Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
Zsolt egyetlen gyerek. Kicsi korától a család szeme fénye. Hiába nőtt langalela fiatalemberré Zsoltiba maradt minden tiltakozása ellenére. Találkoztunk es dühöngve mesélte: — Megyünk, mit megyünk, vonulunk a múltkor az utcán. A család. Arról már lebeszéltem őket hogy kézen fogjanak ilyenkor, de a séta kötelező. És akkor találkoztunk az öregék valamilyen régi, tizennyolc éve nem látót ismerősével. Én messziről láttam őket, azaz a kislányt, mert irtózatosan jó alakú, csinos lányuk van. — A.s öregék lelkendeztek, aztán beültünk sörözni a vendéglőbe. Nem bántam. Én néztem a csajt, az nézett engem, egyszóval jók voltunk egymásnál. Már azt is megdumáltuk, hogy másnap találkozunk, amikor az édesanyám előszedte az örökké tömött táskáját, előszedett egy halom fényképet és mutogatni kezdte. Minden képen én voltam. Bilin sírva, pucéron a mérlegen, amint éppen az apám markába pipilek... Szegény Zsolti Folytatni sem kellett a történetet. A kislány végighahotázta a délutánt es másnap nem ment el a találkozóra. A sztorin jót nevettem, de el is felejtettem' volna, ha nem akadok újra össée Zsolttal. — Kialakítottam a szilárd védelmet — újságolta nagy büszkeséggel, és az örökké rendetlen zsebeiből kihalászott egy degeszre tömött borítékot. — Mi ez? — kérdeztem. — Fotok, Az Öregekről. Egy-egy sorozat az őseimről. Ezt állandóan magammal hordom. és ha megint fényképeket akarnak mutatni rólam, akkor előszedem a képeimet és... Végignéztem a sorozatot. Papa a fürdőkádban. papa borosán szundikálva, borotválkozás közben. A mama slafrokban, a mama nagytakarítós-ziláltan. n mama :fözés közben, amint éppen az ujjúval kóstol. A képek nem hízelgöek, de jók. — És azóta mi van? — kérdeztem. — Nem mernek a képeimhez nyúlni, mert nekem olyan képem is van. ahol a papa pisil, a mama pálinkásávegböl lopva egy kortyot iszik. — És a család? Találkoztatok azóta a másik családdal? — Égy harmadikkal már igen, de azoknak csak srácuk van. Egy üveg sörért eladtam neki a sztorit, mert öt is mutatták nekem a bilikén ... Zsolt titkát, ha úgy tétszik szabadalmái közreadom. Nem is annyira a fiataloknak, hanem a szülőknek okulásul. Hátha elfelejtik, hogy mikor voltunk a legaranyosabbak. Vagy legalább eszükbe jut, hogy most is vagyunk. BARTHA GÁBOR Csereberéül el ok Tengerész stílusban A Magyor Divatintézet e két tengerész stílusú összeállítása nagy sikert aratott a KGST-országok legutóbbi divatbemutatóján. Az első modell világos, tojáshéjszínű lenvászon blézerből áll. amit piros paszpóllal díszítettek. A kiegészítője kék lenvászon nadrág és fehérkék csíkos pamuttrikó. Az együttes anyagát a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat készítette. A második, hasonlóan fiatalos ruha sötétkék, fényesített puplinból készült. A kétrészes együttest ugyancsak piros paszpóllal ékesítették, amihez piros-fehér csíkos pamuttrikó tartozik. A ..Xerxes" fantázianevű anyagot a Selyemkikészitő Vállalat -gyártotta. A tervező. Lendvay Ilona e darabok praktikusságára hívja fel a figyelmet, hiszen harmonizáló színösz- szeállításuk miatt csereberélhetek. Ókortudományi Társasa» Több mint 300 középiskolás vett részt a nemrégiben lezárult országos latin tanulmányi versenyen, amelyet hagyományosan az Ókortudományi Társaság rendez az ókor művelődéstörténete, az európai kultúra több ezer éves nyelve iránt érdeklődő fiataloknak — hangzott el a társaság idei közgyűlésen, tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. Az egyesület elsősorban a tudományos kutatók tevékenységét hivatott támogatni, ám tagjai — TIT-előadóként — közművelődési feladatokat is vállalnak. Szilárd védelem Várnai Zseni köszöntése Várnai Zseni költőt, a munkásmozgalom régi harcosát születésnapja alkalmából 'levélben köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága. A . Központi Bizottság üdvözletét tegnap Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára adta át. A Kulturális Minisztérium üdvözletét Tóth Dezső miniszter- helyettes, a Magyar írok Szövetségének üdvözletét pedig Garat Gabor főtitkár tolmácsolta. Helytörténeti kutatásra való Költöző könyvek Még sokan emlékszünk a II. Rákóczi lelenc Könyvtár regi épületére, azaz a mai múzeuméra. Maii mondtunk, Ue már nem sokáig, mert — mint köztudott — éppen a napokban költözik az üj helyére. Nos, a II. Rákóczi I’ercnc Könyvtár polcai most is raasz- szívan állnak ott a Szabadság téren, de immár üresen. Közlekedni mégsem lehet köztük. mert könyvekkel teli ládák álljak el az utat. A több tonnányi könyvet és folyóiratot két törékeny fiatalasszony szedte le a polcról, csomagolta be. s ök fogják majd — az üj helyén — felrakni is a polcokra Dr. Csák Leventéné, a könyvtár vehetője mosolyogva biztat, hogy emeljek csak meg egy ládát. Nagyon nehéz. — Hogy tud megmozgatni ekl:ora tömeget, súlyt két nö? — A múzeum minden munkatársa segített, mert először mi, a könyvtár költözünk. De jöttek a szocialista brigádok (például a DIGÉP-ből. a kiskereskedelmi vállalattól) és a derék honvédek is. Nélkülük bízón}', nehezen boldogulnánk. — Milyen lesz az uj helyen? — Mindenekelőtt '— s ezt örömmel mondom — lesz elég helyünk. A hajdani megyei pártbizottság épületének egy emeleti félszárnyát kapta meg a könyvtár. így lesz egv nagy raktárunk, egy kis olvasóterem, ahol a kutatók dolgozhatnak, külön irodánk és egy kis raktár is a csereanyagnak. Ebben az ‘'olvasóteremben már nemcsak a múzeum munkatársai dolgozhatnak. de délután '2-től fél 5-ig igazgatói engedéllyel jöhetnek az „utcáról” is. Eddig is minden kutatónak a rendelkezésére álltunk, de nem tudtuk hová leültetni őket. Most ez is megoldódott. ; í- * — Mit ..tud”, mft fkfvál a könyvtár? — Lényegében házikönyv- tárról van szó, amely a 'múzeumi munkát, kutatást szolgálja. Tehát az anyag döntő többsége szakkönyv és szak- folyóirat. Ebben a minőségben egyidős magával a múzeummal. De az anyag meny- nyisége és jellege többször is változott. Az ötvenes években— sajnos — sok könyvünket elvitték, s ezek részben a II. Rákóczi Ferenc, részben a Lévay Könyvtárba kerültek. Ezért nem dicsekedhetünk különlegességekkel. régi kiadványokkal. Sokáig nem volt könyvtáros sem. csupán könyvtárkezelő; én 1976-ban kerültem ide. Az állomány most mintegy 23 ezer darab könyv és körülbelül 30 ezer darab folyóirat. Ezt tudatosan fejlesztjük, gyarapítjuk. — Mégis mi az, amiért érdemes idejönni, ami csak itt van? — Nem versenyezhetünk a nagy közművelődési könyvtárakkal. Viszonylag gazdag — a hiányokat' állandóan pótoljuk — á regi megyei és városi lapok gyűjteménye. Teljes évfolyamok vannak például a Felső-Magyaror- szágból, az Ellenzékből, a Szabad Magyarországból, a Miskolczi Naplóból, a Borsod Miskolczi Értesítőből és a többiből. Aki tehát helytörténetet akar kutatni, az itt bőven talál anyagot. t De hangsúlyozom, hogy a könyv-' tár elsősorban magát a múzeumot szolgálja. — Végezetül még egy kérdés. Mikor nyit a könyvtár? — A múzeumi hónapban (októberben' már szívesen dogadjuk, ha kutatni akar. (horpáesi) Zenei nevelés Áz idén június 22-e és 27-e között rendezik meg Győrött az országos zenei nevelési konferenciát. A iiazai zenepedagógusok e nagyszabású találkozójának ezúttal már ötödik alkalommal ad otthont a Rába-parti város. A halnapos szakmai tanácskozáson a legújabb hazai és külföldi zenepedagógiai irányzatokról tájékoztatják a zenei’ képzés különböző szintjein — az általános-, a közép- és a főiskolákon — oktató pedagógusokat. Az idén főként szekciókban , zajlik majd a 'tanácskozás. A közvetlen műhelymunkára, szakmai konzultációkra és a tapasztalatok kicserélésére ugyanis a kisebb csoportokban sokkal jobb lehetőség kínálkozik. A konferencia ideje alatt több nyilvános koncertet is tartanak. Egyebek között a Győri Leánykar, a' Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kórusa és a Győri Filharmonikus Zenekar ad hangversenyt. % Hortobágy (Vencselli István felvétele) „Ez leli a vésziünk; Jobba Gabi művészete Lenyűgöző és magával ragadó! Es valami mellbevágóan intelligens, ahogy eiőad. énekel. szaval, helyszínt és hangulatot varázsol élénk. Ahogy a Tokaj étterem kis előterében második világháborús katonakabátban megjelenik, miközben a zongoránál, mü- veszkalappal,a fején. Selme- czi György intonsi es a/, egykori íróéivá 'kékttvti !második : hadsereg (amelynek e sorok írója, is tagja vdLi katonájaként énekli az első Karády- dalt. majd a korszak katonai sajtójelentéseit olvassa fel. és azután egy Radnóti-verssel illusztrálja a másik oldalt — egyszerűen felejthetetlen. Mert mL más áz igazi intelligencia Jobba Gabinak Ez lett a vesztünk című müsor- összeáilításában, mint az, hogy megtalálta a nosztalgia- hullámban feldobott Karády- kultusz megfelelő helyét a történelemben? A korszak két végletét, az édes-bús Karády- dalokba feledkezett úri Mg- gyarországot és a szenvedő, frontra küldött, halálra ítélt proletár Magyarország hangját megszólaltató Radnóti Miklós művészetét tudja ösz- szekapcsolni. Neki sikerül azt megvalósítani, amit Karády Katalin vil'ágéletében szeretett volna, és soha nem ért el; a szívet andalító, búgó hangát nagy előadóművészettel egyesíteni. (ináté) Hogyan húzzuk ki a bálna zá önkéntelenül is a mi Családi körünket juttatta eszünkbe a csütörtökön, a Csehszlovák Televízió estjén vetített. Hogyan húzzuk ki a bálna záptogát? című tévéfilm Ezzel egyszersmind körül'is írtuk a produkció jellegét minőségét is. A nemzeti esteknek az a bevallott szándéka hogy ízelítőt adjanak az egyes országok gondjairól. valamint az illető televíziók java terméséből. Sajnos nem mindig tudják betölteni ezt a funkciót, s ebben alighanem a magvar szerkesztés is ludas. Mert aligha' hihetjük el. hogy a prágai televíziót egy-egy természetfilm, vagv zenés összeállítás reprezentálja a leghívebben. Sokkal jobban szolgálná egv másik nén megismerését, ha a szerkesztő olvan «redukciódat vá- la^dana, amelyek az élet sünijébe visznek. A fentebb említett tévéfilmben kétségtelenül fejelhető ez a szándék, csak a történet haav néhány kérdőjelet. Holott az á'ápnroblé- ma — apa nélkül nő egv prágai kisfiú — nagyon is valóságos és ismerős. De nem tudjuk belátni, hogy miért kellett ehhez éppen nem mindennapi foglalkozásokat választani (a szülőkről van szó). A balett-táncos leányanya és az alpinista apa szerelmi története elvisz az egzotikum felé, s .hiába .játszik nagyszerűen Pasek szerepében a kisfiú (a , nevét nem tünteti. fel a műsorfüzet), a néző nehezen tud azonosulni. Adva van egy általánosnak mondható tünet; a család válsága,' de mintha a prágai tévések ezt túl banálisnak tartották volna, a mondanivalót megterhelték az említett dramaturgiai ko- lonccal. Hiszen az józan észszel is könnyen belátható, hogy a városhoz (színpadhoz) kötött művésznő és a hegyekben dolgozó alpinista találkozása csak esetleges lehet. A házasság éppen a lényeget kockáztatja, azt. ho®y ki-ki a hivatását művelje, abban (is) találja meg a helyét, boldogulását. így csak a múlt században oly kedvelt románc műfaj szabályai szerint lehet feldolgozni a történetet. Más dolog a szerelem, s megint más a házasság és a gyereknevelés. Nem egymással ellentétes, egymást kizáró fogalmak, sőt Az az ideális. ha egybeesnek, de — mit tegyünk? — az életben nem mindig találkoznak. A filmben viszont mintha a hajuknál fogva rángatnák össze az egyes elemeket. így aztán nem csoda, hogy már a házasság sem köttetik meg időben. hiszen az objektív és a szubjektív feltétel is hiányzik hozzá. Ez azért sajnálatos. mert az alapkérdés: apa nélkül nőnek fel gyerekek — nagyon is valós. Ez nem tétel, mint ahogyan a mi Családi körünk szokta didaktikusán tárgyalni, de nem is melodráma . (happy end-es megoldással), ahogyan a csütörtök esti tévéfilmben láttuk.
