Kegyes tanítórendi Szent József katolikus gimnázium, Debrecen, 1881

25 szorosban négy nagyobb s több kisebb kanyarulatot tesz— az oldalakon kiálló, a mederből kiemelkedő sziklák nag\ban akadályozzák az e folyón való egyedüli közlekedést, a tutajozást.*) Sztrecsnói szoros a tutajosok legveszélyesebb helye, mely mondájuk szerint évenként a maga áldozatját megkívánja s el is veszi. Úgy látszik, mintha daczolna itt a természet az őt meghódítani akaró emberrel mintha büntetni akarná a merész tutajostamíatt, hogy az ily erős elemet a maga szolgálatára kényszeríti, hogy annyi akadályt gördített útjába a szegény tutajosnak. A körben lezajló hullámokat, egy a folyó meder közepéig érő, mintegy függélyesen lemetszett szikla fal, az ugy nevezett „Beszna-Szkala" (= dühös szikla) tartóztatja fel. A rohamosan hömpölygő hullámoknak e mohlepte sziklához való ütődéséből eredő zúgás már előre jelzi ama sorsot, mely a törékeny járműre vár, ha a hullámoknak sikerül azt magokkal ragadniok s e szikla-falhoz csapniok. S alig hagyják el a tutajosok a veszélyes helyet, már is egy más ellenséggel kell szembe szálniok. Ugyanis a folyó medréből több szikla emelkedik ki ugy, hogy csak kettőjök közt evezhet a tutajos, s ha ezt az irányt nem találja el, talpa a kiálló sziklákra ütődvén összezuzódik, magok a talpasok pedig a hullámokban tűnnek el. S míg a tutaj hátsó része nem hagyta el e veszélyes szikla rekeszt, elejét már is oly hatalmas örvény fenyegeti, melynek egy perez is elég arra, hogy a törékeny jármüvet tönkre tegye, kormányzóit elnyelje, ha óriási erővel közben forgó hullámainak sikerül a tutajt magokkal ragadniok. Istenben helyezett bizalom mellett, túlfeszitett erővel eveznek a tutajosok e hármas veszélylyel fenyegető szoroson keresztül, s ha szerencsésen áteveznek rajta, önkénytelenül térdre borulnak, legnagyobb áhítattal hálaimát remegnek a Mindenhatónak. A Sztrecsnói szorosnak ezen a tutajosokra legveszélyesebb helyét Margitának hivják egy sztrecsnói földmivelőnek Margita nevü leánya után, kit féltékenység miatt mostoha anjjaitta hullámok közétaszitott,dekésőbb tettét megbánván, *) Egy fél tutaj 10—15 egymásmellé szegezett szálfából áll, melynek szélessége legfeljebb 4 méter. Két ilyen féltutajnak bosszúságban egymáshoz való illesztése adja az egész tutajt vagy talpat. Teplicskától Hradekig csak üres féltalpak járhatnak a Yág folyón; Hradektől Rózsahegyig már megterhelt féltalpak, onnan kezdve már megterhelt egész talpak úsznak rajta. A Dunán két egész talpat kapcsolnak egymás mellé s az igy egybeállított tutajt a két végén ellátott kormányrudakon vagy evezőkön kivül még oldal evezőkkel is fölszerelik, hogy szükség esetén, nagyobb gyorsaságot adhassanak járművöknek.