Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 3-4. szám - Becsület-védelmi irányok a büntetőjogban [3. r.]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET (44) Jé 2. Mind a rágalmazás, mind a becsületsertés szándékos bűncselekmény a törvényjavaslat szerint is. De c cimen csupán annak a tudata szükséges, hogy az állítás a híresztelés, illetőleg a kifejezés hirnévrontó, illetőleg a becsületérzést megbántó hatású. 3. Sőt az állított, vagy híresztelt ténynek, valamint a használt kifejezésnek történeti valótlansága sem szükséges rágalmazás, vagy becsületsértés megállapításához. De elismeri a törvényjavaslat, hogy vannak esetek, melyekben \a társadalmi összemüködés sikere, sőt lehetősége azt kívánja meg, hogy bizonyos tények köztudomásra jussanak. Ennek rendkívüli nevelő és fegyelmező hatása is van. A részletes indokolás tárgyalja tüzetesen, mely esetekben van helyt1 a valóság bizonyításának. E helyütt csak a 13. § élén álló azt a rendelkezést emeli ki a javashit rendszeri indokolása, hogy a 14. és 15. § korlátai közt oly nyilatkozatért, amely a valót tartalmazza és amely a közérdeknek előmozdítása, megóvása, vagy megvédése céljából történt, sem rágalmazást, sem becsületsértést megállapítani nem lehet. 4. A vádlottnak joga, hogy a valóságra hivatkozzék. Ezt a jogot ő kifogás alakjában érvényesiti. Kifogás alakjában érvényesiti a vádlott a valóság bizonyításának jogát az esetben is, ha maga a sértett kívánta a bizonyítást. 5. A valóság bebizonyitottságának hiánya nem tényálladéki elem, hanem a büntethetőség előfeltétele. Ebből egyebek közt az is következik, hogy a büntethetőség hiánya be áll akkor is, — ha a tettes a valóságról az elkövetés idejében nem tudott. II. A törvényjavaslat tetemesen emeli a pénzbüntetéseket. Egyszersmind szaporítja a minősített esetek számát, A minősített esetekben felemeli a főbüntetés gyanánt kiszabható fogházbüntetés legmagasabb mértékét is a rágalmazásnak összes minősített, úgyszintén a becsületsértésnek legsúlyosabb eseteiben pedig mind a fogházbüntetésnek, mind pedig a mellékbüntetésül alkalmazandó pénzbüntetésnek legkisebb mértékét is az általános szabálytól eltérően, magasabb mértékben határozza meg. III. A törvényjavaslat szerint a hatóság előtt való vádolással elkövetett rágalmazás önálló bűncselekmény, amely a törvényjavaslat 1. § alá eső rágalmazás vétségével tényálladék tekintetében mi közösségben sincs. A törvényjavaslat kiemeli e vétségnek gondatlansági jellegét és azt, hogy a cselekmény elsősorban az igazságszolgáltatás ellen irányul és csak másodhatása a becsülctértéknek veszélyeztetése vagy sérelme. IV. A törvényjavaslat világosan kifejezésre juttatja, hogy nem a meghalt embernek a becsülete, hanem az emlékének tisztelete által érdekelt személyek kegyelel érzése a védett érdek. V. . A törvényjavaslat önálló büncselekménykép állítja be a hitelrontás vétségét jogrendszerünkbe. Erre a megoldásra a Szilágyi Dezső-féle büntctőnovella javaslattal (1892), amely a Btkv.-nck a rágalmazásról szóló 258. §-át kívánta kiegészíteni a hitelvédelmére célzó rendelkezéssel, a javaslat szerzőjét, annak szem előtt tartása vezeti, hogy a hitelrontás esetében más a jogtárgy és más a tettes dolusának tartalma, ezenfelül az emiitett novellajavaslat nem karolta fel a tényállítást nem tartalmazó nyilatkozatot, viszont tul messze ment, mikor a konkrét sérelem lehetőségére való tekintet nélkül a veszélyeztetésre általában alkalmas nyilatkozatot is kriminalizálta. A törvényjavaslat nem szorítkozik a kereskedő hitelének és hitelképességének védelmére. VI. A rágalmazás és becsületsértés vétsége másrészt pedig a sajtóról szóló 1914 :XV. (St.) 24. §, 7. pont alá eső vétség közt a közösség nem áll fenn. A valóság bizonyításának azok a korlátai, amelyeket a törvényjavaslat 13—|16. §-a tartalmaz az emiitett vétségre nem hatnak ki. Ha tehát az utóbbi vétség eimén emelnek vádat, eltekintve attól, hogy a valótlanságra nézve a vádat1 terheli a bizonyítás, a vádlott a valóságot minden korlát nélkül bizonyíthatja,3) IX. Pesthy Pál becsületvédelmi javaslata Munkánk körébe vág honi törvényhozásunkban a legújabb kori becsület-védő reform törekvéseket is figyelemmel kisérni és e szempontból meg kell emlékeznünk, hogy amidőn dr. Pesthy Pál igazságügyminiszterünk a közel múltban szükségét látta, hogy a büntető törvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről törvényjavaslattal lé])jen törvényhozásunk elé, — e javaslatban, mely tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatott a képviselőház igazságügyi bizottságának, — a becsületvédelemre az alábbi rendelkezések foglaltatnak: A rágalmazás és becsületsértés tekintetében A becsület védlelmérlöil szóló 1914 :XLT. t, c. (Bv.) 1. §-a után uj §-ként aiz alábbi 14. §-ban fogilalt rendelkezés, 5. §-a után uj §-'kénlt 'az alábbi 15. §-ban foglalt rendelkezések a Bv. 9. §-émak bevezetése, továbbá. 6. pontja és az ahhoz kapcsolt (bekezdés helyéibe az alábbi 16. §-ban foglalt rendelkezések, a Bv. 21. §-a helyébe pedig az alábbi 17. §-ban foglalt rendelkezések lépnék: 14. §. Rágailm;a.zás vétségét követi el az is, aki valakiről más előtt oly tényt állit vagy híresztel, aimiely valósága esetében aiz illetőnek erkölcsi ímiegibeesülésiét rüalgy mértékben csökkenitenié. 15. §. A rágalmazás bűntett és három évig terjedhető börtönnel, valamint nyolcezer pengőig terjedhető pénzbüntetéssel 'büntetendő, ha : 1. a.z állított vagy híresztelt tény alkalmas arra, hogy a sértettnek igem súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okozzon; 2. azt olyain egyén követte el, aki a cselekmény elkövetése előtt tíz éven belül rágalmazás miatt már legalább két izben jogerősen el volt ítélve. 16. §. Rágaílim-azás vagy becsületsértés csupán felhatalmazás 'alapján üldözhető akkor is, ha azt: 6. az 1—5. pont alá. nem eső állami vagy pedig törvényhatósági vagy községi hatóság; továbbá akár az .1—5. pont alá nem eső állami, akár pedig törvényhalósági vagy községi szolgálatban álló közhivatalnok ellen hivatásuk gyakorlása közben vagy arra vonatkozólag, vagy amiatt követték el. 17. §. A Bv. 20. §-a alá cső vétség miatt a Bv. 8.. 9., 11. és 12. §-'ábain. feüsorollt esteitek kivételével, uiagáninditvány alánján, iimditiák meg a bűnvádi eljárást. A magániinrtitvány előterjesztéslének határidejét attól a naptól kell s'zémiitani, eumJeiyen a sértett az alapügyben hozott véghiatáirozatról tudomást szerzett. A Bv. 6. §-a másdik és harmadik bekezdésének rendelkezéseit megfelelően: kell alkalmazni. Miniszteri indokolás A becsület védőitaléról szóló 1914 :XLI. törvénycikk (Bv.) rendicilkezésici jelentékenyen erősítették ugyan.1 a becsület oltalmát, de még mindig nem méltiatták eléggé 3) L. Az 1914. évi LXI. t.-c. miniszteri indokolását.