Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-02 / 79. szám

Kincsek a romok alatt Ismét a Petőfi kollégiumban R®nd, por&osaátg, emberi hang Baratt beszélgetésre hívtak bennünket a miskolci Petőfi kollégiumba. Még az év elején írtunk arról a békétlenségről, amely akadályozta a kollégium oktató-nevelő munkáját. A vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya megfontolt és körültekintő indokok alapján, emberséges és igazságos döntéssel, más munkaterületre helyezte a belső konfliktusok előidézőit s új vezetőket állított az intézmény élére. A megnyugtató kibontako­zást körvonalazta Panyi Já­nos igazgató s a megváltozott légkörről beszélgettek a ne­velőtestület tagjai is. Talán Grega László, a kollégium legidősebb nevelője — korel­nöki minőségben is — fogal­mazta meg legtalálóbban és legtömörebben a változás lé­nyegét • — Jó és őszinte a kartársi kapcsolat, a nevelők kizárólag az oktató-nevelő munkával foglalkoznak. Szerencsés volt a vezetők kiválasztása. A megváltozott szellem jó ha­tást gyakorolt a gyerekek ak­tivizálódására, új tartalmat kapott az önkormányzat. A gazdasági vezetés harmoniku­san együttműködik a pedagó­gusokkal. Csaknem nyolcezer szavazat Szép sikert arattak a Bor­sod megyei versenyzők a te­levízió „Röpülj, páva!” felsza­badulási népdalversenyén. Ezt a sikert nemcsak a zsűritől kapott pontszámok, hanem a megyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztályához beérke­zett szavazatok száma is iga­zolja. A borsodiakat 7530 sza­vazólap segíti a továbbjutás­hoz. A miskolci Banka János íratta a legnagyobb tetszést a közönség körében: 2158 sza­vazatot kapott. A mezőke­resztesi Aranykalász Tsz ka- marakórusára 2058 néző adta le voksát. Bátok Ferenc és Deme Dezső segítésére 184R, illetve 1466 szavazólap ér­kezett. Marcziniák Sándorne, a művelődésügyi osztály veze­tője és Hnisz László iskolai csoportvezető arra kérte a tantestület tagjait, hogy őriz­zék meg az egységet, közösen vigyázzanak a kollégium hír­nevére, amely az utóbbi évek­ben csorbát szenvedett. A ko­rábbi konfliktusok az ifjúság­ra is nyomasztó hatással vol­tak; az örökséget, főleg a har. madikosoknál és negyedike­seknél tapintatos pedagógiai munkával kell áthidalni. Panyi János elmondotta, hogy az első- és másodévesek igen aktívak. Az új fiúk szép irodalmi műsorral köszöntöt­ték a minap szüleiket, akik az alkalmat meg is ragadták a tájékozódásra. A szülők igen jó benyomásokkal utaztak haza. * Elosztóban van tehát a Pe­tőfi kollégium feletti sötét felhő, amelyből előtörő villá­mokat megye- és városszerte látták már. Ez a horizont­tisztulás bizakodással tölti el a nevelőtestületet, a szülőket és a felügyeleti szervek mun­kásait is. Magunk pedig azon a véleményen vagyunk, hogy cikkünk — mely nem a sze­mélyeket, csak hibáikat „bán­totta” — végül is elősegítette a kibontakozást s részese volt a békesség megteremtésének. (párkány) + Illusztráció. (Lenkey Zoltán rajza) Az író asztalánál Ikonosztáz a hallgatag ezredes történeteiből Beszélgetés Fábián Zoltánnal A József Attila-díjas író, Fábián Zoltán neve jól ismert a könyvszeretők széles tábo­rában. Első elbeszéléskötete — Utak címen — 1952-ben jelent meg, amelyet azóta számos mű "követett: Hegedű- szó, íme, Európa!, Három kiáltás. Egy regény — ítélet —, amelyből film is készült. Hajnaltól délig c. kisregénye ugyancsak celluloid-szalagra került. Ezután érdekes és iz­galmas „kirándulások” követ­keztek a neves tudós csilla­gász, Kulin György társasá­gában. Két fantasztikus re­gényt írtak: Üzen a nyolcadik bolygó és Az ellentmondások bolygója címmel. S erről már csak kevesen tudnak, mert a szerzőpár — a fantasztikus regényhez illően — ügyes, öt­letes kombinációval „rejtje­lezte” a nevét: Q. Gylin—F. Bian. — Milyen újabb műveket várhatunk mostanában Fá­bián Zoltántól? — Nincs sok mondaniva­lóm. Az irodalom olyan, mint a szerelem: csinálni kell és asm beszélni róla. Igaz, sze­relmi titkait is megosztja az ember egy-egy meghitt ba­ráttal. S ez esetben, az olva­sóim a barátaim is ... A „Magyarország felfedezése” sorozatban készítem a nagy- kátai járás szociográfiáját. Az anyaggyűjtést befejeztem, négy évet áldoztam erre, s a megírásnak is nekifogtam. Páskommal mert földeken címmel a Kortárs is közölt már belőle részleteket. — Film? — Két filmem után talán megszülethet a harmadik is. Oláh Gábor, fiatal filmrende­zővel írtam forgatókönyvet: Fiú, akváriumban. Ebben em­beri-erkölcsi kérdéseket fe­szegetek ... Egy parasztfiú otthagyja a tanyát, Pestre hú­zódik fel. Pesten postai ki­hordó és ágyrajáró. Többre vágyik. Belekerül egy galeri­be. Ez a galeri nem „bűnö­zőkből” áll, ők nets erősza­koskodnak lányokkal, nem garázdák és nem tolvajok. Fényűzően berendezett villá­kat törnek fel és „beköltöz­nek”. ott élnek. Semmit el nem lopnak, semmit össze nem törnek, egyszerűen csak élvezik az ott talált kényel­met, a kellemes miliőt. A ga­leri tagjai természetesen bí­róság elé kerülnek. A tárgya­lást elnapolják, pár nap van az ítélethirdetésig. Es itt in­dul a film... A fid tépelő- dik, érzi, hogy el fogják ítél­ni. S e pár nap alatt ráébred arra, hol szakadtak meg a szálak az ő élete és az élet valósága között. A film tu­lajdonképpen egy fő gondo­latot fogalmaz: az élet termé­szetes alapfeltétele az őszin­teség, s aki ezt nem tudja megteremteni, és enélkül, gyökértelenül akar élni, az saját magát zárja — akvá­riumba. — Üj kötet? — Hamarosan megjelenik egy kötetem a Zrínyi Kiadó gondozásában. Ikonosztáz a hallgatag ezredes történetei­ből. Ez az ezredes egy na­gyon-nagyon megsértett, vé­resre horzsolt, megkeseredett ember. A kötet végeredmény­ben elbeszélésgyűjtemény, amely egy közös szálra fűző­dik fel. «ATAXY DEZS© A Herman Ottó Múzeum feltámadása Ast írás, amelyet közreadunk, dr. Zádor Tibor múzeumigaz- gatő „A miskolci Herman Ottó Múzeum 70 éve” cimű, a Déli Hírlap számára felajánlott ta­nulmányának egyik fejezete. A város felszabadulása után Megay Géza muzeoló­gus azonnal szolgálattételre jelentkezett. Az óvóhelyek­ről előbúvő emberek elé szörnyű látvány tárult: a légitámadások következtében 350 lakóház teljesen meg­semmisült, 1150 megsérült, a tél kezdetén úgyszólván va­lamennyi kitört ablakokkal tátongott a lőporfüstös ég­boltra. A német katonák a város valamennyi hídját fel­robbantották; a pincéből le­soványodott, sápadt, agyon­gyötört emberek, rongyba bugyolált gyermekek, s gyer­mekeiket, vagy szeretteiket sirató anyák jöttek elő és keresték otthonukat. Sokan csak otthonuk helyét talál­ták meg. Mentés az óvóhelyről Leszih Andor műzemnve- zető — aki ez idő tájt be­teg, alkalomszerűen jelentést kap a múzeum helyzetéről — felgyógyulása után hiva­talát azonnal elfoglalja. A múzeum épületében Gáspár Mihály hivatalsegéd teljesít szolgálatot. Üjév után a MOKAN-komité fegyveres őrei váltják fel. A múzeum épületében 400 ablaküveg tört be és a kiál­lítási vitrinek is hasznave­hetetlenekké váltak. Az ab­lakhiány pótlása 8 hónapig tartott, majd a múzeum bel­ső rendjét állították helyre. Az óvóhelyre vitt tárgyak kicsomagolása, tisztítása, restaurálása, konzerválása két évig tartott. A múzeum legsürgősebb feladata az ős­régészeti, várostörténeti, iparművészeti, néprajzi és képzőművészeti anyag meg­mentése volt. A nagyterem­ben még zsúfoltan állott a zsidó lakásokban 1944-ben lefoglalt műtárgyak tömege, amelyet annak idején őri­zetre utaltak be. Itt találták a város és a megyeháza közgyűlési termeiből men­tett nagy méretű festménye­ket is. A zsidó bútorokat 1946-ban az igazolt tulajdo­nosok visszakapták. Ebben az évben a múzeum bevétele 113 billió 284 'milliárd 460 millió 936 ezer 653 pengő volt. Felülvizsgálják a raktárakat A múzeumi termek helyre- állításával járó lekötöttség miatt a múzeum dolgozói komolyabb gyűjtő-, kutató- és tudományos munkát végezni nem tudtak, évekig tartott a raktárak anyagának a reví­ziója. Az újjáépülő város és megye sok intézménye, szer­ve és egyesülete stb. szinte naponta kereste fel a múze­umot adatszolgáltatás céljá­ból. A múzeum dolgozóinak műemléki ellenőrző kiszállá­sokon kellett részt venniük. 1946. július 21?én érkeztek el ahhoz a pillanathoz, hogy a múzeum kilenc kiállítási termét a közönség számára megnyithatták. Ekkor adták át az olvasók részére a könyvtárat is. Az épület rendbehozatala 1947-ben fe­jeződött be. A múzeum má­jus 1-től november 1-ig minden vasárnap délelőtt 10-től 12 óráig, hétköznapo­kon délelőtt 9-től 1-ig volt nyitva, a belépődíj vasárnap 20, hétköznap 50 fillér volt. Iskolák és csoportok belépő­díj nélkül látogathatták a kiállítást. A félévi látogatók száma 9 450 volt. DR. ZÁDOR TIBOR Felszabadulási díszhangverseny „Az én igazi vezéreszmém azonban, amelynek mióta csak mint zeneszerző magam­ra találtam, tökéletesen tuda­tában vagyok: a népek test­vérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden há­borúság és minden viszály el­lenére.” A nagy magyar zeneszerző.- Bartók Béla legszemélyesebb hitvallását egy vérzivataros világháború küszöbén, 1930- ban írta. S amit Bartók már nem élhetett meg — a Duna menti népek összefogását, ba­rátságát —, a felszabadulást követő 25 év valósította meg. Az internacionalizmus soha nem volt aktuálisabb, mint éppen ma, s az egy célért küzdő népek barátságában a zene nemzetközi nyelve is nagy szerepet játszik. Szű- kebb hazánk, városunk zene­iskoláinak közös díszhangver­senye is azt példázza, együtt erősebbek vagyunk. A hétfő esti koncert nagy tetszéssel fogadott megnyitó­ját Bozsik Sándor, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának munkatársa tartotta. Az ün­nepi műsort az Egressy Béni, az Erkel Ferenc Zeneiskola, valamint a VI. sz. Általános Iskola ének-zene tagozatának tanárai adták. A magyar és orosz-szovjet zeneművek változatos műsor- összeállításban szólaltak meg. Három Bartók-mű: Allegro barbaro, I. román tánc és II. rapszódia, két Kodály-dal és Decsényi fuvolára írott Szo­natina pastoralé-ja képvisel­te a magyar számokat. Mel­lettük egy-egy Dargomizs- szkij-, Rachmaninov-, Mu­szorgszkij-, Jordan- és Ro- kow-műnek tapsolhatott a lelkes hallgatóság. Valamennyi szereplőt elis­merés illeti a színvonalas pro­dukciókért ; elsősorban a szólószámok előadóit: Á. Sza­bó Klárát. Neveli Józsefet, Nagy Lászlót, Gy. Szívós Má­riát, Nagy Ferencet, H. Ko- váts Irént. Bíró Katalint. He­gedűs Gyulát és Flach Karo­linát. Az igényes zongorakí­séretek tolmácsolói: Erdélyi Lászlóné. Nagy Mária, O. Já- ki Erzsébet, Hetényi Margit és Reményi Jánosné voltak. A zeneiskolák egységét a vá­ros felszabadulásának 25. évfordulója megünneplésére különösen jól példázta a hangversenyt záró vonósze­nekari mű, melynek előadói a három intézmény vonősta- nárai voltak, név szerint: Ba­jor László, Kerényi Gábor, K. Fodor Éva, dr. Dégi Lász­lóné, Kossuth Gábor, Balogh János, Czakó István. Bony- hai Lajos, Gömöri András, Kőhegyi András. 8ARTA PÉTER éjféltől reggelig HOLTAN TALÁLTAK A XVIII. kerületi állami lakótelepen, a 216/1. számú lakásban holtan találták öz­vegy Lauder Istvánná 81 éves nyugdíjast. A gyámság alatt levő idős asszonyt a tet­tes brutálisan bántalmazta, majd megölte, a pénztárcáját, amelyben mindössze 38 fo­rint volt, elrabolta. A gyil­kost elfogták és letartóztat­ták. Makács József 39 éves többszörösen büntetett alkal­mi munkás volt a tettes. ROSSZ A KÉP MINŐSÉGE Mint már jelentettük, fény­kép bizonyítja, hogyan lök­tek le amerikai katonák egy helikopterről egy dél-viet­nami lakost. A katonai ható­ságok szerint a felvétel minő­sége nem teszi lehetővé a he­likopter pontos azonosítását. ÖNGYILKOS LETT A TÁBORI CSENDŐR A bajor igazságügyminisz­térium közölte, hogy az augs - burgi börtönben öngyilkos lett Albert Loew volt SS tá­bori csendőr, akit pár nappal korábban tartóztattak le há­borús bűncselekményben való részvétel gyanújával. SZTRÁJK AZ ISKOLÁBAN Kéthetes sztrájk kezdődött 300 angol iskolában, ahol 4000 tanító beszüntette a ta­nítást, hogy 135 fontos évi emelést érjenek el. A sztrájk 150 000 gyermeket érint. KÍVÁNCSI TEHENEK Üj-Zéland egyik tartomá­nyában váratlanul számos tehénnek megbetegedett a szeme. A farmerek valami­lyen ismeretlen vírusra gya­nakodtak. A betegséget azon­ban nem vírus, hanem a vil­lanyhegesztés okozta. A kör­nyéken ugyanis egy nagy- gázvezetéket javítottak s a kíváncsi tehenek órák hosz- szat a munkások mellett áll­dogáltak és érdeklődéssel fi­gyelték a villanyhegesztést. Ettől betegedett meg a sze­mük. VÉGLEG ELTŰNTEK A tapaiuanai indiánok vég­leg eltűntek a föld színéről. Egy derűs napon ajándékot kaptak, cukorcsomagokat. A fehérek dobták le repülőgép- ről. A cukor arzénnel volt keverve. Kihalt a lakosság. S ez a népirtás folvik szinte ipari szinten a Mato Grosso környékén. S hogy az öldök­lést igazolják Brazíliában, a fehérek legendákat költenek az indiánok vadságáról. Pe­dig itt nincs eeve+l.en okán tör7,s =ern amelyik emberi enne. Az öldökl°sro keresnek a gyilkosok igazolást. s ÚJDONSÁG A iuzsnyiki snortnalotában, Moszkvában sikerrel mutat­kozott be a magyar gyárt­mányú eredményhirdető táb­la, amelynek legnagyobb új­donsága. hogy a küzdő csapa­tok elért pontjait zöld. illet­ve piros színnel jelzi. A tábla az összes teremsporiág ered­ményhirdetésére alkalmas. KÖZLEKEDÉSI KATASZTRÓFA Súlyos szerencsétlenség tör­tént a törökországi Konya tartományban. Egy autóbusz, összeütközött egy tehervonat­iak A közlekedési, katasztró­fának 12 halálos és 26 seb» sült áldozata van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom