Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 45. szám - Az Országos Ügyvédi Értekezlet

45. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 179 összekapcsolják a nemzetnek sokfelől folyó erőpatakjait egy nagy nemzeti erőfolyamban és ezeknek az autonómiáknak az erejét én úgy szeretném felhasználni, hogy nem harcolok velük, amivel egymást semmisítenők meg, hanem kart karba öltve, egymást erősítve igyekszünk haladni egy közös, ideális cél felé. Az Országos Ügyvédi Értekezlet Az Országos Ügyvédszövetség a Kamarák és a Szövetség kiküldöttjei útján november hó 26-ra a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében Országos Ügyvédi Értekezletet hívott össze. Az Értekezletet Fittlcr Dezső, az OÜSz elnöke nyitotta meg 170 delegátus jelenlétében, majd átadta a szót Niamessny Mihály országgyűlési képviselőnek, az OÜSz budapesti osztálya elnökének, aki az ügyvéd szerepéről szólt a modern jogéletben és kifejtette azt, hogy valamint a gazdasági termelésben qualitásra törekszenek és a gazdasági életben is a qualitásos munkát megvédik, úgy nem az ügyvédeknek egyéni érdeke, hanem a köz érdeke a valóban qualitásos jogi munkának védelmet nyújtani és az ügyvédi érdekeket a közérdek keretei között istápolni. Az ügyvédség semmit sem kér a magyar közélettől, amiért ellenértéket adni nem tud, de viszont kí-_ vánja és követeli ennek a nyújtott ellenértéknek elismerését, természetesen más osztályok sérelme nélkül A megnyitó ülés után az Értekezlet bizottságokat alakított a felvetett kérdések tárgyalására. A földteherrendezés és a gazdamoratórium kérdésével és annak ügyvédi kari vonatkozásaival foglalkozó bizottság Kölcsey Sándor, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökének elnöklete alatt ült össze, ahol Neubauer Ferenc ny. államtitkár a kérdés előadója, majd Nyúlásai János, Vályi Lajos, Holló Dezső (Balassagyarmat), Schmiedt Miklós (Győr), Marké Imre (Kecskemét), ifj. Szigeti László, Drobni Lajos (Győr) és mások szóltak hozzá a kérdéshez. A bizottság a következő határozati javaslatot ajánlotta a záróülésnek elfogadásra : Az Értekezlet megállapította, hogy a földteherrendezés problémájának sürgős és végleges, úgy a mezőgazdaság, mint a hitel érdekeivel összhangban álló megoldására van szükség. A kérdés független bíróság elé — érdekképviseleti közvetítés beiktatása nélkül — utalandó, mezőgazdasági kényszeregyesség keretében oldandó meg. A kari önsegély kérdéseit tárgyaló bizottság tasnádi Nagy András, az OÜSz társelnökének elnöklete mellett ülésezett. Itt Gerlóczy Endre, Király Ferenc és Ribáry Géza voltak a kérdés előadói. Deutsch Maurus bécsi ügyvéd, követségi jogtanácsos, Hódy János, Vermes Ödön (Győr), Simon Imre (Kaposvár), Murányi László (Nyíregyháza), Bodnár Géza (Szeged), Forgács Dezső (Miskolc) és mások szóltak hozzá a kérdéshez, majd a bizottság meghozta következő határozati javaslatát : Az Országos Ügyvédi Értekezlet a szakügyvédségnek megvalósítására, az ügyvédi kar érdekében kifejtendő kollektív reklámra, központi végrehajtási segítőirodák és adóskartotékok felállítására, az ügyvédi irodai ügyvitel racionalizálására, a kötelező előlegkérésre, a kar érdekében kifejtendő megfelelő sajtópropagandára vonatkozóan elhangzott indítványokat helyeseknek találja és azokat kidolgozás céljából az Országos Ügyvéd szövetség központi igazgatótanácsához átteszi. Kívánatosnak találja továbbá, hogy a magyar ügyvédi kar tagjaira vonatkozó statisztikai adatfelvétel az egész országban keresztülvitessék, a Budapesti Közlöny a kar tagjai részére olcsóbbíttassék, az ügyvédi munka népszerűsítése érdekében pedig azokban a sajtóorgánumokban, melyeket a falusi lakosság olvas, közlemények helyeztessenek el az ügyvédi munka hasznáról és értékéről. Kívánatosnak tartotta továbbá, hogy a magyar ügyvédség kezdeményezze a lateiner osztálynak az orvosi és a mérnöki testületekkel való együttes megszervezését. Az ügyvédi rendtartás reformját tárgyaló bizottság Szilágyi Artúr Károly, az OÜSz társelnökének elnökletével Varannai István előadói működése mellett elsősorban a zárt létszám kérdésével foglalkozott. A felszólalók közül Östör József (Szombathely), Forgács Dezső (Miskolc), tunyogi Szűcs Géza (Debrecen), Oppler Emil, Ládái Győző (Újpest), Esső Sándor (Szombathely), Nagy Dezső Bálint és Hajdú Gyula (Nagykanizsa) a zárt létszám mellett, vitéz Pétery Aladár, Mandel Sándor (Szolnok), Bcck Salamon, Glücksthal Andor és Vekerdy Géza a numerus clausus ellen szólaltak fel, míg Barát Sándor (Újpest) és Láng Lajos (Miskolc) közvetítő indítványokat tettek. Ez a bizottság a következő határozati javaslatot terjesztette elő : Az Értekezlet megállapítja, hogy bár a túlzsúfoltság törvényes intézkedésekkel az ügyvédség mai rendszerében is csökkenthető volna, másfelől mind határozottabban alakul ki az ügyvédségben az a vélemény, hogy a túlzsúfoltság megszüntetése és ezzel az ügyvédség anyagi és erkölcsi tekintélyének emelése csupán korlátozott létszámú ügyvédség rendszerében lesz elérhető, hol a karban való felvétel tekintetében kizárólag a kamarai autonómia határoz. A kari autonómián kívül álló tényezők kezébe letett zárt ügyvédség gondolatát azonban már elvileg is visszautasítja. A bizottságok határozati javaslataikat a Nyulászi János másodelnök elnöklete mellett megtartott záróülés elé terjesztették, ahol a határozatok elfogadásával a II. Országos Ügyvédi Értekezlet véget, ért. A reggeltől estig tartó tárgyalásokat az Értekezlet csupán arra az időre szakította meg, amíg Lázár Andor igazságügyminiszternél tisztelgett. A küldöttséget vezető Niamessny Mihály budapesti osztályelnök szavai után Lázár Andor igazságügyminiszter válaszolt. A miniszter válaszát külön cikkben közöljük. A tisztelgést követő társasebéden Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke és Nagy Emil ny. igazságügyminiszter tartott nagy tetszéssel fogadott beszédet. Este a Ribáry-csoport az Értekezlet tagjainak tiszteletére a Gellért-szállóban vacsorát rendezett. A vacsorán a serlegbeszédet Zsitvay Tibor nyug. igazságügyminiszter tartotta. Az estélyről és a serlegbeszédről külön közleményben számolunk be. Hírek a vidéki kamarák köréből. Az ügyvédség felsőházi képviselete aktuálisa válván, helyénvalónak tartjuk a vonatkozó törvényes rendelkezéseket ismertetni : Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi XXII. tc. 19. §-a szerint, az ügyvédi kamarák együttesen két tagot választanak a felsőházba, az ezen szakasz végrehajtásáról szóló 10,182/1926. M. E. számú rendelet 3. szakasza pedig úgy szól, hogy: «az ügyvédi kamaráknak az 1926: XXII. tc. 21. §-a értelmében választott kiküldöttei Budapesten tartandó ülésükön az ügyvédi kamarák tagjai sorából a 19. § szerint két felsőházi tagot választanak. A kiküldöttek a választást oly módon kötelesek megejteni, hogy a megválasztottak egyike a budapesti ügyvédi kamarának, másika pedig, lehetőleg váltakozva, a többi kamarák egyikének legyen tagja. Az 1926: XXII. tc. 7. §-a szerint a felsőházi tagok választása 10 évre szól, amelyet a választást követő naptári év első napjától kell számítani. Az első ízben összeülő felsőház választott tagjai működésüket a felsőház megalakulásával kezdik meg, felerészük azonban a választás évét követő ötödik naptári év folyamán kisorsolás alapján újabb választás alá esik. Az így kisorsoltak tagsági joga a sorsolás évének utolsó napjáig terjed, a helyükbe választandó tagok választása pedig az említett naptól számít ott 10 évre szól. Ha valamelyik választott felsőházi tag tagsága az első bekezdésben említett 10 év eltelte előtt nem kisorsolás következtében, hanem bármely más okból szűnik meg, a helyébe lépő új tag tagsági joga csak a felsőházból kivált tag tagságának hátralevő idejéig terjed. Az 1926:XXII. tc. 9. §-a szerint: «Mind az első választás a később ötévenként tartandó választások alkalmával a legközelebbi választásig terjedő hatállyal mindig ugyanannyi póttagot is kell választani, mint amennyi felsőházi tagot azzal az alkalommal választani kell. Az időközben megüresedő helyekre a póttagokat a választásuk alkalmával nyert szavazatok alapján kell felsőházi tagul behívni. Ha póttag behívásával a felsőházi tagok számában keletkezett hiány pótolható nem lenne, három hónapon belül új választást kell tartani és ez alkalommal póttagokat is kell választani oly számban, hogy azok létszáma teljes legyen. Ügyvédi Egyesületek. Az ügyvédi szolidaritás ünnepi estélye. A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság november 26-án tartotta az ügyvédi szolidaritás ünnepi estélyét a Gellért-szállóban, amely 600 személyes társasvacsorával kezdődött, a vacsora után megjelent vendégekkel a résztvevők száma 1100-ra emel-