Themis, 1871 (2. évfolyam, 1-43. szám)

1871 / 8. szám - Az igazságügyi budget-vita - Esküdtszéki csarnok [2. r.] - Torontálmegye sajtópere (folyt.)

várija, hogy mielőtt a népre biznók a bíráskodást, neveljünk törvényt ^tisztelő népet, szüntessük meg a politikai és nemzetiségi viszályokat, költsük fel benne az anyagi függetlenség érzetét és a közügyek iránti érdekeltséget. (Mi is elismerjük, hogy erkölcsiség és miveló'dés tekintetében nálunk a nép ma nem áll azon fokon mint Angolországban és Belgiumban vagy Francziaországban, de mi azt hisszük, hogy a népnevelés mellett semmi sem képes az erkölcsiséget, az önérzetet jobban emelni mint azon öntudat, hogy embertársaink felett önmagunk ítélhetünk, és igy ítéletünk latba veheti az emberi gyengeség, a viszonyok és helyzet száz és százoldalu mozzanatait és az erkölcsi meggyöződés minden árnyalatát, az ész és sziv annyi és annyi benyomásait, ott is, hol a törvény betűje azt a rendes bírónak lehetleniti vagy nehezíti, és épen azért óhajtjuk az esküdtszékek honosítását nálunk fenyítő ügyekre nézve is. Hogy az eleinte nehézségekkel, sőt inconvenientiákkal lesz összekötve, az bizonyos, de végre Angol- és Francziaországban vagy Belgiumban sem állott kezdetben az esküdtszéki intézmény azon fokon, a melyen ma áll, ott sem talált az behozatalakor csupa Cátokat és csupa Albibiadeseket és ma sem talál egyedül ilyeneket, ott is keresztül küzdötték a kezdet nehézségeit — és az eredmény igazolta, hogy ott annyi és annyi év előtt felállítani az esküdtszékeket nem volt hiba. hanem szükség, épen azért, mivel az elemek és tényezők ott sem voltak akkor rendkívülien jobbak mint nálunk, mert hogy nálunk egyáltalán annyira sülvedt volna a nép erkölcsileg, miszerint eddigelé csak Isten csodája mentett meg benőnket a tönkrejutástól, — azt csak a szegedi börtönök jeleneteinek benyomása alatt lehet állítani; a társadalomnak mindenütt vannak páriái, lehet hogy nálunk ma több van, mint másut+, de azért a magyar nép zöme erkölcsileg nem rosszabb, az erkölcsi érzet benne nem csekélyebb mint más népnél, ez érzet egyesekben szunyád csak, azt tehát ébreszteni kell, és erre a népnevelés mellett az esküdtszéki intézmény van leginkább hivatva, melynek ellenőre a közvélemény, ezen közvélemény előtt pedig meghajol a nép is. ha nem is mindjárt de idővel okvetlenül és annyira, hogy abban erős védet találand majd a komaság és sógorság a félelem és előítélet kísértetei ellen. csak alkalmat kell neki nyújtani arra, hogy helves különböztetést tehessen, és hogy a közvélemény Ítéletének súlyát magán vagv máson felismerhesse. Azért minél előbb honosítsuk meg nálunk az esküdtszéket fenyítő ügyekben is, ne tartóztasson vissza bennünket a politikai és nemzeti tekintet sem. mert, élet és vagyon elleni merényletek megbirásánál ezen tekintetek befolyását az önfenntartás és anyagi érdek teljesen ellensulyozandja ; — az se tartson bennünket vissza, hogy rendészetünk és vizsgálati közegeink gyökeres átalakítást kívánnak, mert hisz végre talán e bajon is csak segíthetünk is fogunk segiteni. — ha csak azt nem feltételezzük, hogy nálunk és bennünk még az akarat is hiányzik normális állapotokat létesíteni. Legyen bennünk elég bátorság a munkához hozzáfogni — és meg lehetünk győződve, hogy a siker nálunk sem fog elmaradni Szerk.) A curiai döntvényekben kimondott elvek. Semmüöszéki határozatok. — Hagyatéki ügyekben elrendelt zárlat ellen csak semmiségi panasznak és nem kifogásoknak van helye. (13466. sz. 1870. évi deczember 31.) — Valamely megye közönsége ellen intézett kereset tárgyában ugyanazon megyének választott szolgabirája illetékesen biráskodhatik. (13945. sz. 1871. évi január 13.) — Az első tárgyalásra megjelent és kifogásait előadott alperes az esetben, ha a felperes kértére elhalasztott második tárgyaláson meg nem jelent, makacsságból el nem marasztalható. (13804. sz. 1871. évi január 19.) — A megrendelés és átvétel helye személyes keresetekben nem szabályozza az illetőséget, hanem csakis a kikötött fizetési hely vagy az alperes lakása, még az esetben is ha a megrendelés és átvétel helyén részfizetés teljesíttetett. (2. sz. 1871 évi január 19.) — Ha a felek a tanuk kihallgatására szabályszerűen meg nem idéztetnek, a tanúkihallgatás és minden további birói intézkedés semmis. (13913 sz. 1871. évi január 24.) Egyleti közlemények. * (A magyar jogászgyülés állandó bizottsága) f. hó 18-án tartott ülésében elhatározta, miszerint a bizottsági elnök Dr. Pauler Tivadar urnái ministerré lett kinevcztetése alkalmából küldöttségileg fog tisztelegni. — Dietrich urnák a képviselőházban elmondott a jogászgyülés függetlenségét kétségbe vonó nyilatkozata tekintetében következő határozatot hozott: .Tekintve, hogy a magyar jogászgyülés függetlenségét a képviselőházban csakis egy egyes képviselő vonta kétségbe, — tekintve, hogy ezen egyes nyilatkozat minden legkissebb adat vagy bizonyíték nélkül levén elmondva önmagán viseli az alaptalan ráfogás bélyegét, — a magyar jogászgyülés állandó bizottsága nem tekinti ezen felszóllalást arn. érdemesitondőnek, hogy arra az általa képviselt országos egylet nevében reflectáljon és napirendre tér." — A titkár jelentése, hogy a jogászgyfilési évkönyv harmadik füzetének és n tagjegyeknek expeditiója már folyamatban van, tudomásul vétetvén, a nyomdai Költségek utalványozása mellett, a titkár részére a szállítási és irodai költségek is utalványoz!attak, megbízatván egyúttal a titkár B folyó évi költségelőirányzat elkészítésével. * (A budapesti ügyvédi egylet igazgató választmányának) f. hó 17-én tartott ülésében Dr. Halász Ferencz, Dr. Szvetenay Miklós és Erkövy Tivadar ügyvéd urak egyleti tagokul megválasztotta*. Tárgyaltatott továbbá Dr. Weinek Józset egyleti tagnak következő folyamodványa: „Tekintetes választmány | F. é. február hó 10-én történt, hogy a pesti tekintetes e. b. kir. váltótörvényszéknél tartott tárgyalás alkalmával, midőn a makacsság kikiáltása czéljából már hosszabb ideig várakoztam s a makacsság kikiáltására kiszabott (12.) óra már 7 perczczel elmúlt volt, az az alkalommal jelenvolt tárgyaló biró Thai a bér úrhoz udvariasan e szavakat intéztem: „már 7 perczczel elmúlt 12 óra, talán lehetne a makacsságot kikiáltatni." A tárgyaló biró ur azonban, ki égő szivarral jött a tárgyalási terembe és daczára annak, hogy az ügyvédeknek ott a szivarozás tiltva van, a szivarozást folytatva ezen szavakkal viszonozta kérésemet: „no ez már csak szemtelenség, engem itt regulázni akarni." Én azt feleltem, hogy a tárgyaló terem az efféle kifejezésekre épen nem illő hely, és jegyzőkönyvemet átadván, azonnal a váltótörvényszék elnökéhez Tóth Elek úrhoz elmentem, az esetet neki szó szerint előadván, mire az elnök ur avval felelt, miszerint a tanácsos ur valószínűen nem tudta, hogy én ügyvéd vagyok. — Az előadott tényálladék szerény véleményem szerint alapos okot szolgáltatott nekem arra, miszerint mint a nagytekintetü egylet tagja azt a tekintetes választmány tudtára hozzam és ez által kevésbé bé saját személyem megsértésének mint inkább az ügyvédi kar iránt tanúsított illetlenség orvoslásaért esedezzem. A tekintetes választmány bölcs belátásába bizván az ügy eldöntését, nagyrabecsült határozatának alávetem magamat. Kiváló tisztelettel a tekintetes választmány alázatos szolgája: Dr. Weinek József." Ezen kérvényfolytán Horváth Károly egyleti elnök és Bogdán; Lajos ellenőr urak megbízattak a váltó* (A marosvásárhelyi j o g á s z-e g y1 e t) első szakosztálya f. hó 6-án tartott ülésében elnökévé Z. Bodolla János, jegyzővé pedig Varga György urakat választotta. A második szakosztály f. hó 7-én Kozma Endre urat elnökövé, és Nemes Sámuelt urat jegyzővé választotta. Kinevezések, választások, áthelyezések, kitüntetések és nyugdíjazások. * (A vallás- és közoktatásügyi m, k. minister a gyorsirászat tanításra) képesítő vizsgálat tartására bizottmányt állítván fel, ennek elnökéül dr. Lutter Nándor budai főgymnasiumi igazgatót, rendes vizsgáló tagokul pedig a Stolze-rendszer szerinti vizsgálatokra nézve : Fenyvessy Adolf és Kónyi Manó országgyűlési gyorsirófönököket; — a Gabelsberger-rendszer szerinti vizsgálatokra nézv* : Markovich Iván országgyűlési gyorsiró-revisort, és dr. Fcyer László országgyűlési első rendű gyorsírót, és póttagokul az előbb nevezett rendszert illetőleg Vándory Gusztáv országgyűlési gyorsiró-revisort, — az utóbbi rendszerre nézve pedig dr. Markó Sándor országgyűlési első rendű gyorsírót nevezte ki, a a bizottmány eljárására nézve a külön szabályzatot állapított meg. * (Nedeczky Ödön) közalapítványi ügyigazgatósági alűgyésznek az alapítványi ügyészi czim és rang díjmentesen adományoztatott. * (A vallás- és közoktatásügyi m. k. m i nisterium) dr. Sipos Árpád kassai kir. jogakadémiai helyettes rendkívüli tanárt, az osztrák polgári jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán e minőségben megerősítette. Vegyes köziem ények. * (Az uj ministerek) Pauler Tivadar az újonnan kinevezett vallás és közoktatásügyi minister — mint a P. N. irja — született 1816 april 9-én Budán. Iskoláit a budai főgymnasiumban s a pesti egyetemen kitűnő sikerrel végezte; 1832-ben a bölcsészet, 1836-ban pedig a jog- és államtudományok tudorává avattatott fel, s miután 1838-ban' Pesten a természeti jogot rövid ideig helyettesként tanította, ugyanazon évben a zágrábi akadémiához a természetjog s magyar közjog rendes tanítójává neveztetett ; 1845-ben pedig Zágráb megye rendéi által az ottani megyei törvényszék közbirájává választatott, s a rögtön Ítélőszék s megyei levéltár rendezésére kiküldött megyei választmány tagjai közé soroztatott. 1845. nov. 22-én váJasztotta a m. tudományos akadémia az értekezései és előadásai által már akkor is kitűnő nevű tudóst levelező tagjai közé, majd 1855-ben rendes tagjai közé vette fel. Értekezése, melylyel székét elfoglalta: „Az álladalom jogalapjairól" és „Az elévülésről" — nagy hatást idézett elő a tudományos irodalomban! 1846. szept. I 13-án a pesti királyi, 1847-ben pedig a grátzi I cs. kir. egyetem jogtudományi karának tagjai közé vétetett fel. 1848-ban a pesti egyetemnél lett jogtanár, s 1867-ben a Lipót-rend keresztjével tüntetve ki, ott azóta a jog- és államtudományi encyclopádiát, az észjogot és büntető érdekében elégtétel adassék, fenntartatván eset- j ban, mint kitűnő előadó biró, szintén nagy elaz igazságügyi ministeriumnál toendő pa- i ismerésre tett szert; de a megnyíló iskolai uj törvényszék elnökségénél a kellő lépéseket meg-.l jogot tanította. 1869-ben ki lett nevezve a legtenni az iránt, hogy a panaszlónak az ügyvédi | főbb Ítélőszék birájává, hol a büntető «ztálykar ' leg nasz utja is. — Dietrich képviselő urnák a kép- év ismét visszavonzotta legnagyobb diadalai viselőház f. hó 14-ki ülésében elmondott a bu- | szerzőjéhez, a tanári székhez, melyet csakugyan dapesti ügyvédi egyletet gyanúsító beszédje el- | vissza is foglalt. Első magyar irodalmi munkái a „Századunk," „Athenaeum," a „Tudománytár" folyóiratokban jelentek meg; ujabban pedig — bár a „Jogtudományi Szemle" alapitói közt olvashattuk nevét, — csupán az „Akadémiai Értesítőben" jelentek meg dolgozatai. Értekezései közül két akadémiai székfoglalóján kivü] nagyobb figyelmet keltettek a „Tudománytár" 1842—43-ki füzeteiben közlött czikkek „Az észjogtudomány fejlődése és jelen állapota" czimmel. Emlékbeszédei — a legutolsók Mittermayer és Virozsil — felett ép oly mélységgel, mint szépséggel vannak irva, s legutóbbi értekezése az akadémiában az észjog tanárairól az egyetemnél, méltó társa ezeknek. Sokkal becsesebbek azonban ezeknél kézikönyvei, melyeknek mindegyike több kiadásban forog a közönség kezén. „A jog- és államtudományok encyclopádiája" „Észjogi elő- és alaptana, végül „Büntetőjog" ismertek ugy a magyar mint a külföldi közönség előtt. A classikus rövidség és világosság, s mindenekfelett az öszszes szakirolenében egy hivatalos „nyilatkozat" közzététele határoztatott. (Ezen nyilatkozatot mai számunkban közöljük. Szerk.) — A pénztárnoki jelentés szerint az egyletnek f. évi bevétele 1058 ft 13 kr. kiadása 406 ft 10 kr, készpénzkészlete 652 ft 3 krajezár. * (A budapesti ügyvédi egylet negyedik szakosztálya) f. hó 16-án tartott ülésében elnökül Dr. Busbach Péter, jegyzőül pedig Dr. Siegmund Vilmos urak választattak, egyúttal Pósfay Károly urriak, mint a szakosztály eddigi elnökének, buzgó tevékenységéért az osztály köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztetni határoztatott. — Az igazságügyministerium által véleményezés végett átküldött „ügyvédrendtartási törvényjavaslat" szakosztályi előadójává Dr. Si e gmu n d Vilmos ur — a mult szakosztályi ülésben a kivonatos és kivonatnélküli perelőadás tárgyában keletkezett határozatoknak rendes ülési előadójává pedig Dr. Bro> e Lipót ur választatott meg. Lapunk mai szántához negyedivnyi melléklet van csatolva.