Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 4. szám - Tisztújító közgyűlés

II. évfolyam. 4. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. jan. 23. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 \ Tisztújító közgyűlés lesz február 14-én, melynek egyetlen tárgyát a kamara elnökségének, tisztikarának és választmányának megválasztása képezi. A tisztújítás a kamara életének mindig jelentős eseménye volt. Már azért is, mert a választásokban a kamarai tagok felének mindenesetre részt kellett vennie ahhoz, hogy az törvény szerint érvényesnek legyen tekinthető. Az idei tisztújítás azonban a korábbiak közül erősen kiemelkedik. Nemcsak a jelentékenyebb tisztikari pozíciók elnyerése érdekében várható erős küzdelmek miatt, hanem és különösen tárgyi okokból. Az idén ugyanis azt az 1600 ügyvédet, akiknek a választásokban való részvételét kamaránk 3200-as taglétszámára figyelemmel a törvény mindenesetre igényli, mintegy húsz ügyvédi szervezet fogja mozgósítani. S e szervezetek mindenike aktív részt kíván a kar képviseletében, ami nemcsak jogosult, hanem kari szempontokból tárgyi értéket is jelentő törekvés. Hisz végeredményben minden párt szervezkedésnek a hatalom elnyerése a célja, mert e nélkül a legtökéletesebb pártprogramm sem érvényesülhet. De értéket is jelent, mert annak reményét kelti, hogy a széleskörű érdeklődés, amely ügyvédtársadalmi és szervezeti kérdések irányában néhány év óta egyre fokozó erővel jelentkezik : a tanácstalanság mai politikai időszakában is megtalálja és kiküzdi legalább a legégetőbb problémáknak orvosszerét és megoldását. Kétségtelenül kívánatosabb lett volna, ha ezt az érdeklődést tisztán a kari munkának szükségszerű, öntudatos értékelése, nempedig az ügyvédi karra különös súllyal reánehezedő válságos időknek, önvédelmi harcra kényszerítő erői váltották volna ki. A kar egyetemes érdekeinek szemléletéből ítélve azonban — mi úgy véljük — mégis előnyösebb a megmozdulás erejének kevésbbé alkalmas időben való jelentkezése, mint szervezetlen és néma szemlélete annak a pusztító hatásnak, amelyet a kar ÜGYVÉDI, HETIRE 3\D. JANUÁR 25—31. 25 Hétfi) 26 Kedd Ví7. Az «Ugjvédi Közlöny» szerk. biz. aléee. 7. A iliudapesti Ügyvédúnió» VIII. Ker csoportjának gyűlése a Baross-kávéházban. 7. Az «Ügyvédek Szilágyi Dezső Kore» heti összejövetele. 25 Hétfi) 26 Kedd 'A 7. Ügyvédjelöltek gyakorlati kiképzése. Zoltán József: «Telekkonyvi eljárású. Vs7. A. oEibáry-csoport» heti összejövetele. 27 Szerda 8. Az «Ügyvédek Reforniszövi'tsége» vacsorája a Hungária-szállóban. 28 Csütörtök 8. Az lÜgyvédiKom társasvacsorája. 29 Péntek V*7. Az i Ügyvédek Beformszövetségei) heti összejövetele. 30 Szombat 6. Magyar Jogászegylet. A nemzetközi jogi egyesüle, magyarországi csoportjában Szász;/ htván előadása. 9. A «Ribáry-psoport» estélye a Bristol-szállodában. 31 Vasárnap Ví4. A dBudapesti Ügyvédúnión heti összejövetele. gazdasági erején ütött életveszélyes sérülés egyéb ügyvédi javakban is okozott és okozhat. Ezidőszerint a kari közérdeklődés homlokterében a februári választások állnak, amelynek érdekében valamennyi szervezet serényen folytatja az előkészítő munkát. A propagatív tevékenységre kétségtelenül szükség van. De még a pártsikereken is túlmenő fontossággal bír, hogy ez a munka számoljon azzal, hogy a mai időkben az általános elégedetlenség síkos talaján kell mozognia. Ezt a választási mozgalmak egyes jelenségeivel szemben kell megjegyeznünk, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ezt a gondolatot egyikmásik oldalon, a pártérdekeknek túlságosan mohó szolgálata háttérbe szorítja. A kari felelősségérzet azonban nem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy a választási aktus komolyságának és az ügy védség értelmi színvonalának megfelelő propaganda helyett a kar jövőjével folytatunk kockázatos játékot akkor, ha pártsikereket nem a tárgyi érdek igazságának erejével, hanem a szólamok iránt ma különösen fogékony elégedetlenség feltüzelése révén igyekszünk elérni. Géltudatos szervezeti propaganda ma csák az lehet, amely jelöltjei részére azok tehetsége, jelleme ügyvéd-közéleti érdemei, kötelességtudása, munkaszeretete, ítélőképessége és tekintélye mellett felsorakoztatott tárgyi érdek segítségével igyekszik a többség bizalmát megszerezni. Beméljük, hogy az ügyvédség önfegyelme ezúttal is gondoskodik arról, hogy a választási propaganda arról az útról, amelyen haladnia kell, le ne térjen. (K- D.) Budapesti Ügyvédi Kamara. A m. kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának budapesti ügyvédtagjai. A budapesti ügyvédi kamara választmányából kiküldött szűkebb delegáló bizottság a következő ügyvédekből álló hivatalos listát terjesztette a választmány teljes-ülése elé : vitéz Bielek István, Braun Ferenc, Dési Géza, Enessey Pál, Fromm Lajos, Glücklich Emil, Gyöngyösi József, Jacobi Béla, Káldor Gyula, Laufer József, Lévy Béla, Lukács Bernát, Osztern Lipót, Pollatsek Alfréd, Popper Tódor, Rásó Lajos, Szentgyörgyi Elemér, Szűcs Miklós és Újlaki József. A választmányi teljes-ülésen az itt felsoroltak közül Braun Ferenc és Pollatsek Alfréd nem jutottak be az igazságügyminiszterhez felterjesztendő jelöltek közé, Popper Tódor pedig lemondott. Helyettük a választmány Spett Eleket, Szilágyi Artúr Károlyt és Sztehlo Dezsőt jelölte. Az igazságügyminiszter végül is december 31-én megjelent határozatában a kamara választmánya által választott 20 jelölt közül 16 ügyvédet kinevezett. Laufer József, Lukács Bernát, Spett Elek és Sztehlo Dezső kivételével kinevezte végül a kamara által nem jelölt következő kollégákat is : Balogh Géza, Elischer Vilmos, Hankovszky Zoltán, Héder Lajos, Kriiger Aladár, Lovrich István, Rose Henrik, Szemethy Károly, Szendey Béla, Sziankovics Viktor és Weiss Ödön budapesti ügyvédeket.