Polgári jog, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 7. szám - A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet törvényessége és hatályossága

318 egész tárgyalásmodora: mind arra engednek következtetni, hogy az ismertetett cikk a magánjogi viszonyokat szabályozó rendeletekben szükségrendeletet (jus eminens) lát; azokat a szükségrendelet fogalmába sorolja és ennek szűk alkotmányjogi ketrecéből vizsgálja: megállapításai nem lehetnek teljesek. Ezen felfogással szemben reá keU mutatnom arra, hogy közjogunk kétféle — törvényhozási tárgykörű jogviszonyokat szabályozó-rendeletet ismer: a) szükségrendeletet, b) törvényi felhatalmazással (iure delegato) kibocsátott rendeletet. Mindkét rendeletfaj megegyezik abban, hogy törvényhozási szabályozásra tartozó jogviszonyok tárgyában rendelkezik, de jogosságuk tekintetében homlokegyenest eltérnek egymástól. A szükségrendelet a törvényben vagy az országos szokásjogban biztosított jog állapottal ellenkező kormányrendelet, amely az állam létét fenyegető veszedelem elhárítása érdekében bocsáttatott ki; a szükségrendelet — jogalap híján — sohasem törvényes, legfeljebb végszükséggel menthető. — Tipikus példái az 1931 július havában kibocsátott 4000/1931. M. E. sz. és követő rendeletek, amelyek minden törvényes alap nélkül nyúlnak bele a magánjogba a nagyobb baj elhárításának végszükségével indokoltan és amelyek utólag nyerték el a törvényesítő felhatalmazást. A felhatalmazásra kiadott rendelet törvényes megbízás vagy felhatalmazás alapján kibocsátott kormányrendelet, amely a felhatalmazás kereteiben a kérdéses jogviszonyt a törvényhozás delegált hatalma folytán oly teljességgel szabályozhatja, mint maga a törvényhozás; az ily rendelet kötelező erejének alapja a törvényi felhatalmazás. A szükségrendelet jogalap nélküli; a felhatalmazásos rendelet törvényi alappal fedett; a szükségrendelet fenntartása csak a végszükség parancsolta időtartamra menthető, a felhatalmazásos rendelet a felhatalmazás korlátai között a jogrend konstans alkateleme marad. Az elhatároló válaszfal a két rendeletfaj között a törvényi felMalmazás; ha a rendelet törvényi felhatalmazásra bocsáttatott ki, már nem bélyegezhetjük szükségrendeletnek még akkor sem, ha a meghatalmazás szövege szerint a rendelet csak bizonyos veszély, háború vagy szükség esetén bocsátható ki. A két rendeletfaj közötti disztinkciót összes újabb