Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1939 / 9. szám - A moldvai csángó-magyarok

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA jukat és magatartásukat. A revízió politikáját nekik is el kell fogadniok s nem szabad magukat a versaillesi diktátorok örököseinek tekinteniök, ha meg akarják menteni Európát s vele együtt saját hazájukat és birodalmi érdekeiket. A moldvai csángó-magyarok Irta: Dr. Baumgartner Sándor Az erdélyi magyarok tőszomszédságában él a körülbelül százezer lélekszámú magyar eredetű csángó. Ó-Románia Moldva tartományának nyugati részén a Serét és Tratos völgyében, a Kárpátok keleti oldalán terül el az a 150 falu, amelyben ez a nagyszámú magyarság él. Nagy számmal vannak tiszta magyar falvak, jó nagy részük azonban együtt él a románokkal, a harmadik része kisebb csoportokban román falvakban lakik. Hallatlan politikai elnyomás és etnográfiai nehézségek miatt nagy részük elvesztette anyanyelvét, s csak 100.000-en bírták mindmáig megtartani ősi magyar nyelvüket. Azok is, akik nyelvben elrománosodtak, megtartották magyar öntudatukat. A hivatalos román álláspont szerint egyedül a származás az igazi kritériuma a nemzetiségnek s ennek alapján a moldva csángó-magyarnak, még az a része is, amely nyelvben elrománosodott, román szempontból is magyar nemzetiségű. A csángókkal dr. Wichman György finn egyetemi tanár, dr. Weigand Gustáv lipcsei egyetemi tanár, valamint a román Rosetti Radu történetíró foglalkozott részletesen a magyar tudósoktól teljesen függetlenül. A moldvai csángó-magyarok vallásban teljesen különböznek az őket környező orthodox románoktól, mert egyetlen egy hitközséget kivéve, maga a román nép is Moldvában a katholikus vallást magyar vallásnak (religia ungureasca) hívja, még az othodoxot román vallásnak (religia románeasca). A moldvai csángó-magyaroknak van egy kiejtési sajátságuk, amit átvettek tőlük az őket környékező románok is. Erre Weigand Gustav, az előbb említett lipcsei egyetemi tanár lett figyelmessé, aki 1894. és 1902. között beutazta az összes románlakta területeket és feltűnt neki, hogy a Bacau (Moldva egyik megyéjének székhelye a Seret-folyó mellett) környéki román nyelvben az „s" (sh) és „cs" (tch) helyett következetesen „sz" és „c" hangot használnak. A megoldást abban találta, hogy a bacau-i magyarok magyar nyelvében meg van ugyanez a selypítő sajátosság. S mivel a románok sehol másutt ezt a nyelvi sajátosságot nem használják, hanem csak e csángó-magyarok között és környezetében, tehát a selypítés eredete a román nyelvben is csupán csak a csángó-magyar nyelvforrás lehet. A csángó-magyarok nemcsak kiejtési sajátsággal rendelkeznek, hanem szókincsük is a legősibb magyar szókincshez tartozik. Érdekes sajátosság, hogy a moldvai csángó-magyarok ősi szókincse megegyezik a legnyugatibb (Mura-melléki) magyar nyelvhatár ősi szókincsével. A moldvai csángó-magyarok néprajzi szempontból teljesen elütnek az őket környékező románoktól. Típusuk a magyar fajéval megegyezik, bár viseletben és külső szokásokban már nagyrészt alkalmazkodtak az őket környékező románokhoz. Ezek után fölvetődik a kérdés, hogy a nyelv, vallás, típus, valamint nemzeti öntudat szempontjából a románoktól teljesen elütő csángó-magyar nép mikor került jelenlegi lakóhelyére. A csángók, mint már említettük, Erdély tőszomszédságában élnek három központ (Román, Bacáu és TőrgulOcna) körül. Csak a Kárpátok választják el őket az erdélyi székelyektől. Mivel azonban a Kárpátok két szorosán, az ojtuzin és a gyimesin összeköttetésben állanak egymással, a Kárpátokat inkább öszszekötő, mint elválasztó tényezőnek vehetjük, mert a Kárpátok szolgáltak hátvédül a keletről jövő török-tatár támadások idején s ezen szorosokon át szivárgott át állandóan az erdélyi székelység a moldvai ősmagyar telepekre. A csángók a román történetíró, Rosetti Radu szerint is előbb éltek, vagy legalább is a román fejedelemség megalapításával együtt jöttek a Serét és Tarajos völgyébe. A legújabb kutatások szerint a Beszterce és Szamos völgyén át összefüggésben voltak a szamosvölgyi magyarsággal is. Eszerint nem fér kétség hozzá, hogy a történelem folyamán a moldvai csángó-magyarok kompakt egészet alkottak a magyarországi és erdélyi magyarsággal. A csángóknak a románok előtti moldvai tartózkodásuk mellett tanúskodik az, hogy a csángómagyarok foglalják el a Serét és Tarajos termékeny völgyét. A termő völgyeket pedig rendszerint az először bejövő nép szokta elfoglalni. Azonfelül Moldva helyrajzi nevei a Serettől egész a Kárpátcsúcsokig oly nagy számban magyar eredetűek, hogy az elfogadható magyarázatát csak abban nyerheti, hogy a magyarok lakták ezt a vidéket a románok előtt. A román Rosetti föl is dolgozta Linóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru legjobb és legolcsóbb HAAS I^IPÓT szíik üzletében • VII.. KákÓCZÍ-ut 34. Telefon: 1 120-14 Tés 1-310-89