Déli Hírlap, 1980. május (12. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

Nappal ezért nem lehet dolgozni... Busz, villamos, személyautók, s gyalogosok hada ... Nagy a zaj, nem tudnak aludni a lakók Panelek a villamossínek között Meddig tart a munka? S három hete egymás után érkeznek a panaszok a ta­nácsra: a főutcán lakók pa­naszolják. hogy éjszakán­ként nem tudnak aludni, mert a panelszerelök olyan nagy zajt csapnak légkala­pácsukkal. Majd három hete kezdték a munkát,- s ma reggelre már elérték a Munkácsy ut­cát a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói, akik a Széchenyi úton a villamos­sínek közé (az elhasználódott kockakövek helyére) beton- paneleket fektetnek. — Tudunk a panaszról — mondjak az MKV-nál —; meg is értjük a lakókat, ám muszáj éjszakánként dolgoz­nunk. Nappal — s ezt nem kell különösképp res/.lelez- nilnk — ugyanis olyan nagy a forgalom — a villamosok is 2.5 percenként kövei ík egymást —. hogy képtelen­ség a sínek közt érdemleges munkát végezni. Éjjel fél tizenegytől hajnal fél ötig tart a vágányzár, ez idő alatt tizenöt ember dolgozik. Tar­goncával mozgatjuk a be­tonelemeket, a kiszédettkoc- 'kakövek háromnegyedet el­szállítjuk. s kénytelenek va­gyunk használni a legkala- pácsot is, a kövek felszedés sére. — Hétfő reggel újból ..fel­költözünk" a villanyrendő­rig. s most már nemcsak a két sínszál közé tesszük a betonlapot, hanem a vágány­párok közét is ezzel burkol­juk. A munkát — a terv sze­rint —- június 20-ig kell be­fejeznünk. Addig kérjük a lakók türelmét... Ady-liidig éritek ..1 (Solymos László felvételei) A néphit és a tudomány Hihetünk-e Ma kell védeni holnapunkul KirnyezetvédelH!! fórum a miskolci fáiban A Magyar Rádió Miskolc- körzeti Stúdiója majus 26-án. hétfőn délután 17 óra 3 perc­től fórumműsort sugároz. Az adásban ezúttal a környezet­védelemmel kapcsolatos, egyre jobban sürgető kér­désekre válaszolnak a stúdió vendégei, a téma gazdái és szakértői. A műsorban egyebek mel­lett szó lesz Borsod megye természetes vizeinek, folyók, nak' és tavaknak a védelmé­ről, a levegőszen nvezettség csökkentéséről, a zajártalom­ról, a nemzeti park védésé­ről, az üdülőtelepekről, a ter­mészet 'adta gyógyító lehető­ségek kihasználásáról, a ki­rándulóhelyek és' települések óvásáról, az üdülőkörzetek 'védelméről, valamint a fej­lett technika és technológia okozta körnvezeti ártalmak' csökkentéséről. , Hallgatóink kérdéseire — melyeket az adás időoontjá- ban tehetnek fel telefonon (36-510, 37-573) —. a fórum­műsor meghívott vendégei válaszolnak. Az idei boroníjós, esőre hajló kora tavasz bizony fel­csigázta az érdeklődést Me­dard iránt. A derűt, napfényt váró ember sokszor gondol az ismert népi regulára: ha Medárd napján esik, negy- vcnnnpos csapadékos időjá­rás következik utána, '’ervze sokan vannak azok is. akik alaptalan mendemondának tekintik Medárd időjós sze­repűt. Vajon hihetíink-e Me- dárdnak? — erre a kérdésre sok szakember kereste már a választ, s a legtöbb megálla­pította. hogy ha a jóslat'nem is következik be napra — de a dologban határozottan van valami. Bacsó Nándor meteorólógüs egy előadásá­ban annak idején megálla­pította. hogy az alaptalannak talált népi. szabályok tömke­legéből kiemelkedik a Me­dált] napi . jövendölés. Ha­zánk éghajlatának egyik fontos jelenségére hívja fel a figyelmet. A hosszú időn át végzett mérések ugyanis azt tanúsítják, hogy nálunk a június az. év legcsapadé­kosabb hónapja, s hugy jú­niusban a hőmérséklet szé­pen meginduló tavaszi emel­kedése megszakad­Erre a jelenségre figyeltek fel a századok tapasztalatait szabályokba foglaló népi ..meteorológusok", akik év­ről évre szorongva váriák. hogy az aratás, a gyümölcs­érés idején milyen lesz az idő. A Medárddal kapcsolatos időjárási változást tudomá­nyos formában Cholnoky Je­nő jellemezte, európai mon- szunjeienségnek nevezte azt, mivel az oka valóban azo-, nos az Ázsiát öntöző hatal­mas monszunesőkével. Ugyan­is tavasz végén a szárazföld belseje jóval erősebben fel­melegszik. mint a nagyobb íajhójű tengerek. A hőmér- sékletkütönbség pedig azt eredményezi, hogy a száraz­földi. melegebb levegő fel­száll és helyére benyomul a hűvösebb tengeri levegő. A hidegbetörés zivataros esők­kel. borulással jár. Az igazság kedvéért hoz­zá keli tenni, hogy ,a me­teorológiai statisztika szerint Medárd, napja maga hazánk­ban legtöbbször száraz és derült, s a borulás általában inkább Medárd után kezdő­dik. Ami a 40 napos időtarta­mot illeti, ebből annyi igaz, ■hogy a csapadékos időjárás A népkerti Fórumon kérdezték — a DH válaszol A műszaki értelmiség megbecsülése A tervezettnél rövidebbre sikeredett az esőzés miatt a tévémajális Fórum műsora. A megválaszolatlanul ma­radt kérdések utolsó csoport­jára mai számunkban adnak választ az illetékesek. 0 Az MSZMP XII. kongres­szusán szó eseti a műszaki értelmiség fokozottabb erköl­csi és anyagi megbecsülésétől. Terveznek-e. központi intézke­dést ennek megvalósítására? Grósz Károly, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára: — Ehhez nem központi in. tezkesdésre van szükség, sok­kal inkább arra. hogy a mű­szaki értelmiség a munka­helyéin —. ahol él, alkot — becsületesen dolgozzék. Al­kotó érdemeivel összhangT ban. becsüljék meg erköl­csileg es anyagilag is. Ta­pasztalataim szerint nincs is e téren gond. de bizonyos műszaki értelmiségi szak­mákban „túltermelés’ mu­tatkozik. nem tudjuk őket megfelelően foglalkoztatni. Ezért fordulhat elő. hogy valaki mérnök létére műve­zetőként dolgozik, de véle­ményem az. hogy e munka- területen is kellően meg van­nak fizetve. 0 Törekszik-e a televízió a két program összehangolásá­ra, avagy a II. programnak jó! érzékelhető profilja lesz, függetlenül az elsőn sugárzott műsoroktól? Ügy szerkeszte­nek-e majd a jövőben, hogy például egy műsort az I-esen végignézhessünk, s utána kap­csolhassunk át a n. progra­mon kezdődő másik műsorra? Megyeri Károly, az MTV elnökhelyettese: — A kérdésben megfogal­mazottaknak' fontos teltétele a II. program vételi körzeté­nek bővülése. Ez a munka dinamikusan halad. A Ma­gyar Televízió vezeléseazon munkálkodik: egyetlen lé­péssel . úgy alakítsuk át a műsorszerkezetei, hogy a né­zők elégedettek legyenek. Ez nem könnyű feladat, hiszen nézőink között 2 millió a nyugdíjas, a nézők 40 száza­léka a korankelők táborához tartozik, de jelentős a több műszakban foglalkoztatottak szama is. A műsorstruktúra fejlesztésében arra törek­szünk. hogy élesebb legyen a találkozás a két program között. Ugyanakkor — ép­pen a délelőtt otthon tar­tózkodók miatt — át kell te­kintenünk ismétlési koncep­ciónkat, es a Mindenki is­kolája műsorát. 0 Kinek az ötlete voit, hogy a DVTK-stadion mellett épüld üj uszoda 35 méteres legyen? Nem lett volna ésszerűbb egy olyan uszoda építése, ahol nemzetközi versenyeket is le­hetne rendezni? Rozsa Kálmán, a városi tanács elnöke: — A 25 meteres fedett uszoda építésének költségé 28 millió forint. Ha ezt 50 méteresre építjük, 160 millió forintból tudtuk volna ki­hozni. Túl azon. hogy ennyi pénzünk nem volt, tudni kell, hogy az uszoda első­sorban úszasoktatási célokat szolgál majd. és az egyéb sportok kiegészítő ágaként használhatják ki a sportolók. £ Milyen reális lehetőségei varrnak az arab—izraeli viszony kielégítő rendezésének? Chrudinák Alajos, az MTV külpolitikái osztályának ve­zetője : — Sokféle béke van. de nyilván az igazságos béke felkutatása az. ami lehetőve tenné a kérdés rendezését. Ehhez szükséges biztosítani a térség valamennyi orszá­gának biztonságát, természet tesen Izrael biztonságát és létét is. amennyiben garan­tálja az 1967-es háború so­rán elfoglalt területek visz- szaadását ég a palesztin kér­dés igazságos rendezését. Pillanatnyilag nem Iátok le­hetőséget e kérdések rende­zésére.' Az amerikai katonai jelenlét e térségben csak bo­nyolítja a problémákat. Sok kérdés vetődik fel az arab-c- izraeli konfliktus kapcsán. Alapvető, hogy nem egy jog­ról van szó, hanem kettős jogról. Arról ugyanis, hogv mindkét népinek tisztelnie kell a másik jogait. Az olaj­válság es az olajforrások kö­rüli ágyú naszád-politika ne­hezíti a kérdés igazságos megoldását, amely szerintem csak kompromisszumok árán lehetséges. T. Z. — Bemutatkoznak Két .éve működik — Jusz- kó Béla vezetésével — a BÁÉV fotószakköre. Eddig csendben, a nyilvánosság ki­zárásával dolgoztak. Ma a szakszervezeti vezetőség új­raválasztása alkalmából a BAÉV kultúrházanak elő­csarnokában kamarajellegű tárlaton. (26 képpel) mutat­kozik be a szakkör, ad szá­mot eddigi munkásságáról. sok esetben hetekig is el­tart. Bacsó Nándor szerint a 40 nap valószínűleg csak a „soká'’ fogalmát takarja, a nép szereti szabályaiban a határozottságot. Hozzátehet­jük. nyilván belejátszott a 4U-es szám szabályba ikta­tásába az is. hogy ' az özön­víz idején 40 nap. 40 éjjet zuhogott a Biblia szerint. Azt pedig, hogy az euró­pai monszun miért marad el időnként, vagyis, hogy a Me­dard jóslata miért kétesé­lyes. miért kezdődik a ..ha'’ szócskával, azt a legújabb meteorológiai kutatások tár­ták tel. Eszerint az esőzést okozó nyugati szél mellett még egy légáramlás hatását is figyelembe kell venni. Ez pedig a 10 kilométer magas­ban jelentkező, nagy sebes­ségű „futóéra mlás" — szak- nyeiven a Jet stream — ol­vashatjuk a Tudományos Kaledioszkop Medárddal foglalkozó fejezetében. A szóban forgó áramlás éppen június elején érkezik hazánk fölé. A futóáramlás a talaj­menti nyugati szelet is meg­erősíti, és így lesz a csa­padékos kora nyári időjárás egyik fő tényezője. Cs. B. As erdők illetlen vendégei A termeszetjáró példatárából Dr. S-závai János körzeti or­vos — mim raesMűűyi hasonló korit miskolci — lelkes lerme- s/.eljáró, a K uW K rajongója. Boluos, hogy egy év oia, azaz a uüzkI Nemzeti 2*aiK oazäti kórenea mega.aaulasaioi kezo- ve, szeri ezen társaságban ved- heii szóval, tettel mindazt, ami neki oly sok gyönyörűségét okoz; az erdők csendjét, nö­vény- es áliatriikasagau. A koze.mnliűan a baráti Kör nöz- gy ülésén találkoztunk es vál­lon uü<v szót mindarról, amti — mint elnök — larsainak is eimonuoü, nem ágálva, hanem esendesen, am nagyon hatá­rozottan, eselekv esre serken­tően. Renenszánszat- éli a ter­mészetjárás. Ennek csak örülhetünk. Annak azonban mar nem, hogy' a termeszei' vendégéi közül sokan még nem tudják — vagy már el­felejtették? —, mi az illem. A szép fekvésű erdei tisztá­sokat a hétvégi napok után teljesen elborítja a szemét. Dr. Szávai János személyes tapasztalata, hogy a Csókás- forrás pléh védőfalát össze­törték, behajlították, így pe­dig beszennyeződik a víz. Gépkocsival könnyebb elérni a szép tájakat, mint gyalog. Ám az, aki nem állítja le a járgányt jóval úticélja előtt, hanem két, vagy négy keré­ken dübörög be a gyalogos- vényre is, nem sokat élvez­het mindabból, amiért érde­mes oda menni. Az erdő úgy védekezik, ahogy tud, elrejti magat a motorizált turista elől. Elrejti a jó levegőt, a csendet, a madárdalt. Ennek azonban sajnos, nemcsak a tapintatlanul kenyelmeskedő látja kárát, hanem mindazok, akik a környéken megfordul­nak. és ózon helyett benzin­gőzt. madárfütty* helyett mo­torzajt kapnak. • • „Ügy kellene irányítani a falvitermelést, hogy* a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon!” — mondta az idős természetbarát. Hiszen ha a meredek hegyoldalakat teljesen lekopaszitják tarvá­gással, a sok helyen alig arasznyi talajt lemossa az eső, hóié, s elindul a karsz­tosodás. Csak sok ev alatt — vagy soha többé nem — le­het visszafordítani ezt a fo­lyamatot. Miért nem hagy­nak meg legalább néhány öreg fát a fakitermelők? Így ugyanis lelassulna a hegyol­dal pusztulása, és a madarak sem költöznének el fészkelő­hely híján. Beszelt az elnök a kőki­termelés és a tájvédelem ellentmondásáról. Arról, ho­gyan pusztul a sokszor elővi­gyázatlan beavatkozás miatt a flóra. A Bélkőn és környé­kén sok olyan növényritkaság virít, amilyen az ország más táján elő sem fordul. Ilyen például a dél-európai szirti- pereszlény, valamint a ma­gyarföld! husáng. E kincsek végleges elvesztésétől kell tartanunk, ha nem sikerül megmenteni egyre szűkülő életterüket. Csak néhány példát idéz­tem dr. Szávai Jánostól, a hallottak közül. Az emberi kártevés listáját sajnos, to­vább lehetne bővíteni azok­nak az embereknek a lehan­goló tapasztalatai alapján, akik a Bükk barátai végen, de most már így szervezet­ten is tenni akarnak érte. Sokan vannak köztük, akik elérték, vagy túl is lépték a 'nyugdíjkorhatárt. Ily módon is fizetni szeretnének mind­azért, amit a gy’önyörű bükki táj nyújtott, nyújt nekik. Ha nem találnak követőkre e harcban, félő, hogy nem lesz­nek utódaik a természetjá­rásban sem. mert mire fel­nőnek az unokák, nem lesz miért kirándulni! (békés)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom