Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 15. szám

Pest, 1866. kedd febr. 20. 15. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szóbeliség s nyilvánosság. X. — Jogeset. — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság. A polgárjogi törvénykezésben. X. A kereseti összegek mennyisége mellett, miről már értekeztünk, a másik két tényező, melyektől a szóbeliség rendszerben a közvetlenség hü s valódi keresztül vitele lényegesen feltételeztetik, az előiratok tartalmának megalapításában, s az előiratozás kezelésének, illetőleg a bíróság erre való befolyásának szabályozásában központosul. E két tényező oly szoros s oly sok nemű érintkezésben s kapcsolatban áll egymással, mikép azok edgyüttes tárgyalását s vizsgálatát czélszerünek találjuk. A. közvetlenség lényege, mint kifejtettük, abban áll, hogy a biróság Ítélethozatalának alapjául csak az előtte közvetlenül lefolyt tárgyalások szolgálhatnak. Ennélfogva az előiratoknak nem szabad oly minőséget tulajdonítani, hogy azok a bírói ügy eldöntés forrásaivá alakuljanak; az előiratozásnak, a közvetlenség elvét kielégitőleg csak oly alakban lehet működni, melybenegyedül a peres felek felvilágosítására, viszonyaik iránti kellő tájékozásra szolgáljanak. Innen folyik két nagy fontosságú elv, melyeknek kell, hogy az előiratozás s ezzel az egész szóbeliségi rendszer fő kiindulási pontjául szolgáljanak, ha a közvetlenség elvét abban valódilag érvényesítetni akarjuk. És ezen elvek: hogy az előiratok perbeli iratokká ne alakuljanak; és hogy az előiratozás a biróság egyenes vezetése s befolyása alá ne szoritassék. Ezen elveknek mulhatlan szükségességét a szóbeli közvetlenség természete s életfeltétele önkényt vonja maga után. Mert, ha az előiratok periratokká alakulnak, ha tehát azok jogi fejtegetésekre is kiterjedve, mind a bíróra, mind a felekre lekötelező hatályt fejtenek ki, s ha a biróság hatósági befolyása s működése nem a szóbeli tárgyalásnál, hanem már az azt megelőzött előiratozásban kezdődik; akkor az előiratok az Ítélethozatal forrásaivá válnak, s az ügy eldöntés alapjai közé vegyülnek. És ez által a szóbeli tárgyalás megszűnik a bíráskodás egyedüli forrása lenni; tehát a közvetlenség megszűnik valóság lenni. Azért nézetünk szerint czélszerü s hasznos, hogy a törvényhozás, megalapítva a szóbeliség rendszerét, az eljárási szabályok fejezetén mindenekelőtt világosan kifejezze, hogy az ügy eldöntés alapjául egyedül a közvetlenség, azaz közvetlen szóbeli előadások szolgálnak, s az előiratok csak a feleknek a tényálladék iránti felvilágosításául.1) Ez alkalmas leend az előiratok jogi jelentősége s J) így a Hanovérai perr. 101. §. „Die mündliche Verhandlung dient in thatsachlicher Beziehung als Grundlage fiir die richterlicheEntscheidung, selbst rücksichtlichderjenihivatása iránt minden kételyt eloszlatni; az iránt az ügyvédeket s bírákat kellően tájékozni; s a régi irásbeliséghezi még sokáig fenmaradó ragaszkodást s elfogult balítéleteket hatályuktól lassankint megfosztani. Midőn az előiratok szabályozásának elveit vesszük fejtegetés alá, kell hogy már itt szóba hozzuk a keresetleveleket, melyek az előiratok legelsejét, s az egész eljárás kezdeményezését képezik; és a melyeknek szabályozása nem csekély jelentőségű a közvetlenség alapos keresztülvitelében. A keresetlevél fontosságát kétségbe vonni nem lehet. Oly jogi nyomatékkal s jelentőséggel a szóbeliség rendszerében nem bír ugyan mint az írásbeliségben, melynek minden irata szigorú formákhoz és szoros jogi következtetésekhez van kötve; de a közvetlenség iránya mellett sem lehet attól minden fontos-ágot megtagadni. Mert a keresetlevél kép?zi az előiratozás, vagy e nélkül is az egész eljárás legelső tényezőjét, mely az egész perlekedési folyamnak, az Ítélethozatalnak is kiindulási pontjául, s kétségtelenül irányzatául is szolgál. — Az tünteti elő a követelő fél jog állását legelőször, melyre fognak leginkább az egész eljárásban minden további jogi következtetései és igényei fektettetni, melynek szerkezetéhez tehát jogbiztosságának fontos érdekei vannak kapcsolva. Hasonlóan az képezi a megtámadott panaszlottra nézve is azon főtényezőt, a mi ellen kell védelmét irányoznia, melyben szinte jogbiztosságának főtámaszát találja fel. Mindenesetre az képezi a panaszlott megidézésének forrását, mi nélkül önvédelme lehetlenné válnék, mit pedig egy jogállamban senkitől sem szabad megtagadni; és amely idézés a meg nem jelenés esetére rendkívül fontos jogi következéseket von maga után. A keresetlevélnek ezen jogi természete folytán, szükségesnek mutatkozott mindig, hogy annak formái s feltételei sz ibatosan meghatároztassanak ; ezek között pedig különösen megálapitassék: hogy az kellő önállással birjon; és hogy szerkesztésénél a szakképzettség igénybevétele ne hiány őzzé k. Egyiket úgymint másikat az illető felek jogbiztossága nagy mértékben megkívánja. És nem kevéssé feltűnő, mikép ezen feltételek a fr. genPunkte, welche eine Abweichung von dem durch die Schrift f e s t g e 3 t e 111 e n Vorbringen enthaltén." Az utóbbi tétel különö3en nagy figyelmet érdemel, s azért minden törvénykönyvben helyet kellene foglalnia ; mert az legvilágosabban kifejezi, hogy a birói határozatnál a szóbeli tárgyalásnak minden előiratok felett eldöntő ereje van. — így a bajor 227. cz. ,,Das schriftliche Vorverfahren unter d. Partéién dient blos zur Vorbereitung der mündlichen Verhandlung." A porosz 300. §., s z á s z o r s z á g i 37. §. A közönséges német perrend-terv is jónak látta világosan kimondani: „Die mündliche Verhandlung dient in thatsachlicher Beziehung als Grundlage für die richterliche Entscheidung."