Délmagyarország, 1910. november (1. évfolyam, 136-160. szám)

1910-11-17 / 149. szám

1910 november 17 DELMÄQYÄRORSZAG 3 (Kezdi már az ellenzék.) Elnök negyedóra múlva ismét elfoglalja helyét. Miután konstatálja, hogy a Ház határozatképes, hitelesitik a jegyzökönyvet. Elparentálja az elhunyt Bethlen Sándor grófot. Jelenti, hogy Kálmán Gusztáv államtitkárnak immár három végleg igazolt mandátuma van, tehát nyolc nap alatt igazolnia kell, melyiket tartja meg. Bemutatja a kórvényekot. Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter bejelenti a szerb kereskedelmi szerződést és az Adria tengerhajózási társasággal kötött szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Elnök: Most értesülök, hogy Ugrón képviselő ur az elnöki előterjesztésekhez kívánt szólni. Ugrón Gábor: Tudomása van arról, hogy Zsilinszky Mihály lemondott delegátus! állásáról, miért nem jelentette ezt be az elnök V Elnök: Zsilinszky a lemondását nála nem jelentette be, csak a delegáció elnökénél. Ugrón Gábor: Ez egy fontos közjogi kórdés, mert a delegáció csak egy bizottsága az országgyűlésnek, tehát nem engedhetjük meg, hogy Láng Lajos ur önkényesen centrálparlameutet csináljon belőle. (Zajos helyeslés.) Tiltakozik az ellen, hogy a delegáció elnöke olyan jogokat ragadjon magához, amelyek nem illetik. Határozott ellenállást jelent be. (Zajos helyeslés.) Elnök konstatálja, hogy a Ház egyszer már határozott . . . Föl ki állások: Ez uj eseti Elnök: Mindig igy történt. Ma különben nem is lehet határozni. Tessék indítványt tenni. A kereskedelmi miniszter javaslatait kiadják a bizottságoknak. Hegedűs Kálmán, a munkásügyi bizottság elő adója, bejelenti jelentését a fehér foszfor eltil" fásáról Szóló törvényjavaslatról. Annakidején napirendre tűzik. Fölolvassák az indítvány- és interpelláeiós könyvet. Szabó István és Barta Ödön jegyeztek be interpellációkat. Az előbbi egy helyiérdekű ügyről, az utóbbi a horvát politikai helyzetről. (A vicinálisok.) Bobieczky Sándor előadó referátuma alapján a Ház a következő huszonhat vicinális ügyét intézte él hozzászólás nélkül: A nagyszeben—szentágotai helyiérdekű vasnt engedélyezésének megtörténtéről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A budapesti helyiérdekű vasutak részvénytársaság által tervezett erzsébétfalva—csepeli helyiérdekű vasútvonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A klostár—virjei helyiérdekű vasútvonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentésé. A privigye—németprónai helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A ceglécl—csemöi helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A vágséllye—negyedi helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A drávavölgyi helyiérdekű vasút engedélyeíéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. Az ungvár—vajáni helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A hőlak—némsó—lednicrónai helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A nyitra—üzbég—radosnai helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentésé. A pózsony—országhatárszéli helyiérdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A rákosszentmihály—rákospalotai villamos helyiérdekű vasútvonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A budapest—budafoki helyiérdekű villamosvasút második vágányának és az e vasút folytatásaként Budafoktól Nagytétényig vezetendő vonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A budapesti helyiérdekű vasutak Kerepes állomáéából kiindulólag a magyar királyi államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedolemfigvi miniszter jelentése. A csafltaVéri helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A zólyombreznó—breznóbánya—tiszolci helyiérdekű vasút károlytelep—kisgarami szárnyvonalának s az ezen vonalból kiágazólag a Bartelmuís-féle gyárba vezetendő vontatóvágánynak engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A pécs—bátaszéki helyiérdekű vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. A debrecen—nagyváradi helyiérdekű vasútvonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Az eszék—vinkovcei helyiérdekű vasútvonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. A jászapáti—vámosgyörki helyiérdekű vasút engedélyezéséről és az ujszász—jászapáti helyiérdekű vasúttal való egyesítéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Az aradi és csanácli egyesült vasutak engedélytartamának, valamint adó- és illetékmentessége lejárati idejének egységesítéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Az arad-hegyaljai helyiérdekű motorosvasut arad—pankotai fővonalából kiágazólag az aradcsanádi egyesült vasutak Világos állomásához vezető összekötő vonal engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. A nagybélinc—privigyei helyiérdekű vasút részvénytársaság engedélyokiratának és engedélyokirati függelékének egyesítéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. A losoncvidéki helyiérdekű vasút részvénytársaság engedélyokiratának és engedélyokírati függelékének egyesítéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. A tátrafüredi helyiérdekű vasút törzsvonalából kiágazólag Csorbatóig, illetve Tátralomnicig vezetendő helyiérdekű villamos vasutvonalak engedélyezése tárgyában a kereskedelemügyi miniszter jelentése. A debrecen—liajdusámsoni helyiérdekű vasút Debrecen—Nagyerdő állomásából kiágazólag a debreceni helyivasut baromvásárt.éri vonaláig vezetendő összekötő-vágánynak, valamint a debreceni külön állomásnak engedélyezése tárgyában a kereskedelemügyi miniszter jelentése. (A polgári pörrend tartás.) Plósz Sándor beterjeszti az igazságügyi bi zottság jelentését a polgári pörrendtartásró szóló igazságügyminiszteri törvényjavaslatról Most, mikor negyvenkét esztendei várakozás után elkészült a javaslat, nem tartja indokolt, imk, hogy bőven indokolja annak szükségességét. Röviden csak annyit kíván jelezni, hogy maga az 18tí8. évi törvény, amely perrendtartásunkat szabályozza, hirtelen készült, sok javításra szoruló alkotás volt. A szóbeli és írásbeli eljárás, amely az eddigi törvény szerint dívott, nagy erűpazarlást jelent. Tágabb teret biztosit a javaslat a bírónak a bizonyítási anyag beszerzésénél. Továbbá még élesebbé teszi a sommás ügyeknél fönnállókétrészre osztását a pörnek: az alakulási és érdemlegesig! stádiumra. Ez ezentúl nemcsak a sommás ügyeknél lesz meg, hanem valamennyi ügynél, még pedig ugy, hogy a perfölvételre egészen külön eljárás állapittatik meg. Eddig a negyven koronáig terjedő ügyekben nem volt helye a fölebbezésnek. Az éljenzéssel és tapssal fogadott előadói beszéd után Kelemen Samu szólalt föl elsőnek és kifejtette a Justh-párt álláspontját. Ezután Návag Lajos, — aki közben átvette az elnök szerepét — az ülést tiz percre felfüggesztette. Szünet után a holnapi ülés napirendjének megállapítása következett, majd az interpellációkra került a sor. Szabó István a györmegyei szigetközi belvizek lecsapolása dolgában intézett interpellációt a földmivelésügyi miniszterhez. Serényi Béla gróf nyomban válaszolt az interpellációra. Bál'lhtl Ödön a horvát válság dolgában bejegyzett interpellációját a miniszterelnök távolléte folytán, a Ház engedelmével, szombatra halasztotta. Az ülés félkettőkor végződött. A »zász király Becsben. Becsből jelentik: Frigyes Ágost szász király ma reggel hét órakor ideérkezett. Minthogy a király inkognito utazik, a pályaudvaron nem volt hivatalos fogadtatás. A királyt a pályaudvaron nővére, Mária Jozefa főhercegasszony, ennek lia, Károly Ferenc József főherceg, valamint Rex gróf szász követ és Biedermann báró követségi titkár fogadták. Az osztrák képviselőház ülései. Prágából jelentik : Az itteni lapok értesülése szerint az osztrák képviselőházat november 22-re vagy 23-ra fogják összehívni. A képviselőház karácsonyig marad együtt. A bún a királynál. Bécsből jelentik: A király ma délután két órakor külön kihallgatáson fogadta Tomasics bánt, aki a horvát országgyűlés összeillése alkalmából a választás után kifejlődött helyzetről tett jelentést és azt javasolta a királynak, hogy az országgyűlés közvetetlenül összeillése után az egységes kormánypárt érdekében megindított tárgyalás befejezéséig elnapoltassék, A horvát országgyűlés elnapolása nagyon rövid tartalmú lesz. A képviselőház kérvéiiybizottsá jjáuak filése. A képviselőház kérvény bizottsága ma délután öt órakor Sándor János elnöklésével ülést tartott. Az ülésen az igazságügyminiszter képviseletében Rohonyi Gyula államtitkár, a pénzügyminiszter képviseletében Teleszky József jelent meg. Az elnök fölvetette azt az elvi kérdést, hogy a mult országgyűléseken benyújtott ezernegyvenkilenc kérvény most letárgyalható-e. Blanár Béla, a kassai kerület képviselője, íöiszólalásában azt mondja, hogy a közérdeket érintő kérvények letárgyalhatok, a magánérdeküeket ellenben vissza kell vonni és ismét a mostani országgyűlés elé terjeszteni. A kérdéshez Helmeczy és Rakovszky Iván képviselők is hozzászóltak, előbbi az összes kérvényeket letárgyalhatnak tartja, utóbbi pedig kívánja, hogy a Ház döntését provokálják. Rohonyi Gyula államtitkár javasolja, nézzenek utána a képviselőház elnöki irodájában, történt-e eddig ebben az elvi kérdésben valamilyen precedens. Addig is a mult országgyűlésen visszamaradt kérvények kerüljenek tárgyalásra. Megjöttek az av/továci bakák. — Borzalmak útja Bileken át. — (Saját tudósítónktól.) Kétszáznegyvenöt szn. gedi baka érkezett az éjjel haza Szegedre. Öt napig tartó, rettenetes ut után. A borzalmak útja Magyarország határán tul, Avtovácban kezdődött. Még májusban vitték el Hercegovinába a szegedi 4tí-ik gyalogezred harmadik zászlóalját. Konff őrnagy vezetésével mentek a katonák. Azóta ott éltek a várban, sziklahegyek, terméketlen vidékek között, visszavonultan, idegen embert alig láttak, csak gyakorlatoztak, hegyre másztak, sokat vergődtek. Most azután hazajött kétszáznegyvenöt baka, Hullósy hadnagy vezetésével. Bileken át jöttek, napokig gyalogoltak, éheztek, áztak, havas utakon dideregtek. A borzalmak utja volt ez az ut a kétszáznegyvenöt emberrel. Hogy mennyit szenvedtek, micsoda kálvária-ut után térhettek mára haza Szegedre a szerencsétlen bakák, azt igy mondották el a Dclmagyarország munkatársának a kérdéseire : — Kétszáznegyvenöten érkeztünk haza Szegedre. Nekünk már szeptemberben meg kellett volna szabadulnunk és csak most, november közepén szabadulhattunk. Az ezerkilencszáz« hétbelí bakák már előbb megszabadultak, mi másfél hónapot még szolgáltunk utólag, ezért aztán — legalább megígérték — elengednek nekünk egy fegyvergyakorlatot. — A legrettenetesebb utat tettük meg, ami^ még csak el is képzelhet valaki. Többen kidőltek közülünk, a havas uton sirtunk, az istent káromoltuk, tehetetlen kínunkban vergődtünk — ós most csodálkozunk, hogy megszabadul" hattunk. — Öt napig utaztunk hazánk felé, Szegedre. Bileken át jöttünk. De mig az akkori bileki ut íorró nyáron történt, mi havas uton bilekeztünk a kedves hadnagy úrral együtt. — Kőt napig olyan uton kellett előre törtetnünk, amely nem volt ut, csak szikla, gödör, meg domb és hegy. Két napi járóföldre, azaz sziklára egyetlen rongyos falut nem találtunk. Sehol egy ember vagy legalább állat. Sehol egy ház. A havas esÖ pedig ránk szakadt, amint elindultunk és órákig, napokig gyalogolhattunk szélben, esőben, viharban. Sirtunk talán mind'