Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 10. szám - A nagyobb gazdasági gépek megrendelésének gyűjtésére vonatkozó szabályok összefoglalása

614 társak) esetében, mikor a család egyes tagjainak birtokállománya nem külön-külön veendő figyelembe, hanem együttesen és a birtok együttes terjedelme szerint bírálandó el, hogy a vevők kisbirtokosoknak tékintendők-e. A birtokos minemüségét ugyanis annak a birtoknak a terjedelme határozza meg, amelyen a gazdálkodás folyik. Ha osztatlan tulajdonon közös gazdálkodást folytatnak, amennyiben az egyes tulajdonostársak eszmei jutaléka külön-külön nem is haladja meg a 100 kat. holdat, de az egész birtok együtt ennél több, minthogy ilyen esetben a birtok maga sem kisbirtok, a tulajdonostársak maguk sem tekinthetők kisbirtokosoknak. (C. 2711/1933.) Ha a vevő az eladótól vett cséplőgép készletet nem abból a célból szerezte, hogy ezzel saját terményeit csépelje, hanem, hogy bércsépléseket végezzen, mint adott esetben, amikor a vevő az eladótól vett cséplőkészlettel együtt már három teljes cséplőfelszereléssel rendelkezett, viszont 2 hold saját ingatlanát édesapja haszonélvezte és az apósa gazdaságában csak kisegítő munkát végzett, ügy kétségtelennek találta a bíróság, hogy nála nem a kisbirtokosi, hanem a bércséplői vállalkozó foglalkozás volt jelentőségében tülnyomó. Akinek pedig főfoglalkozása a bércséplés és mezőgazdasági munkával csak mellékesen foglalkozik, úgy a fentidézett szabályok vele szemben alkalmazást nem nyerhetnek. (C. 8662 1930.) Ugyanez volt az álláspontja a bíróságnak akkor, mikor a cséplőgépet vásárló fél 21 holdon gazdálkodott és bércséplői ipar gyakorlására jogosító iparigazolványa volt, mely ipart folytatta is, mert kétségenkívül ehhez a foglalkozáshoz fűződik a félnek az a jogügylete, mellyel a felperestől a cséplőgépberendezést megvette, mely berendezés megszerzésének ingatlana kisebb terjedelmére és arra volt tekintettel, hogy egy cséplőgép berendezése már azelőtt is volt, csupán mezőgazdasági foglalkozása keretében szüksége nem lehetett. (C. 6089/1932.) Nem hivatkozhatík erre az érvénytelenségi okra az sem, aki kisebb ingatlanon gazdálkodik és főfoglalkozása malomiparral és bércsépléssel való foglalkozás, ezért erre nézve a gép megrendelése a községi elöljáróság hitelesítése nélkül is joghatályos. (C. 2443/1930.) Nem tekintette a bíróság kisbirtokosnak azt, aki egy traktormegvétel időpontjában 15 hold saját ingatlannal rendelkezett, de ezenkívül a megrendelést követően pár nap múlva 108 hold szántót, majd 340 hold legelőt bérelt felesben, mely bérletre a megállapodás már a traktor megrendelése idejében megvolt, a traktor megvételétől feltételezetten. (C. 1760/1933.) Mint a 44. számú döntvény indokolása is rámutat, a megrendelő névaláírása nem puszta alakszerűség, melynek teljesítésével a község feladata egészen kimerült, hanem ezzel kapcsolatban meg kell tennie mindazt, ami a szerződést kötni kívánó fél felvilágosításához és az esetleges hátrányoktól való megóvá-