Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 15. szám

58 jogrendszerben teljesen hiányzanak; abban oly szabályok érvényesek, melyek azon kellékek mindegyikét kizárják ; és erre nézve gyökeres reformot a sokkal tökéletesb genfi codificatióban sem nyertek. A franczia jogrendszerben külön keresetlevél nem szükségeltetik, hanem azt egészen az idéző levél az u. n. exploit d'ajournement, exploit d' assignation pótolja; ugy hogy itt a keresetlevél az idéző levélbe van beolvasztva; mely az illető nevek s bíróság megérniitése mellett, s a petit um előadásával, a kereseti tényt a legrövidebben, egy pár szóval emiili meg. És ezen okmányt, mely az oly nagy fontosságú kereset levelet pótolja, nem az arra hivatott törvénytudók, tehát szakértők, hanem az azok közé épen nem tartozó huissiérek (végrehajtók) készitik,2) és ezek a fontos s nehezb esetekben is, nem az ügyvédek, hanem a felületes képzettségű,törvénytudókul épen nem tekinthető a vo u é k tanácsához fordulnak.3) Ezen körülmények okozzák, mikép Francziaországban ezen okmányok kellő jelentőséggel nem birnak, azok készítésére gond és szorgalom nem is forditatik, azok mint valami mellékes dolgok üres formalitássá váltak.*) Kétségtelen, mikép ez, habár a közvetlenség rendszerében a keresetlevél változhatlansága s állandósítása nem érvényesítethetik ugy, mint az Írásbeliségben, az ügy kellő kifejlődésére kedvező hatályai nem lehet;5) meri ily keresetlevél jogi irányadóul nem szolgálhat.8) Azért sokkal helyesebbnek s czélszerübbnek találjuk a németországi, sehweiczi sat. törvényhozások eljárását: melyben azon két nagy szükségü szabály alapitatott meg, hogy t i. a keresetlevelek az idézésbe be nem olvasztva, mint önálló iratok foglaljanak helyet az összes, törvény2) Codede Prooedure Civile art. 60. 61. sat. 3) Különben azon tény, hogy fontosb ügyeknél a keresetidéző levelet Francziaországban is az avoué-k készitik, s azt azután a huissiérek csak beigtatják az idézési formularéba, már magában is igazolja, hogy itt szakértőkre van szükség. Ha pedig ez áll, akkor legszélczerübb, ha az valódi törvénytudókra bizatik, milyeneknek csak az ügyvédek tekinthetők. *) Ez annyira terjedt, mikép az illetők még arra sem gondolnak, hogy ezen iratok olvashatók legyenek; olvashatlanságuk miatt a panaszok rég idő óta átalánosak. Panniér-. Vices de l'administrationde lajustice. Ugy, hogy egyik legjelesb franczia jogtudós R. B o r d e a u x — ezen ügyet kritika alá vévén jónak látta azon leirásra hivatkozni, melyet Moliére a huissiérek ezen iratáról adott, s mely ily szól: Un papier griffonné d'une telle fagon; qu' il faudrait pour le lire étrepisqu' un démon." 5) Helyesen jegyzi meg a franczia intézmények egyik legkitűnőbb ismerője s terjesztője: Diese Vernachlassigung erklart sich nur aus d. Geringschatzung d schriftlichen Verhandlung. Kein Irrthum kann indes grösser sein, als der zu glauben die Ladungen d. Gerichtsboten trügen nur das geringste zu einer P'örderung der Sachen bei, oder seien eine liberale, zur Nachahmung empfehlende Institution. Diese Annahme zu wiederlegen, genügt ein Name n. Datuin : die ganze Sache wurde durch die Ordonnance von 1667. auf den heutigen Fuss gesetzt." Überd. Ermittlungd. Sachverhaltes in Französischen Civilprocesse. E. Zink. bayer. ober appel. gerichts Rath. 1 860. Azon szabálynak ezen származata, tekintve a társalmi viszonyok roppant változását, valóban önmagában is elégséges annak elitélésére. e) Ennek tulajdonítjuk, mikép a genfi cod:ficatio belátva ezen idézési — keresetet is helyettesítő irat elégtelenségét s tökéletlenséget, mindakkor midőn előiratozást rendel, azt is rendeli, hogy legelőször is a felperes egy pótiratban adja elő jogállásának tényeit s körülményeit s alperes csak ezután feleljen Ez nem történnék, hanem az iratváltás mindjárt alperes nyilatkozatával folytattatnék, ha az idéző keresetlevél kielégítő lenne. szék előtti eljárásban; s másodszor hogy azok mindig ügyvédek által szerkesztettessenek.") Jogeset. Szerződés érvénytelenítése. Özv. Gerencsér Pálné szül. Csatáry Klára Lampert József és neje Sándor Johanna ellen a kir. it. táblához 1863. nov. 10-én szerződés érvénytelenítése végett beadott keresetében előadja, miszerint Lampert József mint sógornője Paramer Mihályné meghatalmazottja által többszörösen perrel s végrehajtásokkal üldöztetvén, ez által 700 frttal adósok lett, mely összegnek megvétélére ujabb végrehajtássali fenyegetéssel Lampert által az A. a. haszonbéri szerződés aláírására biratott; mely az optkv hatálya alatt kelt szerződést azonban — felén tuli sérelem miatt érvénytelennek tekintvén — a házat mindekkoráig át nem adta. Kérdéses szerződés által okozott felén tuli sérelme következőkből tűnik ki: az A. a. szerődés e) pontja szerint a szerződés keltekor haszonbérben volt háztól fizetett az akkori bérlő évenkint 125 frtot, ugyanazon pont szerint a kérdéses házban felperesnő által birt egy szobáért, miután 1862. évi szt. György napkor onnan kiköltözködni nem akart, alp. bírósági uton egy évre 40 frtot követelt. Kérdéses ház a szerződés kötésekor 165 frt jövedelmet hozott, mely a követelésbe hozott s 10 évi haszonbérül kikötött 700 frtot a B. a. számítás szerint 6°/0 kamatjával, melynek fizetésére kötelezve nem volt, 5 év alatt, kamat nélkül pedig 4 és % év alatt lehajtotta volna, sőt a hátralevő 5 évre^l65 írtjával a 700 frton tul 825 frt felülfizetés lett volna Eszeken kivül az A- a. szerződés b) pontja szerint halála esetére, mely felperesnőnél 10 évnél hamarabb bekövetkezhetett — a bérbevett háznak tulajdoni jogát is kikötötte magának alperes. A C a. szerződés tanusitja, hogy a felperesnő által birt szobát most is csak 40 frttal vette fel, évenkinti jövedelme a háznak 180 frt, mely a 700 frtot 4 óv alatt törlesztené. Végre alperesek az A. szerződés a) pontja alatti feltételnek nem tevén eleget, megidéztetésük mellett az A. a. szerződés érvénytelennek kimondása után őket az időközben netán felvett házbérek s egyéb hasznok megtérítésében, ugy okozott minden költségeiben elmarasztaltatni, részére pedig E. a. szegénységi bizonyítvány alapján ügyének bélyegdijmentes folytathatását megengedtetni kérte. Tárgyaláskor e. r. alp. a felp. keresetet leszállitatni kérte, mert a kézbesítési bizonyítvány tanúsítása szerint a keresetlevél neki csak 1864. febr. I6-án kézbesittetett, I s így csak 6 nappal a tárgyalásra kitűzött határidő előtt, ily rövid idő alatt pedig a szükséges okiratokat meg nem szerezhette. Az id. törv. szab. 54. §. rendelete meg nem tartatott, továbbá, mert 2-od r. alp. részére egy minden melléklet nélküli keresetlevél példány küldetett. Az ügy érdemére: Hamis vád felperesnőnek amaz állítása, mintha folyto nos perreli üldöztetés folytán lett 700 frttal adós, 7) Zürichi Codex : 193. §. Han no vérai 67. §. 1864-i porosz terv: §. 295. Bajor terv : 204. §. Német kö zönséges perrend: 101. 231. §§. A porosz codex-terv indokaiban helyesen jegyeztetik meg, mikép az, hogy a keresetlevél ügyvéd által készitetik, elégséges biztosítékul szolgáland, mikép abban a felperesi igény állása kellően fog tartalmaztatni ; miért a kereset-idéző levélnek a huissiérek általi formulázása, mint az még a rajnai vidéken divatozik, elhagyandónak találtatott. Motive zud. Entwurfe S. 63. — A genfi Codex e tárgynál megmaradt a franczia rendszer mellett.