Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 4. szám - Tisztújító közgyűlés

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 4. SZÁM. Az ügyvédek egyenes adóinak megállapítása miatt indítandó akcióra hívta fel a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányát Pályi Gyula ügyvédnek és társainak részletesen megindokolt indítványa. Amennyire helyesnek tartja az indítványozó, hogy az ügyvédek kereseti és az ezután igazodó jövedelmi adójának megállapítása alapjául a pénzügyi hatóságok a kamara által megállapított általános forgalmi adóalapját ismerik el, annyira visszás az a mai gyakorlat, amely szerint az említett egyenes adók megállapításánál a pénzügyi hatóságok most az előző évre megállapított forgalmi adóátalány adatait veszik íigyi lemb>. Mikor ugyanis a túlnyomórészt februárban és márciusban végzett kivetések folyamatban vannak, a pénzügyi hatóságoknak még nem állanak az ezévi kamarai megállapítások rendelkezésére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvéd terhére 1932. évre megállapítandó egyenes adók alapja az 1931. évre megállapított forgalmi adóátalány alapja, illetőleg ennek 25%-al csökkentett összege lesz, amit viszont a kamara adókivető bizottsága még 1931. január és februárban, tehát még az illető ügyvéd 1930. évben elért kereseti viszonyai szerint állapított meg. így az ügyvédek kereseti viszonyaiban beállott változások csak két év múlva éreztetik a hatásukat az egyenes adók megállapításánál. Ez a rendszer helytelen és igazságtalan, mert egyenes adóink egész rendszere úgy van felépítve, hogy az adóévet megelőző évben elért jövedelmet kívánja megadóztatni, nem pedig a két évvel ezelőtti jövedelmet, de különösen súlyos terhet jelent ez az ügyvédségre azért, mert az utolsó évek tanúsága szerint az ügyvédség jövedelme fokozatosan csökkenő tendenciát mutat és így az 1932. évi kivetésnél az 1930. évi ügyvédi kereset alapulvétele sok ügyvédre elviselhetetlen terhet jelenthet. Ezért arra kérik indítványozók a választmányt, hogy a pénzügyminisztériumban járjanak el sürgősen annak érdekében, hogy az adókivető hatóságok ezentúl a kereseti és az azzal egyezően megállapítandó jövedelemadó alapjánál az ügyvédeknél az illetékes kamara által az adóévre megállapított forgalmi adó átalányalapját vegyék figyelembe. A kamara pedig gondoskodjék arról, hogy ezek az adatok a pénzügyi hatóságokhoz kellő időben eljussanak. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A nyíregyházai ügyvédi kamara azokat a tagjait, akik egy évnél régibb tagdíj- és nyugdíjjárulékkal vannak bátrulékban, felhívta tartozásuk megfizetésére, majd egyénenként megtárgyalta a hátralékosokkal a fizetés módozatait. Ennek a feltétlenül helyes eljárásnak meglepő eredménye lett, mert dacnra annak, hogy a kamara tagjainak majdnem 50%-a hátralékban volt, a felhívástól számított egy héten belül a legnagyobb részük rendezte valamilyen módon hátralékát. Csupán 12 kamarai tag nem tudott a felhívásnak megfelelni, de a kamara vezetőségének méltányos magatartása lehetővé fogja tenni, hogy a kamara kötelékéből való kizárást senkivel szemben se legyen kénytelen alkalmazni. Itt említjük meg azt is, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság elnöke a perfelvételi tárgyalásokon csak ügyvédnek és ügyvédjelöltnek a jelentkezését fogadja el ezentúl meghatalmazottakként és ezzel megszüntette azt a háború óta tűrt gyakorlatot, hogy jogászok -és irodakisasszonyok is jelentkezhetnek. Hírek a bíróságok köréből. Megalakult a kartelbíróság. A gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvény értelmében szervezett kartelbíróságot a kir. Kúria elnöke a követ kezőképpen alakította meg: Elnök : Juliász Andor, elnökhelyettes: Oswald István, ítélőbírói tagok : Ternovszky Béla, Zsitvay Géza, Tóth Miklós, Noszkó Imre, Ippovitz Károly, Sztankovics Jenő, Dávid István, Gál László, Szobonya Béla, Suloky István. — Az igazságügyminiszter által három év tartamára kijelölt ülnökök : Balogh Elemér, Baumgarteji Nándor-, Bessenyey Ferenc, Dembitz Gyula, Heller Farkas, Knob Sándor, Konkoly Thege Sándor, Radó Rezső, Sorg Antal, Székács Antal. Nelky Elek, a központi kir. járásbíróság elnöke lapunk felkérésére szíves volt rendelkezésünkre bocsátani a budapesti központi kir. járásbúóság 1931. évi ügyforgalmi kimutatását, amellyel részletesen külön foglalkozunk. A központi kir. járásbíróság elnöke azon kísérőlevélben, amelylyel a szóbanforgó kimutatást megküldötte, megemlékezik a bírósági gépírószolgálatnak a bírósági ügyvitelre gyakorolt hatásáról. Ezen nyilatkozatot annak közérdekű voltánál fogva az alábbiakban szószerint közöljük : <A gépírószolgálat üdvös hatása az ügyforgalmi kimutatás eredményéből csak helyenként tűnik ki szemmellátható módon. Annál inkább érezhető azonban a bírák munkájának minőségében. A per tárgyalása kimerítőbbé, a tárgyalás anyaga pedig áttekinthetőbbé vált azáltal, hogy a bírák az időtrabló és idegölő manuális munka nagyrésze alól felszabadulván, figyelmüket teljes egészében a per érdemleges részére összpontosíthatják. A perek részletesebb tárgyalására mutat az ügyforgalmi kimutatásnak az a tétele, melyből kitűnik, hogy a bíróság az 1930. évi nagyobb érkezés és kiosztás mellett 61,405 esetben, míg az 1931. évi kevesebb érdemleges per mellett 62,042 esetben, vagyis lényegesen többször rendelt el bizonyítást. Ugyancsak a gépírószolgálat javára kell elkönyvelni annak az eredménynek egy részét is, amely kimutatható abból, hogy 1930- ban a kiosztásra került perek 167°/0-a, 1931- ben pedig 13 8 %-a maradt folyamatban. Ez az eredmény a jövőre nézve kilátást enged arra is, hogy rövidesen elérhető lesz az a normálisnak mondható állapot, midőn egy bíróra 100 folyamatban levő per esik ; ami az ügymenet zavartalanságát, a perek gyors és alapos letárgyalását fogja lehetővé tenni.» A perek felosztása a budapesti központi kir. járásbíróság egyes percsoportjai között a felperesi ügyvéd kezdőbetűje szerint. Az ügyvédség érdekében meghonosított intézkedés a központi kir. járásbíróságon, hogy a felperesi ügyvéd nevének kezdőbetűje szerint osztatnak szét a perek az egyes percsoportok között, miáltal biztosítva van, hogy az ügyvéd összes kereseteinek felhívása egy helyen koncentrálódik. Ezt a helyes elvet a budapesti központi kir. járásbíróság ezidei ügybeosztása is megtartja, a percsoportok egyenlőtlen megterhelésének elkerülése érdekében azonban a betűk beosztása némi módosítást szenvedett. Miután ezen betűbeosztás az ügyvédség körében közérdeklődésre tarthat számot, azt az alábbiakban közöljük : A) percsoport : A, B, D, E, W. B) « K, N, S, Sch, Sz, Z. C) « C, Cs, F—J, T, U. D) « L; M, 0—R, V, X, Y. A budapesti központi kir. járásbíróság 1932. évi ügybeosztása szerint az országnak ezen legnagyobb bíróságánál hat percsoport és négy perenkívüli csoport működik. Az A) percsoport főnöke Tatits Péter, a B) percsoport főnöke Janka Jenő, a C) percsoport főnöke Andrássovits Imre, a D) percsoport főnöke Nászay Károly, az E) munkaügyi percsoport főnöke ugyancsak Nászay Károly, az F) vegyes percsoport főnöke Szántó Ferenc. LG) hagyatéki és vegyes perenkívüli ügyek csoportjának főnöke Butka József, a H) végrehajtási ügyek, J) megkeresések és K) telekkönyvi hatósági perenkívüli csoportoknak főnöke MoU doványi István. Speciális perek ügybeosztása a központi kir. járásbíróságnál. A felperesi ügyvédek kezdőbetűje szerinti általános ügybeosztás alól kivételt képeznek : 1. a tartási perek, amelyek kivétel nélkül az A) percsoporthoz, 2. az OTI ellen indított perek, amelyek a B) percsoporthoz ; 3. az 5440/1920. M. E. számú rendeletben körülírt és a mezőgazdasági haszonbérekkel kapcsolatos intézkedések, amelyek a D) percsoporthoz ; 4. a munkaügyi perek, amelyek az E) percsoporthoz ; 5. a váltóperek, igényperek, lakbérleti perek és vasúti perek, amelyek az F) percsoporthoz tartoznak. A lakásperek tárgyalását a multévi három bíróval szemben ez év folyamán négy bíró látja el, miáltal ezen pereknek kívánatos gyorsabb elintézése biztosíttatik. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága a karácsonyi szünet után működését január 15-én kezdte meg újból. Ezen a nyolcadik ülésén a német javaslatnak az alapszabálymódosításiól, az alaptőkeemelés ről és a feltételes alaptőkeemelésről szóló szakaszaival foglalkozott, amelyekről Gallia Béla kúriai bíró és Gold Simon ügyvéd adtak írott előadói véleményt. A vitában Sicliermann Bernát, Kuncz professzor, Kohner Artúr és Görög Frigyes vettek részt. Az alapszabálymódosítás körében különösen a minősített többség megkívánásának eseteiről és módjairól, a tőkefelemelés körében pedig a parin alól kibocsátás megengedhetőségéről, a teljes befizetés kényszerének elej-