Ügyvédi Közlöny, 1934 (4. évfolyam, 1-39. szám)

1934 / 34. szám - Lefoglalható-e a jelzálog tulajdonosának a megszűnt jelzálogjog ranghelyével való rendelkezési joga?

138 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 34. SZÁM. folyik, hogy ellenkező jogszabályok híján a Vht. 132. §-a alapján a ranghely feletti hitelezői rendelkezés megengedett. Praetice tehát a végrehajtató hitelezőnek ingó módjára le kell foglalni, álláspontom szerint, a végrehajtást szenvedő megszűnt ranghelye feletti rendelkezési jogot, a bírósági kiküldött a Vht. 79. §-a módján végrehajtási jegyzőkönyvmásolattal erről értesíteni tartozik a telekkönyvi hatóságot, ezt követően végrehajtatónak a telekkönyvi hatósághoz kell fordulnia aziránt, hogy követelése erejéig a megszűnt jelzálogjog ranghelyére léphessen. A Jt. általános indokolása szerint a hitelélet fejlesztése és a gazdasági élet fellendítése kívánta meg az új jogszabályok alkotását. A törvényhozó intenciója tehát csak úgy valósítható meg, ha a hitelezők kijátszását célzó jogügyletek meggátoltatnának és mód nyujttatnék a hitelezőknek arra nézve, hogy nemfizető és gyakran rosszhiszemű adósuknak vagyontárgyait kielégítésükre fordíthassák. Steiner Miklós. Országos Ügyvédszövetség. A tárgyalási jegyzőkönyvek másolatai. A budapesti kir. törvényszék elnöke következő köröz vényt bocsátott ki : Az 1932. évi május hó 2. napján 1931. El. I. C. 19/11. szám alatt kiadott körözvényeraben többek között arra hívtam fel a vezetésem alatt álló budapesti kir. törvényszéknél működött összes fogalmazókat és a jegyzőkönyvvezetőre beosztott kezelőszemélyzet tagjait, hogy minden egyes jegyzőkönyvről — kivéve a perfelvételi tárgyalásról készült jegyzőkönyvet — annyi másolatot készítsenek, ahány fél a tárgyalás alatt álló ügyben szerepel, éspedig tekintet nélkül arra, hogy a felek a másolatot a tárgyalás megkezdése előtt megrendelték-e vagy sem, továbbá, hogy az elkészített másolatot a tárgyalás után mindig fel kell ajánlani a feleknek, illetve a felek képviseletében eljáró ügyvédeknek. Az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztálya részéről panasz tárgyává tétetett, hogy a másolatoknak ez a felajánlása a legtöbb esetben elmarad, aminek természetszerű következménye, hogy a másolatokat a felek sok esetben feledékenységből sem veszik át. Erre való tekintettel újból felhívom a vezetésem alatt álló budapesti kir. törvényszéknél alkalmazott fogalmazó urakat, valamint a jegyzőkönyvvezetésre beosztott kezelőszemélyzet tagjait, hogy a minden egyes érdemleges tárgyalásról felvett jegyzőkönyvről készítendő másolatokat a feleknek esetről-esetre ajánlják fel átvételre, hogy így az Országos Ügyvédszövetség nagy anyagi áldozata mellett létesített és a fogalmazói kar eddig tanúsított elismerésre méltó támogatása mellett fenntartott bírósági gépírószolgálat továbbra is zavartalanul fenntartható legyen. Budapest, 1934. évi október hó 18-án. Lukáts Jenő s. k. elnök. Az ügyvédi kar hálásan fogadja a törvényszéki elnöknek a körözvényben megnyilvánuló figyelmességét. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A «fcőkezű» ítélőtábla. Az OTI 712,275/29/ 1931. számú határozatával kötelezett egy bpesti részvénytársaságot, hegy egy balesetből kifolyólag felmerült segélyezési stb. költségeket az intézetnek térítse meg. A rt. a központi kir. járásbíróságnál 550,835/1933. szám alatt keresettel támadta meg ezt a határozatot. A pertárgy értéke 2600 P volt. A járásbíróság négy tárgyalás után a keresetnek helyt adott, az OTI határozatát hatályon kívül helyezte és 150 P perköltséget állapított meg felperesi ügyvédnek. Minthogy a bélyeg, készkiadás és az ítéleti illeték 63-20 P-t tett ki, maradt munkadíj a 2600 P szubsztrátumú perben 86-80 P. Ezt öt aktusra elosztva, jut egy aktusra 17*36 P. Összehasonlítás végett megemlítjük, hogy egy 2600 pengős behajtási perben bírói skála szerint a kereset munkadíja 67 pengő. Még bőkezűbb volt ugyaneze-n ügyben a bpesti ítélőtábla. Az OTI az elsőfokú ítéletet fellebbezéssel támadta meg. Közvetlenül a nyilvános előadás előtt az OTI fellebbezését visszavonta. A Tábla a pernyertes felperes válasziratáért 10 P költséget állapított meg. Minthogy a válaszirat bélyegköltsége és az értesítőlap díj a 4*86 P volt, maradt munkadíjra a 2600 pengős ügyben 5*16 P. F—s. Sajtószemle. Bálás P. Elemér és Egyed István : Rassegna Di Legislazicne Ungherese (144. o., Kóma, 1934.). A törvénytudomány és összehasonlító jog olasznyelvű Evkönyvének különlenyomatában szerzők a tárgyak szerinti betűrendes sorrendben ismertetik az Í928-—1930. évben létrejött magyar törvényeket, rendeleteket és nemzetközi szerzőeléseket. A nagy körültekintéssel és gondossággal megírt kötet teljes áttekintést nyújt a külföldi jogászolvasó számára. Polgári Jog. Október havi számát Beck Salamon búcsúztat(Vja vezeti be. Megilletődőtt hangon méltatja Juhász Andor érdemeit. Pósch Gyula, Baumgarten Nándor és Szladits Károly az International Law Association idei kongresszusára «Fizetések aranyban ós külföldi pénznemekben)) című jelentést dolgozták ki, amelyet a kongresszus elfogadott. Történeti, majd dogmatikai fejtegetéseik után négy pontban foglalták össze határozati javaslatukat : 1. nemzetközi hitelügyletek körében szerződési szabadság biztosítása, hogy a pénzszolgáltatás tetszésszerinti pénznemben, vagy aranyban legyen teljesíthető ; 2. ugyanez a szabadság biztosíttassák belföldiek között is ; 3. ha mégis meg kellene szorítania az államnak a 2. alatti szabadságot, akkor vétessék ki ez alól, amely ügyletek gazdasági összefüggésben vannak nemzetközi hitelügyletekkel ; 4. az aranyra és idegen pénznemekre szóló kötelezettségeknek valóságban, a kikötött pénznemben való teljesítése tétessék lehetővé. Amennyibein ez utóbbi ideiglenesen felfüggesztetne, akkor a hitelező választhasson az adós hazai pénznemében történő teljesítés, vagy a teljesítés elhalasztása között, amikor a korlátozó intézkedések hatályon kívül helyeztetnek. Ifj. Buday Kálmán érdekes cikkben ismerteti az elszász-lotharingiai jogrendszernek a francia jogrenelszerrel való összeegyeztetését. Vági József a «Judikatura kiemelkedő döntései», B. I. «Új jogszabályok)) (Gazdatartozások, közszállítási szabályzat, a magyar temgeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati jogviszonya), Bányász Jenő «A karteltörvény ós a márkás cikkek)), Hwp'pert Leo «A K. T. 326. §-ához», B. S. «Versenyjogi jelszavak a német gyakorlatban)), ifj. Szigeti László «Végrehajtás megszüntetése jogerős feloldó határozat alapján», Kisfaludi Imre «Magán- és perjogi rendelkezések a tejrendeletekben» és Schwartz Lajos Személyesen felelős-e a vállalatvezető zárgondnok az üzemtartozásokért?» címen írtak cikkeket. Neugröschel Endre az International Law Association budapesti konferenciáján történteket ismerteti. Jog. Október. Az ez év nyarán megindult folyóiratnak most megjelent 2. számában Osvald István az International Law Association budapesti konferenciájával kapcsolatban az Egyesület múltját és jelentőségét ismerteti. KonczvaU Endre a bíróság feletti felügyeleti jog kérdésével foglalkozik. Pap Róbert a perenkívüli eljárás anyagi jogerejét vizsgálja. Schwejrter János behatóan ismerteti a munkaadó kártérítési felelősségének kérdését a munkavállaló üzemi balesetéért. Eisner Manó az autoritárius büntetéíjog problémájával foglalkozik és fejtegetéseinek eredményeként megállapítja, hogy az autoritárista büntetőjogban nem ismerhető fel az általános fejlődés új iránya. Meggyőződése szerint a mai tudományos büntetőjog fog végeredményében töretlen vonalban eddigi alapjain tovább fejlődni. A szépen kiállított 100 oldalas füzet, kitűzött céljának megfelelően, 50 oldalon közli a vidéki bíróságok legújabb joggyakorlatát. Internationales Anwaltsblatt. Október. Heinrich Englander a laikus elem részvételét ismerteti a szovjet-igazságszolgáltatásban. Emil Hof7iiannsthal új részvényjog címen Hug St. Gallem-i professzornak a svájci részvényjog reformjáról írt tanulmányát bírálja. Zwonko Rosenberger az ez óv augusztus 18-án hozott jugoszláv karteltörvényt mutatja be. Heinricli Ilerbatschek a szláv államok jogászszövetsége cím alatt a cseh, lengyel, bolgár és jugoszláv jogászok által cseh ösztönzésre életbehívott szövetségnek a mult évben Pozsonyban megtartott kongresszusa tárgyalásairól számol be. Hans Aufricht Equity-Maximen und allgemeine Rechtsgrundsátze címen ír tanulmányt az angol jog equity-intézmiínyéről. Sok felesleges munkától szabadul meg, ha a Budapesti Ügyvédúnió racionalizált nyomtatványait használja. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Te!.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Ábrái V.