Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 33. szám - A Nemzetközi Ügyvédúnió hágai kongresszusa [1. r.]

132 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 33. SZÁM. állapítás alá eső összegben, vagyis szintén a fellebbezési bíróság ítéletében ezúttal alkalmazott módozatok szerint követelhetné. Mivel pedig a fellebbezési bíróság megállapítását az összegszerűség szempontjából is helyesnek találta a kir. Kúria, az alaptalannak bizonyult felülvizsgálati kérelmet elutasította. (P. VI. 5568/930. Elnök: Rácz, előadó : Kerekes.) Az ügyvédi díjazás megállapításánál az ügyérdek számszerű tüzetes meghatározása mellőzhető. Nincs törvényes alapja annak a támadásnak sem, amelyet az alperesek a miatt terjesztettek elő, hogy a fellebbezé«i bíróság nem állapította meg számszerűen annak az érdeknek az értékét, amely őket ingatlanaik megtartásához fűzte. A fellebbezési bíróság álláspontja e részben teljesen megfelel a kir. Kúria állandó gyakorlatának, amely az ügyvédi díjazás mértékének megállapításánál az ügy érdek számszerű tüzetes meghatározását mellőzhetőnek tartja, ha a díjazás nem százalékos arány szerint van kikötve vagy érvényesítve (Ö. VI. 5793/928., 6593/928., 179/1930. sz.). Azzal pedig, hogy a fellebbezési bíróság az ingatlanok megtartásához fűződő alperesi érdeknek igen jelentős voltára utalt, eleget tett az Ügyvédi Bendtartás 54. §-ában és a Ppé. 18. §-ában foglalt szempontoknak is. (P. VI. 4620/1930. Elnök: Rácz, előadó: Herényi.) Ügyvédi költségek. Költségelőlegtáblák. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának a kötelező költségelőlegre vonatkozó határozatát tartalmazó táblák közül eddig 882 darab került különböző ügyvédi irodákban kifüggesztésre. Kívánatos volna, ha összes ügyvédkartársaink, akiknek irodájában a szóbanforgó tábla még kifüggesztve nincs, a táblát haladéktalanul megrendelné és kifüggesztenék, mert a szóbanforgó határozatnak az általános köztudatba való következete, átvitele és fokozatom megvalósítása egyik leghatékonyabb eszköze az ügyvédi jövedelmek szaporításának, miután itt nem oly jövedelemszaporílásról van szó, amely mások jövedelmeinek csorbításával jár, hanem olyanról, amely a már kiérdemelt ügyvédi munkadíj és nem ritkán az ügyfél helyett kifizetett költség biztosítását célozza. Az Ügyvédszövetség által kibocsátóit költségtáblák szétküldéséről Ribáry Géza kartársunk gondoskodik (Budapest, VI., Andrássy-út 2.), akihez a rendelések intézendők. A táblák ára bekeretezett és üvegezett példányonként 2-50 P, kasírozott példányonként 1 P és kartonra nyomott példányonként 50 fillér, ezenkívül kicsinyített lenyomatok is rendelhetők az ügyfelekhez intézendő levelekhez való melléklés céljaira 50 darabonként 60 fillérért. Az OÜSz ezúton kéri fel azon ügyvédkartársainkat, akik a költségtáblákat már kézhez vették, azonban azok díját még be nem küldötték, hogy fizetési kötelezettségüknek megfelelni és a táblák árát a Szövetségnek Eibáry Géza kartársunk címére mielőbb megküldeni szíveskedjenek. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Adalék a költségelőleg gyakorlati alkalmazásához. Teutsch Gusztáv kaposvári bírósági végrehajtóhoz még 1932. április 19-én elküldöttem egy végrehajtható kiadmányt foganatosítás végett. Azonban hiába vártam az értesítést akár a végrehajtás foganatosításáról, akár pedig arról, hogy mennyi költséget előlegezzek a végrehajtónak. Mikor végre felvilágosítást kértem, 1932. szeptember elseji kelettel azt a választ kaptam nevezett végrehajtótól, hogy miután költségelőleget nem kapott, ezért a végrehajtást nem foganatosította, költségelőleget pedig azért nem kért, inert a megbízáshoz válaszbélyeg nem volt mellékelve. Az esetet beadvány kapcsán bejelentettem a kaposvári kir. járásbíróság elnökének orvoslás céljából. Nézetem szerint amennyiben a bírói kiküldött a végrehajtást nem akarja költségelőleg nélkül foganatosítani, amihez joga van, úgy nem hagyhatja egyszerűen elintézetlenül a végrehajtható kiadmányt, amivel esetleg súlyos és talán jóvá nem tehető kárt okoz a végrehajtatónak, hanem kötelessége a kívánt költségelőleg közlése mellett felhívni a végrehajtatót arra, hogy azt neki előlegezze. Amennyiben pedig még a levelezőlap árát sem volt hajlandó a megbízó ügyvédnek előlegezni, úgy módjában lett volna a levelet portókötelesen bélyeg nélkül elküldeni. Az ügy száma : kaposvári kir. járásbíróság 4557/1931. Kelényi Jenő. Sajtószemle. A Magyar Hitelezői Védegylet 1931. évi működéséről szóló közgyűlési jelentés megállapítja, hogy az inszolvenciák számában és jelentőségében az utóbbi időben igen nagy visszaesés mutatkozik. Ennek az az oka, hogy az inszolvencia a hitel függvénye, márpedig a hitelélet visszafejlődött s ezért esik szükségszerűen az inszolvenciák száma és jelentősége is. A kényszerfelszámolás intézményét helyesnek, beváltnak tartja, kimutatván, hogy átlagban ez az eljárás közel 20°/0-os kvótát eredményez, tehát lényegesen jobbat, mint a csőd. Az 1932. évi IX. tc.-et örömmel köszönti, azonban szakbírák és szaktanácsok döntése alá szeretné juttatni a hitellel való visszaélés körében elkövetett bűncselekményeket, mert bírói idevágó különös szaktudás nélkül az ítélkezés kellő biztosságú alapra fektetve nincs. Érdekes statisztikát ad arról, hogy 1928-tól kezdve az aktívák és passzívák átlaga mi volt, s kimutatja, hogy bár az utóbbi esztendők az aktívák rovására a passzívákat duzzasztották meg, mégis az egyességi kvóták a négy éven át állandóan megtartották az 50°/0 körüli színvonalat. Eisner Manó szegedi ügyvéd tollából jelent meg egy tanulmány «A súlyosbító és enyhítő körülmények és a büntetés kiszabásai) címmel. Világos, élvezetes előadásban rámutat arra, hogy a súlyosbító és enyhítő körülmények tekintetében biztos útmutatást adó elvek nem fejlődtek ki s éppen ezért ezen téren az ítélkezés ingadozó. A helyzet javítását a szerző felsőbíróságainktól és részben az igazságügyi kormányzattól várja akként, hogy ezek kezdeményezőleg lépjenek fel a büntetés kiszabására és a bűnösség fokára befolyással bíró körülmények dogmatikájának kiépítése érdekében. Az Ungarische Rundschau für Recht und Wirtschaft szeptember 1-jei számában kimerítő közlemény jelent meg Pályi Gyula tollából a kiviteli ügyleteknek az általános forgalmi adó alól mentessége tárgyában. Szabatos felvilágosítást ad a szerző mindazokról a teendőkről, melyek a forgalmi adómentesség elérésére szükségesek. Előnye a cikknek, hogy a pénzügyi hatóságoknak — sokszor téves — gyakorlatát is közli. Az Internationales Anwaltsblatt augusztusi számában Ettinger Márkus érdekesen számol be az ausztriai valutahitelezők helyzetéről. Teljes áttekintést ad arról, hogy az ausztriai legújabb valutáris rendelkezéssel milyen helyzetbe kerültek egyrészt azok a hitelezők, akik maguk is ausztriai lakosok és osztrák honostól valutakövetelésük van, másrészt arról, hogy milyen jogaik vannak a külföldi, Ausztrián kívül lakó valutahitelezőknek. Ugyanebben a számban Deutsch Maurus, a magyar viszonyokat kitűnően ismerő bécsi ügyvéd ismerteti meg a külfölddel az új magyar törvényeket és rendeleteket. Foglalkozik az új kényszeregyességi rendelettel, az államháztartás egyensúlyban tartását célzó rendelkezésekkel, valamint az új uzsoratörvénnyel is. Csehszlovák jog augusztus 4-i száma «A Joggyakorlat* című állandó rovatán kívül csak Váradi Jakab ipolysági ügyvéd cikkét közli «A kiosztott birtokok tulajdonosai és maradékbirtokosok elleni végrehajtások)) címen. Szerző ismerteti a bírói gyakorlatot, amely az állami földhivatal álláspontjára helyezkedve a hitelezőknek tetemes károkat okoz. Bövid értekezésében kifejti, hogy a földhivatal álláspontjával ellentétben a törvényben nyoma sincs annak, hogy a földhivatal korlátozhatná a végrehajtató hitelezőknek az élő vagy holt leltár, illetve termés lefoglalására irányuló jogát. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 60,400/1932. VII/a. P. M. számú rendelet a társulati adóról szóló hivatalos összeállítás módosítása és kiegészítése tárgyában. , (Bpesti Közi. 193. szám.) 60,500/1932. VII/a. P. M. számú rendélet a jövedelemadóról szóló hivatalos összeállítás módosítása és kiegészítése tárgyában. (Bpesti Közi. 193. szám.) Ha nem ahar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat ! Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9B.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.