Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-14 / 189. szám

14. DELMAQYARORSZÁQ 1913. augusztus 12. dani, hogy tegnap délután kelkáposztát evett, este pedig zöldbab-főzeléket vacsorázott. Arra vonatkozólag azonban nem lehetett kielégítő választ kapni tőle, hogy mióta van Szegeden és hogy nem járt-e a napokban a Délvidéken, ahonnan aztán könnyen behurcolhatta a veszedelmes ragályt. Az orvos véleménye szerint, ha reggelig életben marad Ördög, akkor mégsem kolerabeteg. Állandóan egy ápolónő van mellett. Ez a puszta tényállás. Tekintve, hogy Temesmegyében több, Romániában pedig rengetek sok koleraeset fordult elő, a szigorú óvóintézkedések föltétlenül helyén valók. Megijedni azért nem kell, mert könnyen lehetséges, hogy dsak erős bélhurutról van szó, amit az első stádiumban a kolerától megkülönböztetni nem lehet. Az eddigi megállapítások szerint Ördög megbetegedése előtt gyümölcsöt nem evett, Tisza-vizet /nem jvott, az (pedig majdnem lehetetlen, hogy a.szegények házában kapta volna meg a kolerát — főzeléktől. Hiszen ott sokan étkeznek és több megbetegedés nem fordult elő. Ez a gyanús eset, mindenképen csak arra alkalmas, hogy figyelmeztessen bennünket: vigyázzunk! színház, művészet. * Hamlet a moziban. A filmvállalatok előtt valóban semmi se lehetetlen: most Shakespeare Hamlet-jót. viszik a vászonra. Londonból jelentik, Ihogy egy angol filmtársaság nemsokára átadja a nyilvánosságnak a Hamlet-filmet, A leghíresebb angol drámai színészeik egyike, Forbes Robertson játsza a filmem a dán királyfi szerepét * Kertész Mihály moziszinész. A Magyar Színház egyik ügyes színésze, Kertész Mihály, aki Szegedről került a fővárosbov még a nyár elején kivándorolt Dániába, Kopenhágáha. Kertész a (híres Nordisk-filmgyárnál kapott állást, miután sok magyar darabot rendezett ideihaza is, amelyet azután filmre tették át. Az egyik kopenhágai lap, a „Folkets Avis" most érkezett száma megállapítja Kertészről], hogy elegáns megjelenésű, pompás arejátébu fiatalember, aki Gerti ardt Hauptmann Atlanti® oimü darabjában teljes sikerrel debütált Kertész ezer dán koronát kapott a szerepe eljátszásáért s egyszersmind pompás szerződést, amely a jövő esztendőre is a színházhoz köti havi ezer koronával. Eddigi diszpozícióik szerint Wilde Oszkár „Dori-an Gray"-j élben Doria.nt fogja j á tszani legközelebb, * Magyar bamutató Münchenben. Ninc nap, hogy valamelyik német szinbáz kii ne adná uj évadja, programját és alig akad program, amely ne ígérne egy vagy két magyar darabot. A müncheni Kammerspiele tegnap adta ,k.i újdonságai sorozatát és a sorozatban ott látjuk Földes Imre A vörös szegfű cirnü uj színmüvét. Ez a darab először német nyelven kerül bemutatóra. * Margit a varrógépnél. Rokka helyett varrógép mellé ültette a Fauszt Margitját a montreali operaház igazgatója. A párisi mjságok, amelyek hirt adnak erről a furcsaságról, megjegyzik, hogy ez nem az .amerikai rendező uj "fölfogása, hanem — nagyszerű reklám Egy varrógóp-g-yáros nagy .összeget fizetett a •montreali igaagatónak azért, hogy Margit híres idalát Thude királyáról ne a rokka mellett, iianem az ő pompás .gyártmányú, zajtalanul működő varrógépe mellett énekelje. A monitre ali újságok aztán másnap — persze uigyamCi-n.k kellő dij ázásért — mind megállapították, h: gy a varrógép olyain zajtalanul működött, h. >y Margit áriájának egyetlen hangja és szava sem veszett el. Egy pap és egy apáca szerelmi románca. — Tannhauser a reverendában. - Káplánból férj. (Saját tudósítónktól.) Mártonffy Ernő, volt nagyvárad újvárosi rém. kath. káplán, a nagyvaradi latin szertartásai egyházmegye áldozó papoa, nagytehetségű fiatalember, akit széleskörben kitűnő hitszónoknak ismernek, kilépett a .klérus kötelékéből. Mártonffy Ernő talán tiz évvel ezelőtt mint .kékreverendás diák kispap került Nagyváradra. 1907-ben mint praematurus, jelesen érett fiatalember hagyta ei a barátságos öreg iskola falait. Tbeoiogiai tanulmányai elvégeztével elnyerte az ordót, fölszentelték áldozárrá és a nagyvárad-újvárosi rém. katlh. plébánia káplánja lett. Egyházirodalmi munkásságot folytatott, de hajlamai vitegiíbb problémák felé kezdtek bontakozni. Tanulmányt irt, pedagógiai müvet, „Hogyan kell szavalni?" cimmel. Fiatal monucbus számára ugyan egyháziasahb és a szentek előtt is kedvesebb témáik kinálkoznának, —a szavalás ügye és miikéntje kissé szinészies probléma — de azért az ártatlan irodalmi passziózásért (Mártonffy Ernőt megrovási kaland igazán nem illethette. Gyanakvó ós figyelő szemekkel az idősebb és magbékéltebb lelkű klerikusok részéről csak azután kezdett találkozni, hogy észrevették, felfedezték a hiúságát. Ez a fiatal káplán nemcsak hiu és külsőségiekre, .kényelemre, szép életre, jó dolgokra sokat adó ifjnemlber volt, de a szerelem tilosból is mosolygó gyümölcseit, az elleplezett női .formák, toalettek mögül kandikáló ,izes és hamvas gyülmöcsöket is egyre gyakrabban kívánta meg. Nagy élvezettel harapott bele — ba szerét ejthette — mi Éva asszonyunk édes almájába, Ahogy a kánonjog mondja: suadente diaibólo. Sátán sugallatára. Világias hajlamairól lassankint mind bizonyosabb meggyőző-dióst szereztek a,z újvárosi plébánián. Papi körökben már nem .is volt titok. Nemsokára iSzéchenyi Miklós gróf nagy varadi megyés püspök is tudomást szerzett a fiatal és magytalentumu pap eltévelyedéseiről és elszórakozásairól. A püspök erélyes dorgatóriumban részesítette a káplánt. De Mártonffy Ernő világias hajlamai a (dorgálás után se változtak meg. A természetet se vasvillával, sem pedig püspöki óvással nem lehet kiűzni. Erre aztán szigorúbb fenyítés következett. Széchenyi .Miklós püspök elhelyezte a fiatal káplánt Gyulára. Büntetésiből történt az elhelyezés. .Mártonffy Ernőnek men nie kellett a (gyulai plébániára. Várad és a szép városi élet elmaradt mögötte. Várták rá •az uj ihivék. És a regény tulajdonkép itt kezdődik. Mártonffy Ernő, aki hirtelen magányálban ismét (buzgó és bűnvalló lélek lett, egyideig csak a híveinek ólt (Gyulán. Nagyon szép és hatásos hitszónok-latokat, tartott. Valamelyik vasárnap éppen a szószéken volt és beszólt .melegen, sugárzóan ez világ bűnös és kárbozatos .dolgairól, mikor belépett a templomba egy szép, fiatal .máriaraduai apácanövendók. Az apáca lesütött szemekikel sietett ei a padsorék mellett és az egyik lépcsőn, a szószék köreiében letérdelt. Áhítatosan hallgatta a fiatal káplánt, akinek hitszónaklat köziben véletlenül reátévedt a szeme. Rajta .felejtkezett aiz átszellemül finom apáca arcon a mélyen fekvő sötét szeme. A fiatal palp .csakhamar szerelmes lett a máriaradnai apácába. Legközelebbi alkalomra! bemutatták a szép ifjai nővérnek. Lassacskán mély rokonszenv, három hónap múlva Ibenső vonzalom keletkezett közöttük. Leveleztek egymással. És Mártonffy Ernő nagyon formás poétikus leveleket tudott írni. Mikor a leány szülei — gazdag aradmetgyei földbirtokosok —- megtudták, hagy áll a Ibál, tiltakoztalk. Ebből .a szerelemből nem lehet boldog frigy. Nem lehet istennek tetsző ioötés a pap-apáca lakodalom. A fiatalok erre szökést, terveztek. Mikor jóbban megfontolták a .dolgot, ugy találták, hogy ,a szökés párásán még jobban kompromittálná az egyházat. Ezt pedig .nem akarták. Végül más konklúzióra jutott a káplán. Felettes egyházi hatóságának, a nagyváradi püspöki széknek (bejelentette, hogy kilép az egyházból, magnősül, elveszi a máriaradnai apácát. Tervét 'valóra IÍS váltotta, Mártonffy Ernő mult héten levetette a reverendát. Kilépett a papi rendből. Miniliogy egyelőre nem .remélhetik a fiatalok, hogy a leány szülei anyagi támogatásban részesítenék őket, elhatározták, hogy (világi pedagógia pályára lépnek. A káplán tanár lesz, az apáca tanárnő. Addig is, amig anyagi helyzetük megengedi, hogy a (budapesti tanár és tanárnőképző intézetbe felmeliessenelk, Mártonffy Ernő az állami kataszteri hivatalnál nyer állást és abból ifog élni. Amig elveheti nőül, akit a szive választott. Suadente diabolo. A sátán sugallatára. Mert a házasságok égben köttetnek. Még a papok -és apácák iközt is. Mit akarnak a horvátok? — Skerlecz Iván álláspontja. — . (Saját tudósítónktól.) A fiumei rezoluciót meigelőző ta.náesko|zások ífolyamán a horvátok a magyar koalíciótól Ígéretet vettek arra nézve, hogy beleszólást biztosithatnak maguknak a horvát terület közlekedésügyeibe. Mielőtt a vasúti pragmatika a képviselőház elé került volna, az akkori kormány háta mögött memorandumot terjesztettek a király és a trónörökös -elé. Azt kérték a memorandumban, hogy a horvát autonóm kormány belügyi, igazságügyi és közoktatásügyi szakosztályai mellé külön közlekedési szakosztály állíttassák föl, amely a magyar kereskedelmi minszténiumtól és a budapesti vasúti és hajózási főfelügyelőségtől függetlenül kezelné a horvát posta és távírda, vasúti és tengerhajózási ügyeket. Ezeknek természetesen a hivatalos nyeive is horvát lett volna. Hivatkoztak arra, hogy a régebben magyar nyelvű postaszolgálat is horvát lett és hogy a zágrábi posta- és távirdaigazgatóság szintén horvát nyelven hivataloskodik. A horvát urak egyúttal azt is fölemlítették, hogy a szervezendő uj osztály élén legszivesebben. látnák blackói Kussevich Tivadar, akkori szombathelyi máy iizletveztőt, jelenleg bosznia'-iheroegovinat osztályfőnököt. A király a lelhető legmerevebben elzárkózott a terv elől és különösen katonai aggodalmakat hangoztatott a közlekedési igazgatás nyelvi egységének fentartása mellett. Tanácsolta azonban, hogy a magyar-horvát közös ügyek másik ágában, a földmivelési tárca keretében keressenek olyan pontokat, amelyek az autonóm közigazgatás terén a horvát kormány ügykörébe terelhetők lennének. Igy kaptak azután a horvátok az állategészségügy, a selyemtenyésztés, a szőlészet és borászat, a talajjavítás és talajművelés, valamint a halászat terén értékes autonóm jogokat. Ezek a jogok azonban nem elégítették ki őket, mert nekik a vasút kellett. Ez volt azután az oka a vasúti pragmatika elleni obstrukeiójuknak is. Most, hogy Skerlecz Iván báró királyi biztos komolyan tárgyalni kezdett a horvát pártokkal, majdnem valamennyien a régi nótát fújják és követelik a magyar kereskedelmi minisztériumnak megfelelő hatáskörű horvát közlekedési ügyosztályt: élén Kussevich Tivadarral. Ez az ügyosztály rendelkeznék az állami vasutakkal és a postával, amelynek hivatalnokai nem lennének többé magyar állami alkalmazottak, mint például az ottani pénzügyigazgatósági és adóhivatalnokok: hanem horvát országos 1tisztviselők. A horvátok azonkívül maguknak akarják a tengeri közigazgatást is, mert ők nem hajlandók tovább tűrni azt az állapotot, hogy a horvát tengerpart kikötőiben a fiumei magyar királyi tengerészeti hatóság neveztesse ki a révkapitányokat. Követelik végül, hogy a fiumei tengerészeti hatóság joga csupán az öt kilométeres fiumei tengerpartra korlá-