Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - CSALLÓKÖZI FÖLDREFORM 1941-BEN

FIGYELŐ 107 zett automatizálni, természetünkbe oltani a mások iránti tekintetet, a regard-t. Már pedig e nélkül az emberi szolidaritás végeredményben csak üres jelszó, frázis marad. Végső fokon az úriember fogalma felveti az elit problémáját. Hogy a jövőben a társadalmi elitképződésnek hogyan és miként kell majd alakulnia, az egyik nagy kérdés, mely messze túlhaladná e sorok keretét. A másik, mely nem is a jövőre, hanem a jelenre vonatkozik, a mai, valódi elitnek, a társadalom igazi értékeinek kiválasztása és megbecsülése, érvényrejuttatása. Ferenczy Valér. CSALLÓKÖZI FÖLDREFORM 1941-BEN.1 A sokat hangoztatott és a magyar jövő kulcskérdésévé vált földreform megvalósításához a cseh megszállás alól visszatért Csallóköz szolgáltatja talán a legideálisabb feltételeket. Mindenek előtt van hozzá megfelelő föld, aminek a földreform céljaira való felhasználása tisztán csak a feladat végrehajtására kötelezett kormányhatóságnak a nép megerősítését lelkiismeretesen és gyorsan szolgáló tevékenységén fordul meg. Gondolunk itt a volt cseh és szlovák telepes birtokokra, amelyek Csallóköz hazatérése után a magyar államkincstár kezére kerültek s az most szabadon rendelkezik felettük. Az államhatalom változásakor u. i. a telepesek elhagyták ezeket a földeket, melyek így a magyar katonaság bevonulásakor üresen, gazdátlanul állottak. Szinte magától értetődő tény az is, hogy ezek a telepes földek a cseh megszállás előtt csaknem kivétel nélkül nagybirtokok voltak, amelyekről az 1918. évi ((Csehszlovák* nemzetgyűlés tudvalevőleg úgy határozott, hogy — magyar tulajdonosaiktól elvévén— azokat fogja felhasználni a cseh nemzeti érdekű földreform céljára. így vált lehe1 Társulatunk és folyóiratunk célkitűzéseik szerint nem utolsó sorban a magyar társadalom életét és a magyarság erősödésének feltételeit, folyamatát kívánják vizsgálni és előmozdítani. Ezért fordítunk figyelmet kezdettől a földreform jogi, de még inkább általános társadalmi alakulására i. Munkatársunk tanulmánya arra hívja fel a kérdéssel tudományosan foglalkozók figyelmét, hogy a kollektív nemzeti érdek érvényesítésének a közvéleményben, a törvénvhozásban és a kormányzatban megnyilvánult akarata még nem jelenti a tényleges társadalmi átalakulás zavartalan megvalósulását. Sajnos, a szerző nem tért ki a közfigyelem és a közvélemény tárgyi okkupáltsága befolyásának vizsgálatára. A szerkesztő.