre folyt csatában roharnesapataiuk fogtak el. Csak este kezdte meg az ellenség ellentá­madásait, amelyeket az elért vonalakban visszavertünk. A Maas nyugati partján vi­téz bajor zászlóaljaik rohammal újra elfog­lalták a Moíoncourt-Cosues közti országút mindkét oldalán kevéssel ezelőtt elvesztett állásokat. Több mint 2 kilométer széleség­ben és 700 méter mélységben vetettük ott vissza a franciákat, 500-nál több foglyot szállítottunk be. LUDENDORFF, első főszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Békebeszédek az angol alsó­házban. London, augusztus 1. Az alsóház julius 26-iki vitájában Bonar Law beszéde után Snci'den szólalt fel. Ugy látszik, mondta, mintha a brit kormány lenne valamennyi kormány között a legnagyobb ellensége a gyors békekötésnek, A kormány azt állítja, hogy a szónok és az ö pacifista barátai nem a valóságok világában élnek, ez a jellemzés azonban inkább ráillik a kormányra. A kor­mány semmit sem tud ezer meg ezer brit ember felfogásáról és nem tud a katonák vé­leményének a megváltozásról sem. Ha a kor­mány tudna valamit a francia hadseregről, akkor tudná, hegy a katonák gyakorlatilag kezükbe vették a hadvezetést. A francia katonák megtagadták a paran­csok teljesítését. Minden francia ember, aki­nek belátása van, megmondhatná a kormány­nak, hogy ha még sokáig t;rt a háború, Franciaországban ugyanez fog történni, ami Oroszországban történt: kitör a forradalom. Semmi reménység sincs arra, hogy 12 hónap múlva kedvezőbb lesz a katonai helyzet, mint most. Éppen csak még néhány millió embert áldozzunk fel és az államadósságot még két­három milliárd font sterlinggel gyarapítjuk. A szónok az emberiesség nevében követeli a háború azonnali befejezését. Smith Lees szabadelvű képviselő saj­nálja, hogy Asquitih nem felel a birodalmi gyűlés által feltett kérdésekre. A szónok azt kérdezte, hajlandó-e a szabadelvű párt ve­zetője az annexiók nélküli alapelvet a német gyarmatokra is alkalmazni? Hangsúlyozta, hogy gyalázatosság lenne, ha egy ország, a. mely állítólag az igazságosságért csatlako­zott a háborúhoz, egy millió n^gyzetmért­föklnyi terület nyereséggel fejezné be a há­borút. Semmi sem egyesitette annyira a né­met népet a német militarizmussál, mint a kereskedelmi bojkott és a gazdasági háborít bejelentése. Ha az angol kormány kitart e mellett a politikája mellett, akkor egyenesen belekerget bennünket ujabb háborúba. Egyet­len nép sem tűrheti el a kereskedelmi bojkot­tot. Ha kívánatos, hogy Németország de­mokratizálódják, ezt csak a béke utján lelhet elérni, atnely megmutatná a német népnek, Ihogy a militarizmus az ország békességének és iogai érintetlenségének szempontjából tel­jesen felesleges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom