Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

(43) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 15 Látjuk ebből, hogy a kereskedelmi és hiteléletben bünformánk praedominál, az üzletiéletben használatos rágalmak kétszeresre fokozódó aránya pedig náluk a legnagyobb. Elég szomorú azonban az a kép is, hogy e deliktumnak, a rágalmazásnak a második helyen álló aránya főleg a közszolgálatban levő egyének rovására irható. A bűncselekmény elkövetésének helyét tekintve, a város és vidék kriminalitására jellemző korképet kapunk a rágalmazás és becsületsértésnél. Eszerint a 12 éven felüli népességből 100 ezer lélekre jutott elitélt átlag 1909 —13-ban rágalmazásnál: Budapest 13.3 Más thjf. város 28.3 Kendezett tanácsú város 30.1 Más hely 17.9 Becsületsértésnél pedig: Budapest 1 226.5 Más thjf. város 351.3 Rendezett tanácsú város 394.0 Más hely .......... 296.3 Érdekes tükörképe ez a kisvárosi életnek, amelynek súrlódási felületei nagyobbak, mint más helyütt. A rendezett tanácsú város, mint a Nagy Galeottó főfészke . . . Az uzsonna-kávé melletti szapulások, a kaszinói hetvenkedésck termőföldje a rendezett tanácsú város, ahol az emberek még ráérnek a más dolgával törődni. Bűnügyi Statisztikánk megállapítása szerint a rendezett tanácsú város személyellenes bűnözési arányát növeli azután, a vásári és ünnepi alkalmak során e helyütt tapasztalható személyi összetűzések nagyobb száma is. Végül a kriminalitás alakulását egyes országrészekben, törvényhatóságok szerint tekintve a 12 éven felül lévő népességből elitéltek száma 100 ezer lélekre számítva. a) A Duna jobbpartján: rágalmazásban maximumot mutat: Pécs thjf. városban 39 minimumot mutat : Komárom thjf. városban 10 becsületsértésben maximumot mutat: Székesfehérvár thjf. város 369 minimumot mutat: Tolna vármegyében 179 b) A Duna balpartján: rágalmazásban maximum: Árva megyében 84 minimum: Selmecbánya thjf. városban .... 5 becsületsértésnél maximum: Liptó vármegye 453 m inimum: Selmecbánya thjf. városban .... 202 c) A Duna-Tisza közén: rágalmazásban maximum: Heves vármegye 36 minimum: Baja thjf. városban 10 becsületsértésnél maximum : Heves vármegye 358 minimum: Hódmezővásárhely . 120 d) A Tisza jobbjjartján: rágalmazásban maximum: Kassa thjf. város 32 minimum; Borsod vármegye 10 becsületsértésnél maximum: 'Kassa thjf. város . . . 581 minimum : Borsod vármegye . 234 e) Tisza balpartján: rágalmazásban maximum: Szatmárnémeti thjf. város . . . . 5l minimum: Szabolcs vármegye .14 becsületsértésnél maximum: Szatmárnémeti thjf. város ... . 569 minimum: Békés vármegye .198 f) Tisza-Maros szögénél: rágalmazásban maximum: Pancsova thjf. város 18 minimum: Csanád vármegye 13 becsületsértésnél maximum: Versec thjf. város 543 minimum : Temesvár 167 g) Királyhágón tul: rágalmazásban maximum: Marosvásárhely thjf. város 57 minimum: Beszterce-Naszód ° becsületsértésnél maximum: Marosvásárhely thjf. város . . . . 536 minimum : Brassó vármegye 306 h) Fiume város és kerülete: Rágalmazás ^ Becsületsértés 263 A Balogh-kódex életbelépése előtti öt év bünrajzát a becsületet érintő deliktumokról ezekben adtuk. A Csemcgi-kódex reviziója elkerülhetetlenné vált és siettették a reformot az akkori politikai élet szenvedélyesebb kitörései is. Az uj Balogh-félc törvény 1914. évi XLI. t.-c. elnevezés alatt 1914. évi október 12-én hatályba is lépett, \ iláiizengésben, háborús lőporfüst között, mintha a sors megszokott iróniájával incselkedni akart volna velünk, hogy a magyar becsületvédelemhez a Corpus Jurison kivül nem hiányozhatnak a pengék, szuronyok és a golyók sem . . . VIII. A Balogh-kódex rendszere I. 1. Balogh Jenő törvényjavaslata mindenekelőtt fenntartotta a rágalmazás és becsületsértés között már a Btkvből felismerhető elvi alapon nyugvó megkülönböztetést. E szerint a rágalmazás mindég hírnévrontásban áll, a becsületsértésnek pedig a becsületérzés megbántása a tipikus esete: emellett bizonyos hírnévrontások szintén mint becsületsértések tesznek számot. Azonban a törvényjavaslat szerint a rágalmazás már nem annyira kivételes alakzata a becsület ellen irányuló bűncselekményeknek, mint a Btkvben, a becsületsértés nem vegyes tényálladék abba,n az értelemben, hogy bűncselekményt, vagy becstelenséget imputáló tényállítás is minősülhet becsületsértéskép, végül a becsületsértés fogalmi köre nem szorítkozik az erkölcsi integritás megtagadásának vagy kétségbevonásának eseteire.