Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

24 Vízválasztó a Belanka és Nyitra közt a leló ­czi úton 342 6 K. Privigve fogadó I. emel 283-5 K. Ás ványos forrás Budis mellett 512*0 K. Rasztocsne a fogadónál 330 3 Sennoncr Fogadó a Zsgyár hegységen át Nedozsetből Tót-Prónára vivő uton . 443 0 K. Vízrajzi viszonyai. Oly hegység, mint Veterna-Hola, melynek jól kifejlődött domborzati viszonyai vannak, melyben a párhuzamos liogyge­rinczeket átmetsző oldalágak, magas" völgymedenczék, hágók s horpadások oly szabályszerű egymásutánban következnek, hogy lépten nyomon uj meg uj természeti tájképet alkotnak, víz­rajzi tekintetben sem lehet szegény. S épen e miatt szükséges, hogy azokat előbb folyó és ásvány vizekre osszam fel s csak e megtett osztályozás után sorban adjam elő. Veterna-Hola folyó vizei. Veterna-Hola összes folyó vizei a Vág s Nyitra folyóba szakadnak s igy ezekkel együtt a Duna folyam rendszeréhez tartoznak. Legnagyobb közöttök a Vág. A Vág két főforrásból a Fekete- és Fehér-Vágból ered. Amannak forrásai a Királyhegy északkeleti lejtőjén Liptó, Sze­pes s Gömör-megyék egybeszögellésénél, a Kralov-Sztut nevü csúcs alatt 1184 m. magasságban fakadnak. A Fehér-Vág a Kriván délkeleti oldalán 1955 m. magasságban levő Zöld tóból folyik. E két hegyi patakocska egyesüléséből származik a ro­hanó Vág folyó, mely midőn keletről nyugat felé. Liptó megyét áthasította, Kralovánnál Árva megye területére lép s átszelvén e megye legdélibb csúcsát Turóczba csap át. Turócz megyében való folyása ivalaku, melyet az Árva megyéből délfelé ereszkedő Magura és a ívlak s Mincs'ovnak északra nyúló végnyujtványai miatt kénytelen megtenni. Az emiitett hegységek e végnyulvá­nyai nem csak, hogy az emiitett ivalaku folyásra kényszeritik, hanem ágyát kanyargóssá tevén, folyása lassúbb s szigetkép­zésre alkalmasabb. Innét van az, hogy Szucsan- és Rutkánál egy-egy nagyobb s több apróbb szigetet alkot. Ezen szigetképzés után északra veszi folyását s a tekervényes és keskeny Sztrecsnói szorosba jut. Felső folyását kivéve e tájon van legnagyobb esése. Rut­kától (394 m.) Sztrecsnóig (362 m.) 32 méterrel esik. A Vág folyó e rohamos esése, kanyargós folyása, mert a Sztrecsnói

Next

/
Oldalképek
Tartalom