Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 47. szám - Kölcsey Sándor

II. évfolyam. 47. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. dec. 17. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal : Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Kölcsey Sándor felsőházi tagsága sokkal fontosabb esemény a magyar ügyvédi kar életében, mint amilyennek az első pillanatban látszik. A felületes szemlélők csak azt látták, hogy két kiváló kamarai elnök közül kell a karnak kiválasztania azt, aki az ügyvédséget a Felsőházban, ebben a nagytekintélyű iránytadó előkelő testületben tíz éven át képviselni fogja. Kétségtelenül a személyi kérdés is rendkívül fontos volt. A közeljövőben a kar létét döntően befolyásoló problémákkal fog foglalkozni úgy a törvényhozás, mint az igazságügyi kormány. Fokozott mértékben fontos tehát, hogy a legközelebbi jövőben a budapesti kamara kitűnő elnöke mellett ki fogja képviselni a kart a Felsőházban. Ebből a szempontból is felette örvendetes Kölcsey Sándor megválasztása, akinek szerepléséhez kiváló tulajdonságai alapján a kar nagy reményei fűződnek. De ennél a választásnál a kart más nagyjelentőségű elvi kérdés is irányította. A választás eredménye szerint a magyar ügyvédi kar szakított azzal a felfogással, hogy akit egyszer díszes pozícióba juttatott, azt abban feltétlenül meg kell hagyni. A kamarák élén állók sértésnek tekintik, ha tisztújítás alkalmával a kar váltógazdaságra mer gondolni. Ennek a felfogásnak súlyos következményei voltak és vannak. A karnak éppen legkiválóbb tagjai feltűnő módon távol maradnak a kari közélettől. Távol maradnak azért, mert nincs mit várniok, nincs kilátásuk arra, hogy belátható időn belül a kar vezetésében fontosabb szerephez juthatnak. Mennyivel bölcsebb a francia rendszer, ahol sohase választják meg újra a lelépő vezetőt. A kiváló Henri Róbert, mint egyetlen kivétel, csak azért volt hat évig a párizsi kamara elnöke, mert a háború alatt nem volt közgyűlés. Viszont a lelépő elnököt választmányi tagnak választják meg, úgyhogy a francia választmány a kar színejavát egyesíti magában. : ÜGYVÉDI HETIRE ND. I DECEMBER li*-23. = Il9 ; Hétfő Vs7. A «Budapesti Ügyvédúnió» heti; összejövetele. Vs". A «Kibury-csoport» heti össze-1 jövetele. Z •/a 7. Az «Ügyvédek Turista Egyesületet ; heti összejövetele. 7. Az Ügyvédi Közlöny szerk.-biz." ülése. Z |20 ; Kedd V«7. Az «Ügyvédek Eeformszövetsége» Z heti összejövetele. ; |22 ; Csütörtök Vs 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső I Körén heti összejövetele. I Í23 ; Péatek 7. Az «Ügyvédek Független Pártjai Z heti összejövetele. ; Az amerikai Egyesült-Államokban nincsenek ügyvédi kamarák, hanem nagytekintélyű ügyvédi egyesületek. A legtekintélyesebb egyesület az ABA (American Bar Association). Ez a nagytekintélyű egyesület is azon elvet követi, hogy minden újévben más elnököt választ. A főtitkáron kívül általában az egyesület élén álló tisztikart és választmányt évről-évre felfrissítik. Pohl berlini ügyvéd az amerikai ügyvédségről irt igen érdekes tanulmányában azt írja : «Das Amt des Prásidenten der ABA ist das höchste Ehrenamt, welches die amerikanische Anwaltschaft zu vergeben hat. Daher stellt sie in echt demokratischer Weise von Jahr zu' Jahr den jeweils geeignetesten aus der Gesamtheit an die Spitze . . .» Bizonyára túlzás az elnököknek évenkénti felcserélése, bár enyhíti az, hogy a régi elnökök a választmány tagjai maradnak. Nem javasoljuk, hogy szolgai módon utánozzuk a francia és amerikai példát. De nem szabad megmaradni a másik véglet mellett, melyet eddig mi foglaltunk el. Súlyos hiba a vezetőállások megrögzítése. Bizonyára vannak kivételek. Ilyen kivétel a budapesti kamara elnöke, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar ügyvédség körül. Különbséget kell tenni továbbá a nagylétszámú és kis kamarák között, ahol nincs meg a lehetőség arra, hogy minden harmadik ciklusban a vezetőséget kicseréljék. A nagy kamarák számára azonban fel kellene állítani azt a szabályt, hogy a második ciklusra csak qualifikált többséggel legyenek újból megválaszthatok a vezetőség tagjai, harmadik ciklusra pedig vagy egyáltalában nem, vagy csak egyhangúlag. Kölcsey Sándor megválasztása az első nagyjelentőségű lépés ebben a helyes irányban. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara segélyzőbizottsága legutóbbi ülésében kénytelen volt megállapítani, hogy — t>ár csak egészen szórványos esetekben — olyan kollégák is kérelmezik az ínségsegély kiutalását, akik erre rászorulva egyáltalában nincsenek, akiknek általánosan ismert életmódja semmi esetre sem indokolhatja, hogy a többi kartársak áldozatkészségéből összeadott segélyalaptól olyan összegeket vonjanak el, amelyek a hibájukon kívül valóban nyomorba jutott kollégák legnyomasztóbb gondjait volnának hivatva némiképpen enyhíteni. A kamara ügyészének indítványára és a hasonló frivol visszaélések megelőzése érdekében elhatározta ezért a segélyzőbizottság, hogy az ilyen kérvényeket átteszi a kamara fegyelmi bíróságához annak elbírálása céljából, nem kívánta-e a kérelmező ügyvéd indokolatlanul és vétkes könynyelműséggel, a segélyosztóbizottság tagjainak megtévesztése útján, az amúgyis nagyon kisösszegű segélyalapot ily módon megkárosítani? Az ilyen visszaélések legszigorúbb üldözését csak helyeselhetjük Hírek a vidéki kamarák köréből. Az ügyvédek felsőházi képviselete. Az or szág ügyvédi kamaráinak elektorai vasár nap — december 11-én — választották mej az Ügyvédi Kamarában összeülő választó ülésen Kölcsey Sándort, a debreceni ka mara országosan nagyrabecsült elnökét, a: ügyvédeket képviselő egyik felsőházi tag^á A választást erős küzdelem előzte meg, mer az elektorok egy része Széli Gyulát, a sze gedi kamara elnökét, a nemrég kisorsol régi felsőházi tagot kívánta újból meg választani. A megjelent 48 elektor közű