Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-19 / 41. szám

ífl DÉL MAGYARORSZÁG 1913. február 210. országban minden elfogulatlan embernek megvan ez ügyről a véleménye, nyugodtan várom az ezután következő támadásokat is. Mindenki tudja, hogy miről van szó: engem politikailag nem tudtak letörni, most megpróbálják, ha lehet, moralice tönkre tegyenek. Lukács Lászlót a munkapártban rendkiviül ovációval fogadták és a vidékről is számosan üdvözölték a mai nap folyamán. Védő és orvosszakértő. — Izgalmas tárgyalás a szegedi törvényszéken. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék harmadik büntető tanácsa kedden Ítélkezett abban az ismeretes rágalrnazási pörben, amelyet Gyuritza Sándor dr. törvényszéki orvosszakértő panaszára és az igazságügyminiszter fölhatalmazására az ügyészség indított Eisner Manó dr. ellen. Ennek a pörnek egy heves és izgalmas jelenet az előzménye, amely a mult év júniusában játszódott le a vizsgálóbíró szobájában. Eisner Manó dr. a védencével, Jutkovics Géza ifakereskedővel tár.gyalt a kereskedő felesége és Hubacsek Béla jegyző jelenlétében. Jutkovics siránkozva panaszolta védőjének, bogy hiába való minden fáradozása, ugy is megvakul. — Ugyan kérem, hogy beszélhet ilyet! Hiszen Leitner professzor ur már megnyugtatta, hogy gyógyítható a betegsége — vigasztalta Eisner dr. a védencét. Hirtelen idegroham lepte meg a szerencsétlen embert, görcsösen zokogott és fuldokló hangon ismételte: — De igen, most már hiába minden, megvakulok! . . . — De hát ki mondta ezt magárnak! — kérdezte izgatottan az ügyvéd. — Gyuritza Sándor doktor ur mondta, hogy fölösleges erőlködnöm a kiszabadulásért, mert megvakulok . . . Az ügyvéd, hogy megnyugtassa a kínosan vergődő, zokogástól fuldokló embert, ezt mondta: — Ha azt mondta magának Gyuritza dr., hogy megvakul, hát hazudik! Legyen csak nyugodt, majd szemspeciáli'sta kigvógyitja a baját! A rendkívül heves és megrenditő drámai jelenetet megszakította a jegyző intézkedése, aki figyelmeztette a védőt, hogy igy távollevőről nem beszélhet. Jutkovicsot pedig föl kisértette a cellájába. Az eset után Eisner Manó dr. beadványt intézett Magay Lajos dr. vizsgáilóbiréhoz, amelyben Gyuritza Sándor dr. helyett más orvosszakértő kiküldetését kérte. A beadvány indokolásában fölemlítette, hogy az orvos-szakértő kim-életlen kegyetlenséggel bánt védencével és kötelességét sértve súlyos és indokolatlan izgalomnak tette ki .a terheltet. Gyuritza Sándor dr. ezért egyrendbeli becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt följelentette Eisner Manó dr.-t. A tárgyalás különösen a jogászvilágban szokatlanul nagy érdeklődést keltett. Mintegy busz ügyvéd jelent meg a tárgyalóteremben, akik élénk figyelemmel kisérték a tárgyalás minden fázisát. Több biró is hallgatta a tárgyalást. A rágalrnazási pör a jogászok körében azért keltett különösebb érdeklődést, mert a tárgyaláson u védői hatáskör szabadsága kérdése forgott kockán. A jogászok ugyanis azt vitatják, hogy Eisner Manó dr. csupán a védői kötelességét teljesítette, a miért büntető felelősségre nam vontató. A védence előadásából ugy találta, hogy veszélyeztetve van a védelem érdeke és ezért ioigos -orvoslást keresett. Nem követett el nyilvános rágalmazást — amint azt Eisner dr. védője, Gráber László dr. tartalmas és pompás jogi konstrukciójú védőbeszédében kifejtette — hiszen ami a vizsgálóbíró előtt történik, az a törvény határozott rendelkezése szerint mind titok és a vizsgálóbíró előtt levő beadvány nem a nyilvánosság számára szánt izgató olvasmány, hanem titkos akta, amely csak a legszűkebb körben mozoghat Ennek az ügynek tehát a vizsgálóbíró szobájában kellett volna befejeződnie. Annál nagyobb meglepetést keltett, hogy Harsányi Elemér dr. ügyész a vádbeszédében azoknak a paragrafusoknak az alkalmazását hangsúlyozta, amelyek a bűnösség kimondása esetén fogházbüntetéssel sújtják a vádlottat. Enyhítő körülményt egyáltalán nem talált az ügyész. Ilyen előzmények után fokozott izgalommal várta a hallgatóság a biróság Ítéletét. A valódiság bizonyítását az egész vonalon elutasította ugyan a biróság, de a kihallgatott két törvényszéki jegyző és egy irodatiszt vallomása mindenben födte Eisner Manó dr. előadását. Egyedül az ügyészségi fogház őrmesterének volt eltérő a vallomása. A fogházőrmester ugyanis azt vallotta, hogy a céljában nem Gyuritza Sándor dr. mondta Jutkovics nak, hogy. megvakul, hanem Jutkovics mondta Gyuritza dr.-nák, Ezzel szemben Gyuritza Sándor dr. a vallomásában egyáltalán nem tett említést Jutkovicsnak erről az 'állítólagos kijelentéséről. Gyuritza dr. egyébként kijelentette a tárgyaláson, hogy mindenben szabályszerűen járt el, a kötelességét teljesítette. Sohasem mondta azt Jutkovicsnak, hegy megvakul és durva bánásmódban sem részesítette. Jutkovicsot nem hallgathatta ki a biróság, mert súlyos betegen fekszik a kolozsvári ideg- és elmegyógyászati klinikán, amelynek az igazgatója szerint képtelen a vallomástételre. Rigó Endre dr. elnök délben egy órakor hirdette ki a nagy érdeklődéssel várt Ítéletet. A biróság bűnösnek mondta ki Eisner Manó dr.-t egyr-endbeili hivatalból üldözendő becsületsértés vétségében és ezért száz korona pénzbüntetésre, valamint egyrendbeli rágalmazás vétségében, amiért pedig négyszáz korona fő- és száz korona mellékpénzbüntetésre itélte. Kötelezte továbbá a bünügyi költségek megtérítésére. Az ügyész az enyhítő szakasz alkalmazása miatt és a büntetés súlyosbításáért, Eisner dr. és Gráber védő pedig a bűnösség megállapítása és az Ítélet súlyossága miatt fölebbezést jelentettek be. A szokatlanul súlyos és meglepő ítélet jogászi körökben nagy föltűnést keltett. Az ügygyei különben értesülésünk szerint az ügyvédi kamara is foglalkozik, mert az Ítéletben a védő működésének jelentős korlátozását látják. A tárgyaláson Rigó -Endre d-r. elnökölt, ítél obi-rák voltak Tóth Gyula és Nagy Zoltán dr. A vádhatóságot Harsányt Elemér -dr. ügyész képviselte, a védelmet Gráber -László dr. pamcsovai ügyvéd látta el. fEisner Manó dr. kihallgatása.) A .tárgyalás1 megnyitása -után Eisner Manó dr.-t hallgatta ki a biróság. Az elnök kérdésére a vádlott ,a következőket vallotta: — Netm érzem magamat bünösniek. Meggyőződésem, hogy minden emberi számítás szerint igazat mondottam. Tudtam, hogy Jutkovics Géza súlyos beteg és Ihogy a vizsgálati fogság katasztrofálisan befolyásolja az állapotát és ezért nyomatékosan törekedtem arra, hogy elérjem -a szabadonibocsáttatását, Jutkovicsnak szemiídegsor.va-dlása és íhátgerincsorvadása volt s a vizsgálati fogságban rendkívül .szenvedett. Egy napon azit panaszolta, hogy megvakult a jőblbszemére, amiért is -beadványban kértem, hogy vizsgálati fogságát őrizet alatt, a kórházban tölthesse. A vizsgálóbíró .rendelkezésére Gyuritza Sándor -di\ és Bergér Mór dr. törvényszéki orvosok megvizsgálták Jutkovicsot, de csak -a szamádegsorvad-ást konstatálták, a ihíétgerimcs-orvadást nem. És azt véleményezték, hogy a vizsgálati fogság nem árt a terheltnek. Ezen vélemény következtében ezt a kérelmet is megtagadta a vizsgálóbíró -és -a vádtanács. Tudtam, h-ogy ez a vélemény téves és fezért megvizsgáltattam Jutk-ovioso-t a fogházban Leitner Vilmos dr. egy-eitemi magántanárral •és Hollós -József dr. kórházi főorvossal, akik megállapitottáik a Mtgerinosorvadást és a jebbsz.em vakságát is és azt a véleményt adtak, hogy a vizsgálati fogság ezt -az állapotot rendkívül súlyosbítja. A tábla e vélelmén y alapján szabadon is bocsátotta Jutkovicsot. — Néhány nappal a szabadonhoesátása előtt a vizsgálóbíró szobájában szünetlen sirógörcsök közt elpanaszolta nekem Jutkovics, bogy az előző napon Gyuritza dr. szemrehányást tett neki, hogy miért -erőszakolja ő és a védője a szaibadonboesáttatást, hiszen a betegsége gyógy itha tablan, megvakulása elkerülhetetlen és aki őt azzal vigasztalfa, hogy állapotán segíteni lehet, az tudatlan vagy áltatja őt. Jutkovicsnak addig fogalmi •sem v-olt szembaja természetéről, rettenetes izgalomban volt és Máiba kíséreltem meggyőzni a baja. gyógyithatóságáról, ő folyton azt kiáltotta, hogy Gyuritza dr. másít .mondott. Erre, hogy nekem a -laikusnak hagyjon és hogy megvigasztaljalm, azt mondottam, hogy neki nincs szeoiidegs orv adása és b.a Gyuritza dr. ezt mondotta neki, ugy valótlant mondott, 'hazudott. Határozott beszédem láthatólag megnyugtatta a terheltet. Beadványomban jelentettem az esetet a vizsgálóbírónak és az ott felsorolt következtetéseim fedik a fényeiket. (A tanuk.) Hubacsek Béla törvényszéki jegyző vallomásában -elmondja, -hogy a jelenet a vizsgálóbíró szobájában rendkívül izgalmas és megindító volt. Eisner -dr. csak a vádlott -megnyugtatására beszélt és több izlban nyugodtan és tárgyilagosan próbálta megnyug' tatul a terheltet, Jutkovics állapota őt is nagy izgalomba hozta és végül igy kiáltott föl: — Hiigyjen nekem, én igazat mondok és ha Gyuritza dr. mást mond, akkor -hazudik. Hiszen tudja, hogy nincs -magához jóindulattal! Több izben halott a a tanú, hogy Jutkovics panaszkodott védőjének Gyuritza dr.-ra. Lényegében ugyanígy vallottak Moesz G-éz-a törvényszéki jegyző, Tary Ferenc és Sághy Ferenc vizsgálóbírói irodatiszték is. (Gyuritza dr. vallomása.) A tanuk vallomása után (Gyuritza Sándor dr. kihallgatására került -a sor. — Én soha Jutkoviiccsal rosszul nem bántam — mondta. A kérdéses alkalommal Jutkovics térdenállva és hangosam zogokva kért, hogy segítsem őt két hétre szaibadonbocsátásra, mert azt mondták neki, hogy kezeléssel két bét. alatt is sóikat javulhat a szembaja. Én -azt válaszoltam néki, bogy két bét alatt semmit -sem lehet javítani az állapotán, tehát ez a kérelme neim is észszerű. Jutkovics tudta, hogy -mi lmja van és én azt is mondtam, hogy aki azt mondta neki, hogy ilyen rövid idő alatt segíthetnének valamit az állapotán, az tudatlan vagy félrevezeti őt. (A valódiság bizonyítása.) Az ügyész kérelme következtében Bikisán fogházőrmestert hallgatta ki a biróság, a ki Gyuritza Sándor dr.-ra! -ellentétben ingadozó vallomásában azt mondta, hogy Jutkovics kérte Gyuritza dr. segítségét a szabadsága érdiekében, mert miegvakulástót tart és erre Gyuritza 'dr. megvizsgálta: -erről szó -sincs és verje kii ezt a félelmet a fejéből. A tanuk tmiegesketése -és az iratok fölolvasása után a védő kérte a valódiság bizony itásána-k a megengedését közérdek és jogos magánérdiek eiimén. Mert közérdek, .hogy a törvényszéki orvosszakértő ne éljen vissza a •hatalmával ás a védőnek jogos magánérdeke, hogy illeték-télién tényező ne bolygassa az ő védői ténykedését. Kérte Jutkovics Géza, Jutkovics 'Géza,né, Leitner Vilmos d-r., Hollós József dr. és Berger Mór dr. tanuként i kihallgatását -és az -igazságügyi orvősi tanács ffölülvel-eimlény.ezósét, A biróság a védő indítványát egész terjedelmiéiben elutasította, ami ellen Gráíber dr. -sémimiségi panaszt jelentett be. (A vád és a védelem.) Harsányi közvádló a vádlottat egyrendbeli becsületsértés és egynéndlbeli rágalmazás vétségében kéri bűnösnek kimondani. Eisner dr. azt állította a sértettről, hogy orvosi -működésében hazudott, ez becsületsértés. Beadványában azt állította, hogy visszaélt