Délmagyarország, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-14 / 189. szám

1913., augusztus 10. DÉLMAGYARORSZÁG T. toztassék és hogy Buccariban horvát nyelvű tengerészeti hatóság állittassék föl. A királyi biztos állítólag bizonyos engedményeket kilátásba helyezett ezen a téren is, bár a tárgyalások folyamán mindig hangoztatta, 'hogy a horvát tengerpart egyszersmind a magyar szent korona országainak is határa, amely a külfölddel szemben mint magyar birodalmi határ jelentkezik. A magyar államnak tehát feltétlen joga ezt az ügyet már csak államisága presztízsének érdekében is magyar ügyként kezelni. A horvát politikusok ezzel szemben azt hangoztatják, hogy addig nem lesz béke Horvátországban, amig ezeket, a horvát nemzeti életre elsőrangú fontosságú létkérdéseket az ő kívánságaik szerint meg nem oldják. Követeléseiket azzal támogatják, hogy a horvát országos kormány máris foglalkozik tengerészeti ügyekkel, mert a báni kormány fenhatósága alá tartozik a buecari hajóiskola is. A tengeri halászat felett szintén ők rendelkeznek, mert külön horvát állami tengerhalászati felügyelőséget is szerveztek Jablanacban. Skerlecz Iván báró ezekre az előterjesztésekre kijelentette a horvátoknak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak. Nem lesz revízió! (A monarchia szerepe. — Oroszország és a francia presszió. — Végleges döntés még nincsen.) (Saját tudósítónktól.) Ausztria és Magyarország elhatározta, hogy lemond a bukaresti szerződés revíziójáról. Döntő volt erre Oroszország magatartása. Oroszország ugyanis a francia kormány befolyása alatt lemondott a revizióról Kavallára vonatkozóan. A francia kormány ugyanis kijelentette Oroszországnak, hogy nincs semmi kifogása a revizió ellen, nem kivánja azonban, hogy Kavallát a görögöktől elvegyék. Ily körülmények között Oroszország visszavonta a revizióra vonatkozó kívánságát és követte ebben Ausz-1 tria és Magyarország, mert mint hivatalosan is kijelentik, e kívánságával elszigetelten marad. Hozzáteszik ehez, hogy Ausztria és Magyarország mint a hatalmak szignatáriusa meg fogja tagadni a bukaresti béke elismerését. Ez a megtagadás csak plátói értékű lesz, mert Ausztria és Magyarország ezzel csak azt akarja kifejezésre juttatni, hogy a bukaresti békét nem tartja igazságosnak és jónak. Más következménye a ratifikáció megtagadásának nem lesz. NÉMETORSZÁG NEM KÍVÁNJA A REVÍZIÓT. Köln, augusztus 13. A Kölnische Zeitung nyilván Berlinből sugalmazott közleményében a következőket irja: Budapestről érkezett jelentések szerint a berlini kormány föladta ellenállását a bukaresti szerződés föliilvizsgálása dolgában. Ez a jelentés azonban téves. Németország semmiesetre sem vesz részt olyan európai kísérletezésben, a melynek a bukaresti szerződés fölülvizsgálása a célja, mert Németország mindenképen meg akarja erősíteni a nagy fáradsággal megalkotott békemüvet. Ferdinánd boigár királynak napiparancsa, amelynek utolsó Pontjában a jövő ujabb háborújáról beszél, Monasztir, Diibra, Okrida, Periepe és Szaioniki városokra vonatkozik, amelyeket Bulgária kezdettől fogva magának követelt. Ha tehát a tervezett revizió mértékéről eddig nem is tudunk semmit, a bolgár királynak ez a napiparancsa világosan mutatja, hogy a bukaresti szerződéssel Bulgária maga semmiképen sem barátkozott meg. Bécs, augusztus 13. Miután Franciaországnak sikerült Oroszországot rábírni arra, hogy a bukaresti béke revíziójáról lemondjon, Ausztria és Magyarország a kívánságával egyedül maradt. Kétségtelen, hogy a revizió joga minden hatalmat megillet, amely a 'berlini szerződést aláirta s Lgy a monarchia ,is teljes j aggal élhetne e tekintetben okeiószalhadiságáival. Mint hogy azonban ma már kétségtelen, hogy Ausztria és Magyarország erre vonatkozó indítványához egyes hatalmak nem járulnának hozzá, mivel másrészről a bukaresti békeszerződésnek békés utón való megváltoztatásához valamennyi hatalom beleegyezése szükséges, valószínű, hogy a monarchia csak kényszereszközökkel érvényeisi the'tné akaratát. OE tekintetben végleges döntés még nem történt, de valószínű, hogy legalább egyelőre a revizió elmarad. Grey Edivárd tegnapi beszédében szintén teljes határozottsággal elismerte minden egyes Ihat aliomnolk a revízióihoz való jogát, de ő is azon a nézeten van, hogy mind a revizió kérdését, mind pediiig a dninápolyi ikárdést agyélőre függőben kell tartani, mig a nézetek tisztázódnak ós mig :a lelkek Lecs iliapu inak. A revizióra vonatkozóan Oroszországgal nekünk semminemiü megegyezésünk papiroson ném volt. Arról volt csupán szó, hogy a monarchia és Oroszország együttesen lépjen föl oly irányban, hogy a lm karesti szerződést a bolgárok javára megváltoztassák. Tettük volna ezt a balkáni egyensúly érdekében, de természetesen a legsajátabb érdekeink szempontjából is, amennyiben Nagy-Szerbiát mindig perhorreszkiáiltiulk. Oroszország azonlban Szerbia ellen irányuló követeléseknél - ugy sem támogatott volna minket, mert Szerbiát egyáltalán nem akarja gyöngíteni, sőt szívesen Jláttna a Balkánon egy Nagy-Szerbiát. Elhatározása legföljebb Görögországgal szemben lőhetett komoly. Görögországot ugyanis nem alkarja nagynak látni, inert nem szlláv állam. A monarchia tehát él lehetett készülve Oroszországgal való összeütközésre. Azt azonban, liogy Kavaláról is ilyen gyorsan lemondjon Oroszország, Franciaország rábeszélésének köszönhetjük ós az orosz politikának, amely mindig cseriben hagyott bennünket. Oroszország félreá'Llásúval nagyon megnéheziitette a helyzetűnket. A monarchiának a bukaresti szerződés revíziójára vonatkozó indítványát most nem lehetne békés úton elintézni, mert Oroszország ós Franciaország nem járulnának hozzá. Felsőbb helyen az ismert békés irányzat érvényesül, amelyről ismeretes, liogy nem akar háborút viselni jelentéktelenebb kérdésekért. Már pedig ez a kérdés ránk nézve jelentéktelennek tekinthető. Mégis egész biztosra vehető, hogy a bukaresti békeszerződést úgyis meg fogják változtatni, ha nem is a nagyhatalmak révén, de Bulgária által, melynek királya határozottan kijelentette, hogy készülni fognak az uj háborúra, mert ezt az .igazságtalan ítéletet okvetetlenül korrigálni akarják. OROSZ ÍGÉRET BULGÁRIÁNAK. London, augusztus 13. A Daily Mail 'bukaresti levelezője, Dillon dr. a következőiket táviratozza lapjának: Oroszország megígérte Bulgáriának, hogy megvalósítja Drinápoly kiürítését és hogy Kavaláról temondijanak Bulgária ij,avára, esetleg azt is, hogy lemondjanak Kocsáuáról és Radovistyéről is. AiNGOLORSZÁG ÉS A REVÍZIÓ KÉRDÉSiE. London, aiu.gusz.tus 13. Grey Edivard beszéde diplomáciai körökben igen jó benyomást tett. A beszédhői kitűnik, hogy Olaszország és Franciaország .az egei tengeri szigetek dolgában teljesen megegyeztek s hogy a bukaresti szerződés fölülvizsgálása valószínűtlen ugyan, de viszont G.rey .beszédéiben olyan intelmet intézett a balkáni államokhoz, amelyíből világosan láthatják, .hogy a revizió elmaradása következtében egyetlen európai nagyhatalmat sem provokálhatnak büntetlenül. Azt hiszik, hogy Grey ezt a passzust- azért iktatta beszédébe, mert Anglia mindenképen méltányolja Ausztria és Magyarország mostani nehéz helyzetét. A beszédben volt egy egészen uj dolog is, az a rész, ameily a Törökországnak nyújtandó .rekampenzációról szólt. Azt hiszik, hogy Törökország Drinápoly átengedéseért ép olyan financiális kárpótlást fog kapni, mint nemrégen Montenegró, de ter meszet.esen sokkal nagyobb összegben. BOLGÁR REMÉNY. Szófia, augusztus 13. A revízió kérdése a politikai körök és a sajtó fejtegetéseinek kizárólagos tárgya.. A sajtó .ragaszkodik aboz a meggyőződéséhez, hogy egyes hatalmak min .den ellenkezésével szemben .is a bukaresti békeszerződést ki fogják javítani. A politikai körök ugy vannak értesülve, hogy Ausztria és Magyarország a revizió kérdésében továbbra is ragaszkodik eddigi álláspontjához és a szükség esetén egyedül is hozzálát a revizió müvéhez. Azt azonban, hogy Oroszország teljesen elejtette Bulgáriát és hogy le akar mondani a revízióról, itt tehetetlen dolognak tartják. A botrány-kórház kitelepítése — A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés határozatát. (Saját tudósítónktól.) Tudvalevő, hogy a .közgyűlés néhány hónappal ezelőtt .elhatározta a közkórház földszinti osztályának .kitelepítését, mert a betegek helyzete az omladozó, penészes falak között immár tarthatatlanná vált. Ideiglenesen, amig az uj kórház fölépül, a kórház mellett levő Molnárféle házat bérelte ki a város évi 8000 koronáért, az épületet megfelelően átalakittatta és hatvan ágyat helyeztetett el benne. A közgyűlésnek ezt a határozatát Gerle Imre dr. törvényhatósági bizottsági tag megfelebbezte a belügyminiszterhez, kérve őt, hogy a hatátrozat megsemmisitésével a Lippayíéle ház kibérlésére kötelezze .a várost, mert szerinte abban jobb elhelyezést nyernének a betegek. A belügyminiszter válasza a közgyűlés határozatára és Gerle Imre dr. felebbezésére ma érkezett le a városhoz. A miniszter Gerle dr. felebbeaésiéinek elutasitásával a közgyűlés határozatát hagyta jóvá, mert az iratok alapján is a Molnár-féle ajánlatot tartja előnyösebbnek. A miniszter leirata igy szól: A város törvényhatósági ,bizottságának .azoin határozatát, amelyben a törvényhatósági bizottság a városi .köz,kórház együk régebben épült szárnyában tevő földszinti helyisé•gek ,kitelepítését mondotta Iki .és egy,ben elhatározta, hogy ,a kit©] építendő osztály elhelyezése céljából 1913. évi augusztus hó 1-től kezdődőteg évi 8000 .korona bér mellett Molnár József né, született Terle Vilma háztulajdonos házát három évre bérbe veszi, dr. Gerle Imre törvényhatósági Ibliizottsóigi tag felebbezése folytán, valamint az 1902. évi 35000. Bm. szárniu szabályrendelet alapján hivatalfból is felülvizsgálván, azt a felebbezés elutasítása mellett azzal hagyom jóvá, hogy a fizetendő házibérnek a városi klözikórlbáz (költségvetésében a napi ápolási dijak terhére való beállítását a jövőben sem fogom megengedhetni, ügy ,a 'bérösszeg fedezéséről más uton Ikell gondoskodnia. Igy kellett határoznom, mert az iratok alapján Molnár József né ajánlatát Lippay István ajánlatánál kedvezőbbnek tartom és inert a felebbezésben felhozottakat nem tartom kellő alappal biroknak aíhoz, hogy az idézett véghatározat jóváhagyását megtagadjam.A fedezetet illetőleg pedig a rendélbezö részneík megfelelően (kellett határoznom, ímert •a betegek elhelyezésére szükséges helyiségekről ,a .kórháztulajdonos tartozik gondoskodni s az ezzel járó (kiadások az ápolási dijakat nem terhelhetik s a .kórháznak egészen más