Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7. szám - A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályossága

317 bizományi rendelettel kapcsolatos, fejtegetéseire.5 Nézetem szerint azonban — mintahogy ki fogom fejteni — a Rendelet törvényessége a jogelvek helyes alkalmazásával vitássá nem tehető és így nincs szükség a vélt születési hiba eltüntetési célját szolgáló törvényesítő szokásjogra. Mindezek előrebocsátása után a bírói gyakorlat jelentőségének helyes mérlegelésével a Rendelet törvényességének kérdése most már a gyakorlati problémák színvonaláról az elméleti szférába emelkedik. — Dr. Szilágyi Artúr Károly e részbeni fejtegetéseinek három etappja van: a) a rendeletek viszonya a törvényhez, b) az 1922:XVII. tc. 6. §-a törvényességének, c) a 6140,1923. M. E. sz. rendelet törvényességének kérdése. a) A Rendeletek viszonya a törvényhez. Alkotmányjogunk egyik alapvető tétele, hogy az anyagi és alaki magánjog és büntetőjog, továbbá az alkotmányjog oly jogterületek, amelyek szabályozása a törvényhozás hatáskörébe tartozik és ezek terén „a kormány önjogán nem rendelkezhetik".6 Ezen általánosan elismert jogelv — bővebb kifejtésre és jogforrás vagy jogalkalmazásbeli alátámasztásra nem szorul; annak általános érvénye tekintetében véleménykülönbség nem merült fel. Azon kérdésben azonban, hogy ezen alkotmányjogi tétel uralma ellenére kormányrendelet magánjogi jogviszonyok szabályozását mely körben eszközölheti, már felfogásbeli differencia van az ismertetett cikk fejtegetései és nézetem között. Lehet, hogy ez a különbség inkább disztingválásbeli, amely a fogalmak rövidebb lélekzetű kifejtéséből eredt, mint lényegi, de az ismertetett cikk a rendeleti jogszabályalkotást oly mérvben tereli kizárólag a szükségjog felé, hogy ez a beállítás a rendeleti jogalkotás helyes megvilágítását nem eredményezheti. Dr. Szilágyi Artúr Károly felfogása szerint ezen jogelv alól, hogy „a magánjogi viszonyok szabályozása törvényhozásra tartozik", csak egy kivétel van: a szükség-, vagy hadijog, a jus. eminens, jus necessitatis. Ezen elnevezések, Verbőczy I. Rész 9. Címének felhívása —, amelyből a kontrarió szoktak következtetni a szükségjogra, mint kivételes hatalomra7 — a kérdés G Dr. Molnár Kálimán: Magyar közjog- 1929. — 664. o. 5 Grosschmitl: Id. m. 175. o. 7 Kmety szerint helytelenül: Magyar Közjog- (1926) 53. o.