Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 43. szám - Az ügyvédi költségankét

170 ŰGYVÉDT KÖZLÖNY 43. MÁM, Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya november 10-én délután 5 Örától s óráig tartott teljes-ülésében azokat az indítványokat tárgyalta, amelyi ket a Budapest i Ügyvédúnió, a Ribáry-csoport, a Keresztény Ügyvédek Nemzeti Csoportja, az Ügyvédek Eeformszövetsége, valamint Metzler Gusztáv és vitéz Pétery Aladár nyújtottak be a kamarai közgyűlés jelenlegi rendjének sürgős módosítása érdekében. Gerlóczy Endre előadó ismertette a benyújtott javaslatokat és indítványára a választmány hosszú és beható tanácskozás és több felszólalás után majdnem egyhangúlag kimondotta, hogy a közgyűlés sürgős reformját szükségesnek tartja. Bizottságot küldött ki arra, hogy ez a bizottság szövegezzen meg mindenekelőtt egy körkérdést, amelynek megválaszolására a kamara az összes tagjait felkéli es ha ez a plebiscitum a reform mellett dönt, úgy a bizottság a részletes javaslatot ki fogja dolgozni. Hírek a bíróságok köréből. A 6300. számú rendelet 27. §-a a gyakorlatban. Értesülésünk szerint a budapesti közp. kir. járásbíróság bírói értekezlete elfogadta a címben hivatkozott szakasznak azt a magyarázatát, hogy a végrehajtók bármikor és bármelyik fél kérelmére a kéthónapi határidő eltelte előtt is kitűzhetik az újabb árverést, ha ennek a költségeit a kitűzést kérő fél viseli. A bíróság álláspontja szerint ugyanis a rendelet egész szelleméből az következik, hogy a kormány csupán csökkenteni akarta az adósra hárítható költségeket, de nem akarta minden adóssal szemben hónapokra eltolni a behajtási eljárás lefolytatását. Ezen álláspont az adósoknak is hasznukra lesz, mert így nem fognak a hitelezők oly mereven ragaszkodni a kitűzött árverés megtartásához, mintha ellenkező rendeletmagyarázat esetén az új árverés kitűzését két hónapig egyáltalában nem kérhették volna. így ma, ha az adós az új árveréssel kapcsolatos készkiadásokat fedezni hajlandó, ugyancsak számíthat kisebbnagyobb résztörlesztés esetén halasztás engedélyezésére, mert hiszen az új árverést akár 24 órával a régi terminus után is megkérheti a végrehajtató. A rendelet előtti állapot tehát lényegében nem sokat változott. A racionalizált iratminták igen nagy sikerét igazolja azon átirat, amelyet Kövess Emil, a székesfehérvári kir. törvényszék elnöke intézett a Budapesti Ügyvédúnió elnökségéhez. Helyénvalónak látjuk ezt az átiratot szórói-szóra leközölni, annál is inkább, mert ez kiváló bizonyítéka annak, hogy a bíróság és ügyvédség együttműködése milyen jelentős eszköze az igazságszolgáltatás tökéletesítésének. «1932. El. XX. G. 42. szám. Köszönettel vettem a folyó év október hó 14-én kelt b. levelük kapcsán megküldött iratmintákat. Azokat gondosan átvizsgálva arról győződtem meg, hogy kiváló gyakorlati érzékkel és szaktudással vannak megszerkesztve s a legmesszebbmenőén alkalmasak úgy az ügyvédi kar érdekeinek á szolgálatára, mint a bíróságok lehető tehermentesítésére. Ehht z képest érintkezésbe léptem a székesfehérvári ügyvédi kamara vezetőségével abból a célból, hogy az Ünió által kibocsátott űrlapok használatát a kamara tagjai vezessék be és a jövőben kizárólag ezeket a beadvány-űrlapokat használják. A kamara választmánya indítványomat legközelebbi ülése tárgysorozatába felvette s kétségkívül határozattá is fogja emelni. Örömömre szolgál, ha a t. Cím által kitűzőit cél eléréséhez a magam részéről ennyiben hozzájárulhattam.)) Országos Ügyvédszövetség. A II. Országos Ügyvédi Értekezletet az Országos Ügyvédszövetség nov< mber hó 26-án (szombaton) d. e. fél 10 órai kezdettel tartja meg a Budapesti Ügyvédi Kamira székházában. Az értekezleten az ország valamennyi kamarája és az Ügyvédszövetség vidéki osztályai delegátusokkal képviseltetik magukat. Az értekezlet napirendje és tárgysorozata : D. e. fél 10 órakor : I. a) Megnyitó ülés a Budapesti Ügyvédi Kamara I. em. dísztermében. Az Érttkezletet Fittler Dezső m. kir. udv. tanácsos, az OÜSz elnöke nyitja meg. b) Beérkezett indítványok ismertetése és az azok tárgyában való határozathozatal. (Az írásbeli indítványoknak legkésőbb november 18-ig kell a főtitkári hivatalhoz beérkezniök.) Ezt követőleg : D. e. fél 11 órakor : II. A munkabizottságok tárgyalása. A) bizottság ugyancsak a kamara dísztermében : A földteherrendezés és a gazdamoratórium kérdése és annak ügyvédi kari vonatkozásai. Kölcsey Sándor, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke, az OÜSz debreceni osztálya választmányi tagjának elnöklete mellett; e kérdés előadója : Neubauer Ferenc ny. igazságügyi államtitkár, az OÜSz kaposvári osztályának elnöke. Ezzel párhuzamosan a székház földszintjén lévő Ügyvédi Kör tanácstermében a B) bizottság : a) Mikép segíthet az ügyvédség önmagán? (Az ügyvédi önsegély kérdése.) Tas?iádi Nagy András m. kir. kormányfőtanácsos, az OÜSz központi társelnökének elnöklete mellett ; e kérdés előadói : Gerlóczy Endre, a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyésze és az OÜSz igazgatótanácsi tagja, valamint Ribáry Géza. Ezt követőleg ugyanott : b) Az Ügyvédi Rendtartás reformja. Szilágyi Artúr Károly m. kir. udv. tanácsos, az OÜSz központi társelnökének elnöklésével ; e kérdés eleadója : Varannai István, az egységes ügyvédi és bírói vizsgálóbizottság tagja, az OÜSz alelnöke. Déli 1 órakor : III. Az Értekezlet résztvevőinek tisztelgése a m. kir. igazságügyminiszter úrnál. A küldöttséget Niamessny Mihály m. kir. kormányfőtanácsos, or'sz.gyűl. képviselő, az OÜSz budapesti osztályának elnöke vezeti. D. u. 2 órakor : IV. Társasebéd a Budapesti Ügyvédi Kör nagytermében. Az ebéden Nagy Emil ny. igazságügyminiszter, orsz.-gyűl. képviselő, az OÜSz központi társelr.öke beszél. I). u. fél 4 órakor : V. A munkabizottságok tárgyalómnak folytatása] a délelőtti helyen és rendin n. D. u. 5 órakor : VI, Záróülés az Ügyvédi Kör dísztermében. A záróülésén Nyulászi János m. kir. kincstári főtanácsos, az OÜSz másodelnöke elnököl. Este 9 órakor : VII. Az ügyvédi szolidaritás ünnepi estélye a Gellért-szálló m'rványcsarnokában (I., Kelenhegyi-út 1.), melyet a II. Országos Ügyvédi Értekezlet résztvi vőinek tiszteli lére rendez a üRibáryf'soporb) ügyvédbaráti társasága. A serlegbeszédet Zsitvay Tibor ny. igazságügyminiszter tartja. Ügyvédi Egyesületek. Az ügyvédi költségankét. A Budapesti l 'gyvédúnió november 3-án az ügyvédi költségek tárgyában ankétet tartott, amelyen előadóként Rejtő Alfréd szerepelt. Rejtő előadásában azt fejtegette, hogy az ügyvédi kar megélhetésének folytonos rosszabbodása nemcsak a munkaalkalmak csökkenésével áll összefüggésben, hanem onnan is ered, hogy a megszolgált ügyvédi költségek törvényeink hézagai következtében nem érvényesíthetők, illetve biztosíthatók kellő időben és ezért behajthatatlanokká válnak. Ezen bajok orvoslásául többek között a végrehajtási törvény olyatén módosítását ajánlotta, hogy az ügyvédi költségekre vonatkozóan a biztosítási, illetve kielégítési végrehajtás önállóan is elrendelhető legyen. Hibáztatta, hogy a Ppé. 18. §-a hatályon kívül helyezte a költségeknek a saját féllel szemben az ítéletben való megállapítását, mert a Ppé. 18. §-ában szabályozott eljárás hosszadalmas, a félre sokszor bántó, félreértésekre adhat alkalmat ügyvéd és fél között és végül a bíróságnak is felesleges munkatöbbletet okoz. Ajánlotta továbbá a Ppé. 18. §-ának olyatén módosítását, hogy az ügyvédi költségekre az ügyvédnek nem csak elsőbbségi, hanem tulajdoni joga legyen, rámutat továbbá az ügyvédi megtartási jog szabályozásának helytelen voltára, amikor az ügyvédet kötelezi arra, hogy a kezeihez más ügyben befolyt költségeket a félnek kiadja, tekintet nélkül arra, hogy van-e ugyanazon féllel szemben más ügyből kifolyóan költségkövetelése. Kifogásolja végül, hogy a V. T. 46. §-ának kifejezett rendelkezésével szemben is az a törvényrontó szokás alakult ki a bírói gyakorlat alapján, hogy ügyvédi költségek után kamat nem jár, aminek bár nincs nagy jelentősége, de mégis sérti az egyenlő elbánás elvét. A Budapesti Ügyvédi Kör, a Budapesti Ügyvédúnió és az Ügyvédek Reformszövetsége november 10-én folytatta, az ügyvédi költségek kérdésében megkezdett ankétet. Az ankét előadói Steinfiaus Ernő és Konrád Ernő budapesti ügyvédek voltak. Steinhaus a készkiadásos megállapodások csökkentése, illetőleg megszüntetése tárgyában teendő lépéseket ismertette. Ezzel kap-