Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 45. szám - Az Országos Ügyvédi Értekezlet

180 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 45. SZÁM. kedett. Az estélyen megjelentek : Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke, Osvald Ist­ván, a m. kir. Kúria másodelnöke, Kirchner Viktor, az igazságügyminisztérium felügye­leti osztályának vezetó'je, úgyszintén az ügyvédi kamarák, az Országos Ügyvéd­szövetség és egyéb jogi egyesületek elnökei és magas funkcionáriusai szinte teljes szám­ban. Különösen örvendetes jelenség, hogy az estélyen több mint másfélszázán jelen­tek meg vidéki kartársaink, miáltal az estély az egész magyar ügyvédség igazi szolidaritási összefogását méltón dokumen­tálta, A szolidaritási serlegbeszédet ez alkalom­mal Zsitvay Tibor ny. m. kir. igazságügy­miniszter tartotta. A beszéddel lapunk más helyén foglalkozunk, itt csak annyit emlí­tünk meg, hogy a magasszárnyalású, hatal­masan felépített gyönyörű beszéd mély be­nyomást tett a hallgatóságra, e mellett azt hisszük, nem csalódunk akkor, amidőn azt jósoljuk, hogy a beszéd egyes passzusai politikai vonatkozásokban is kihatással lesz­nek az ügyvédség sorsára és hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az ügyvédséggel szem­ben sajnálatosan kialakult bizalmi krízis megszűnjön és az ügyvédség visszanyerje úgy az államhatalom, mint a társadalom részéről azt a közbizalmat és támogatást, amelyet hivatásánál fogva méltán meg­érdemel. A Bibáry-csoport a szolidaritás ünnepi estélyét ez évben a II. Országos Ügyvédi Értekezlet résztvevőinek tiszteletére ren­dezte és a vendégek szórakoztatásáról ma­gas művészi színvonalon álló hangverseny­nyel is gondoskodott. A hangversenyen S. Badó Magda gordonkaművésznő és Svéd Sándor, a m. kir. Operaház művésze mű­ködtek közre, és részint külön, részint együtt előadott számaikkal művészetük legjavát adták óriási siker közepette, úgyhogy rá­adásokkal alig győzték megköszönni a szűnni nem akaró tapsokat. Az estélyről az összes jelenvoltak a leg­jobb benyomásokkal távoztak. Az a körül­mény, hogy az ügyvédség a gazdasági vál­ság minden recsegése és ropogása dacára és a hétköznapok nélkülözései mellett egyet­len ünnepi estélyre ily hatalmas erővel vonult fel, mindennél jobban mutatja az ügyvédség élniakarását és képességét is arra, hogy az élet fáklyavivője legyen. Galyatetői sítanfolyam. Az Ügyvédek Tu­rista Egyesülete tagjai, valamint azok hozzá­tartozói és ismerősei részére a Magyar Hegy­mászók Egyesületének Galyatetőn levő me­nedékházában december hó 8—11-ig sí­tanfolyamot rendez. Napi ellátás: 6 pengő, amely összegben bennfoglaltatok a teljes ellátás, elszállásolás, fűtés és világítás, valamint borravaló is. A túra december hó 7-én d. u. indul, még­pedig a jelentkezők számától függően vagy autóbusszal, vagy vasúton Gyöngyösig és onnan autóbusszal a Mátraházáig. Vissza­indulás december 11-én d. u., illetve az esti vonattal vagy autóbusszal. Az út­irány a hóviszonyoktól függően fog később meghatároztatni. A kezdő síelők részére megfelelő amatőroktatók állnak rendelke­zésre, úgyhogy a résztvevők, akik a sí­sportban jártassággal még nem bírnak, ezt megfelelő hóviszonyok esetén ezen négy nap alatt oly módon elsajátíthatják, hogy a tanultakat már az idei síidényben értéke­síteni fogják tudni. Azon esetben, ha a hóviszonyok kedve­zőtlenek volnának, úgy sígimnasztika és kisebb túrák fogják Magyarország legmaga­sabb pontján levő menedékházban való tartózkodást kellemessé és változatossá tenni. Jelentkezési határidő: 1932. december 2-ig az egyesület hivatalos összejövetelein vagy pedig a túrát vezető Budinszky Lászlónál (Tel. 85-2-88). Szemle. Füredy István, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara ügyésze és a Kecskeméti Úri Casino közszeretetben álló igazgatója az elmúlt héten hirtelen elhúnyt. Kecskeméten nagy és megérdemelt népszerűségnek örvendett, de a budapesti ügyvédkartársak is szere­tettel emlékeznek vissza arra a vendég­szerető fogadtatásra, amelyben Füredy Ist­ván őket kecskeméti látogatásuk alkalmá­val a Casinóban részesítette. Emlékét ke­gyelettel fogjuk megőrizni. Ügyvédgyűlés a zártszám mellett. Ostor József soproni ügyvédi kamarai elnök kezde­ményezésére a karnak mintegy kétszáz tagja az ország ügyvédségét gyűlésre hívta össze abból a célból, hogy a kilátásban levő re­formra figyelemmel, a korlátozott számú rendszer kérdésében megnyilatkozzék. A gyűlés, amelyen az igazságügyminisz­térium megbízásából Uzoni Gábor főügyész is résztvett, folyó hó 25-én délután a Buda­pesti Ügyvédi Kör helyiségeiben mintegy 300 megjelent fővárosi és vidéki ügyvéd részvétele mellett zajlott le. Csatlakozását pedig Budapestről 1094, vidékről 114S ügyvéd levélben közölte. Türelmetlenség és zajongás kifejezésre­juttatásának jelenségei ez alkalommal sem hiányoztak. Úgy látszik, ezek a tényezők az ügyvédkérdéseket tárgyaló összejövetelek­nek immár elmaradhatatlan velejárói. A kar jelen volt tagjainak szolgáljon azonban részben mentségére, hogy a tárgyalás nyu­galmát zavaró jeleneteket ezúttal jórészt a hallgatóság sorában nagyobb számban megjelent ügyvédjelöltek közbeszólásai idéz­ték fel. Az országos gyűlést az összehívók fel­kérésére Bakonyi Bál nyitotta meg. Beszédé­ben utalt arra, hogy az összehívók lelkiisme­retük és meggyőződésük szavát követték, mikor a kari túlzsúfoltságot és annak követ­kezményeit összetett kezekkel tovább nem nézhetvén, a kart cselekvésre szólították. Kérte a megjelenteket, hogy mellőzzék fel­szólalásaikban a világnézeti, politikai és vallási szempontokat, amelyek a tisztán kari kérdés tárgyalásában felesleges izgal­makat váltanának ki. Ezután indítványára az országos ülés vezetésére közfelkiáltással Östör Józsefet választották meg. östör József az elnöklést átvéve kiemeli, hogy a zárt létszám az adott viszonyok kö­zött a túlzsúfoltság megszüntetésének egyet­len helyes útja. Minden másirányú törek­vés egyhelyben való tapogatás, amely a helyzet javulására nem vezethet. A gyűlés célja az, hogy az ügyvédség állást foglaljon a korlátozott számú rendszer be­vezetésének kérdésében. Nem lehet elhall­gatni, — mondja — hogy a kar e kérdés­ben már eddig is nyilatkozott, amennyiben 18 kamara közül 11 a korlátozott számú rendszer bevezetését kívánta. A Budapesti Ügyvédi Kamara 1927-ben ugyan ellentétes felfogást nyilvánított, azóta azonban a vi­szonyok rosszabbodtak és hite szerint ma ennek a kamarának többsége is másként nyilatkoznék, ha titkosan megszavaztatnák. Ezután Menyhárt Gyula tartotta meg elő­adását, melyben a korlátozott ügyvédi lét­szám rendszerét ismertette és ennek során cáfolta azokat az érveket, amelyek eddig a szabad ügyvédség híveinek táborába sora­koztatták a kar többségét (1. Menyhárt Gyulának a Jogtudományi Közlöny mai számában megjelent cikkét). A határozati javaslatot Leopold Elemér terjesztette elő, melyet Vekerdy Géza, For­gács Dezső, Opler Emil, Szivessy Lehel pár­toló, Bosenfeld Fái, Popper Tódor, Kadosa Marcel, Schwartz Tibor ellenző felszólalása után a megjelentek többsége magáévá tett. A határozati javaslat szövegét az aláb­biakban közöljük : <Az önkormányzati alapon nyugvó kor­látozott számú ügyvédség tárgyában a budapesti és vidéki ügyvédek által egybe­hívott országos ügyvédgyűlés részben a kar zsúfoltsága, részben pedig az ügyvédi hiva­tás méltó és hagyományos gyakorol hatása szempontjából a köz, valamint az ország ügyvédségének érdekében legsürgősebb fel­adatnak az önkormányzati alapon nyugvó korlátozott létszámú ügyvédség megvalósí­tását látja és éppen ezért utasítja az elnök­séget, hogy ezen határozatát egyrészről az igazságügyi kormánynak, másrészről pedig a magyar országgyűlésnek, továbbá az ügyvédség hivatalos és nemhivatalos intéz­ményeinek és szerveinek a legrövidebb határidőn belül hozza tudomására ; nem­különben utasítja az elnökséget arra, hogy ezen határozatát a holnap megjelenő máso­dik Országos Ügyvédi Értekezlet vezető­ségével is közölje». Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 158,752/1932. P. M. számú rendelet a köz­szállításokra tett ajánlatok illetékének újabb szabályozásáról. (Bpesti Közi. 260. szám.) 7200/1932. M. E. számú rendelet a csődön­kívüli kényszeregyességi eljárásban szabá­lyozott bíróságon kívüli egyességi eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról. (Bpesti Közi. 262. szám.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 8. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom