Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - CSALLÓKÖZI FÖLDREFORM 1941-BEN

io8 FIGYELŐ tővé, hogy Csallóköz tiszta magyar területét a prágai Állami Föld­hivatal — ez a szerv volt megbízva a cseh földreform keresztülvitelé­vel — benépesítse cseh-morva és szlovák telepesek hadaival. Egy-egy községben csak egyetlen tulajdonos, a magyar nagybirtokos földjét kellett kisajátítani s máris egész községnyi szlovák betelepítésére nyilt kézzel fogható lehetőség. A földreformhoz szükséges másik tényező, jó emberanyag is van Csallóközben. Csaknem 90%-nyi mezőgazdasági jellegű népességéből mintegy 65% kisparaszti réteg s ebből is megközelí­tőleg 20% törpebirtokos, amelynek 5 holdnál kisebb földjét kell a nagybirtokból földreform során eltartóképes 10—15 holdnyi nagyságúra növelni. Ennek a rétegnek a földjét a csehek sem bántották. Ők nagyobb vadra vadásztak: a nagybirtokra. Az el­nyomás ideje alatt Csallóközt a kisparasztság tartotta meg a magyarnak. Öntudatos, dolgos, földszerető s a földdel bánnitudó nép ez, amelyik az állandóan felszínen tartott magyar földreformtól anyagi megerősödésének, polgáriasodásának lehetőségét, bizonyos fokig húszesztendős szenvedéséért kárpótlást, és magyar nemzet­hűségének jutalmát várja. Csallóközt ma a földreform gondolata tölti be, erről beszél minden paraszt ember s nem rejti véka alá, hogy keresztülvitelé­nek módjától nemcsak Csallóköz gazdasági jövője, de lakosságának lelki megbékélése is függ. Csallóközben u. i. békétlenek az emberek. A visszacsatolás óta eltelt három esztendő a volt telepes birtokok rendelkezésének kérdésében nagyon sok csalódást okozott s távolról sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ez érthetőnek is látszik, ha e birtokok jelenlegi felhasználását összevetjük a csallóközi földreformhoz fűződő reménységekkel. U. i. csak ele­nyésző kisebb részük került tulajdoni juttatás formájában kis­paraszti réteg kezébe, (még ha a vitézi juttatásokat is ideszámítjuk!) tetemes részük ellenben visszakerült, vagy legalább is vissza­kerülőben van az egykori nagybntokos tulajdonosuk kezére, míg a legnagyobb részüket évről-évre az államkincstár adja bérbe kisegzisztenciáknak. Természetes, hogy ezek a kisbérlők a jövőt illető teljes bizonytalanság és csupán egy-egy évre szóló bérbe­adás miatt kirabolják a föld termőerejét és tönkre teszik azt hosszú évekre. S ez így megy már három év óta. Az utóbbi — nemzetgazdasági szempontból teljesen tart­hatatlan állapoton — a Komárom Vármegyei Közjóléti Szövet­kezet segíteni kívánt, még pedig úgy, hogy négy évre bérbevette volna a földeket a kincstártól s albérletbe adta volna kisparaszt

Next

/
Oldalképek
Tartalom