Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 46. szám - Az ügyvédi szolidaritásnak

ISI ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 46. szÁit/. vei kapcsolatos ügyek, az Igazságügyi Orvosi Tanácsra vonatkozó ügyek stb. I'. ügyosztály. Gazdasági osztály. Osztályvezető : Stodkinget János min. tanácsos. Büntetőintézetek, fogházak, nevelőotthonok, bírósági épületek gazdasági vonatkozású ügyei. VI. ügyosztály. Börtönügyi és fiatalkorúak ügyeit intéző ügyosztály. Osztályvezető: Magassy Dénes min. oszt. főnök. A főfelügyelet gyakorlása a büntetések végrehajtása felett, a fiatalkorúakkal szemben tett intézkedések végrehajtásának irányítása, az orsz. büntetőintézetek személyi ügyei, a javító nevelés végrehajtására alkalmas magánintézetek ügyei stb. VII. ügyosztály. Nemzetközi jogi osztály. Osztályvezető: Asztalos Jenő min. oszt. főnök. Igazságügyi vonatkozású nemzetközi szerződések, egyezmények előkészítése, a nemzetközi jogra vonatkozó vélemények st b. VIII. ügyosztály. Bírósági, kir. közjegyzői es ügyvédi felügyeleti osztály. Osztályvezető : Kirchner Viktor kir. kúriai bíró. A polgári törvénykezéssel kapcsolatos igazgatási ügyek, a bírósági ügyvitel szabályainak megállapítása, a főfelügyelet gyakorlása a bíróságok ügyvitele, ügykezelése és személyzete felett, a bírák és bírósági alkalmazottak ellen emelt büntető, fegyelmi és egyéb panaszok, a törvénykezési szünidővel kapcsolatos ügyek. kir. közjegyzői állások rendszeresítése, megszüntetése és bt osztása, a kir. közjegyzői és az ügyvédi kamarák, továbbá a kir. közjegyzők nyugdíjintézete és az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet felett a főfelügyelt t gyakorlása, a Polgári Jogi Határozatok Tára és a Büntetőjogi Határozatok Tára közzététele stb. Rendelet tiltja, hogy a háztulajdonos jószívű legyen. (Kivonat az V. B. ker. m. kir. adófelügyelő-ég 9852/1982. sz. végzéséből.) Háztulajdonos az 1932. február 1-vel kezdődő bérhátralék miatt felmondási jogával az 1932. április 21-én kibocsátott felmondó levele szerint csak 1932. augusztus 1-i időponttal élt, holott lakbérnemfizetés miatt azonnali felmondásnak van helye vagy legalább is a hátralékos negyedet követő negyed 1-ére a felmondást érvényesítenie kellett volna. Minthogy pedig háztulajdonos eme késedelmes felmondása folytán vált lehetővé bérlőnek a bérleményben való bérnemfizetés mellett huzamosabb ideig való bentmaradása, ennélfogva mulasztását a kir. adófelügyelőség fennforogni látja, miért is még abban az esetben is, ha a kérelem kellő időben adatott volna be, azt a » házadóról szóló H. 0. 22. § 1. bek. 5. p.-hoz fűzött ut. 3. bek. alapján el kellett volna utasítani. Sajtószemle. Jogállam október—novemberi száma vezetőhelyen közli Osvald István kúriai másodelnök gyönyörű beszédét Grecsák Károly emlékéről, melyet az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület októberi jubiláris közgyűlésén tartott. Juhász Andor kúriai elnöknek ugyancsak ezen a közgyűlésen az ((Országos Bírói és Ügyészi Egyesület létjogosultságai) címen tartott nagyszabású beszédéből közöl a lap egy részletet. Különösen érdekes, amit a napisajtóról ésa bírói munka purifikációjára irányuló törekvésről ós a jogszabályok túltengésével együttjáró veszedelmekről mond. Schuster Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke «a részvénytársaságok egyesüléséről cikkezik. Sehieartz Tibor tvsz. bíró «Semmi ség— megtámadhatóság*) című cikkében az új uzsora törvény 9. §-ával. mely a kizsákmányolt! ügyletekről szól, foglalkozik abból a szempontból, hogy ezek a kizsákmányoló ügyit lek ab ovo semmisek-e. avagy csak megtámadhatók. Tury Sándor Kornél «,i biztosított dolog elidegenítése és a biztosítási novellái) címen rámutat azokra az ellentétekre, amelyek a K. T. 484. § és a novella között fennállnak. 0. T. «Az alsóbíróságok joggyakorlatai) című cikkében néhány kirívó példáját hozza fel a Te. és az értékhatárok felemelése folytán az alsóbíróságok mint végső fórumok által hozóit hibás határozatoknak. Kartal Ignác az elsőbíróság és fellebbezési bíróság egymásközti perrendi viszonyáról, Thein Alfréd a szovjet szerzői jogáról és Rudolf Lóránt a szegényjogról írt kisebb cikkeket. Büntető Jog. Havas Károly «az egyszerűsítési törvény 108. §-ához» címen, a tanúbizonyítás újabb rendszereiről cikkezik. Eisner Manó szegedi ügyvéd ((Lélektani szempontok a bünetőperbeno című cikkét folytatja és méltán panaszolja, hogy mai büntetőeljárásunk sem kedvez a bűncselekmény indító okai komoly számbavételének, mert csak nagyon elégtelen módot nyújt arra, hogy ezek az indítóokok perrendi intézményességgel legyenek kikutatva. Beszámol a Szemle a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület frankfurti kongresszusán a szociális indikáció tárgyában hozott határozatairól, továbbá közli a Kúria büntetőjog1 egységi tanácsának pénznek tiltott kivitele által elkövetett kihágással kapcsolatban hozott igen figyelemreméltó határozatáról. Illetékügyi Közlöny novemberi száma Hegyessy Gyula «Az illetékek befolyásának hatályozott biztosít ásáróli) cikkezik, különös tekintettel az ingatlanvételi és a telekkönyvi bejegyzési illttékek behajtására. A lap közli kivonatosan a gazdamoratórium-rendeletet. A szemit rovatban megemlékezik a Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályának októberi üléséről, melyen Nagy Dezső Bálint «Kívánatos-e a törvénykezési illetékek lerovási rendszerének reformjai) címen tartott előadást. österreichische Anwaltszeitung november 4-i száma Rudolf Braunnak <(Ein Ponds für anwaltliche Wahlfahrtszwtckei) című cikkében foglalkozik az úgyvédek szomorú helyzetével és ismertet egy az ügyvédi jólétet elősegítő törvényjavaslatot. Siegmund Grünberg professzor «Eine Novellierung des § 114 b) Gewerbeordnungi) című cikkében írja, hogy ez a szakasz volt az első törvényes elismerése az osztrák kollektív munkásegyesüléseknek. Később még több ilyen határozat jelent meg, melyek hol több, hol kevesebb joggal ruházták fel ezeket az alakulatokat. Ezeket a kiegészítéseket ismerteti terjedelmes cikkében az illusztris szerző. A cikknek a mai gazdasági válságban és munkanélküliségben különös aktualitása van. Kari Stiassny «Batengescháft und WechselpflichtungD című cikkében megállapítja, hogy a részletügyletek szociális elgondolását gyakran teljesen illúzóriussá teszik a váltófedezetek. A váltó a részletügylet lényegével nem egyeztethető össze, különösen pedig tarthatatlan állapot az, hogy a részlet egyszeri kimaradása okul szolgálhasson a teljes hátralék perlésére. Ajánlja, hogy csak két, közvetlenül egymás után következő részlet nemfizetése esetén lehessen az egész iránti követeléssel fellépni. Több javaslatot tesz és a tilalmaknak meg nem felelő váltót semmisnek akarná nyilváníttatni. A reform által tulajdonképpen minden váltókötelezés kikapcsolódna a részletügyletek köréből. A lap közli még Richárd Schmidt titkos tanácsosnak «Bürokratisierung und Demokratiei) című előadását. Csehszlovák Jog november 17-i száma dr. T. H. «A legfelső bíróság a zsebfoglalásról és ingatlantartozékainak végrehajtás alá vonásáról)) című cikkében ismerteti az igazságügyminisztérium megkeresésére a Legfelső Bíróságnak két kérdésben adott jogi véleményét. November 24-i száma dr. Ungár Joób megemlékezik a kassai jogászegylet megalakulásáról és fejtegeti, hogy Szlovenszkó jogi életében milyen jövő vár erre a régvárt alakulásra, amely a század első éveiben már működött és olyan jogászokat mondhatott tagjainak, mint Juhász Andor, Bercelly Jenő. Judex «A szóbeliség halódásai) című cikkében panaszolja, hogy a minden vitán felül egyedül célszerű és megfelelő szóbeliség alig negyven év alatt kiélte magát és a bírák túlhalmozottságuk folytán képtelenek az írásbeliséget elkerülni. A járásbírósági eljárásban még úgy ahogy tartja magát a szóbeliség, de ez is csak átmeneti jt lenségnek, halódásnak látszik. Felhívja az ügyvédeket, hogy ne szemléljék apátiával ezt az állapotot, hanem tegyem k meg minden lehetőt megszüntetésére. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 164,722/1932. K. M. sz. rendelet törvényhatóságok, községek, részvénytársaságok vagy szövetkezetek által már jelenleg is fenntartott zálogintézetekre nézve hozott 24,381/1881. F. K. M. sz. rendelet módosítása tárgyában. (Bpesti Közi. 267. szám.) 2100/1932. P. M. sz. rendelet a borfogyasztási adó legnagyobb tételeinek leszállítása és a leszállítás folytán a községi háztartások helyzetében beállott hiányok fedezése tárgyában. (Bpesti Közlöny 269. szám.) Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vét ívet? Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.