Magyar külpolitika, 1939 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 9. szám - A moldvai csángó-magyarok
MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 ezen helyneveket magyar eredetük szempontjából. Szemléltetés kedvéért egy néhányat idézünk is belőle: Tarhaos = Tarhavas, Aldamas == Áldomás, Apahaos = Apahavas, Chercbic = Kerekbükk, Solintar = Solyomtár, Miches = Mikes, SandruMic = Kissándor, §andru-Mare = Nagysándor, Cheschiesul = Kecskés, Halos = Halas. Itt meg kell említenünk, hogy számos magyarnyelvű falu és város van Moldvában, amelyeket csak a legújabb önkényes és erőszakos románosítás változtatott románra. Szemléltetés kedvéért ezekből is hozunk egynéhányat: Dormánfalva = Darmanesti, Csügés == Ciughes, Tatros = Trotus, Szalánc = Slanic, Diószeg = Tuta, Ónfalu = Onesti, Gorzafalva = Ojtuz, Fűrészfalu = Farastrau, Szitásfalva = Nicoresti, Üjfalu = Satul-Nou, Szőlőhegy = Pargaresti, Szárazpatak = Valea-Seaca, Tarkő = Tarc&u, Kövesalja = Petricica, Forrófalva = Buzdugan, Szászkút = Sascut, Szabófalva = Sáboani stb. A moldvai csángó-magyarok sohasem voltak jobbágysorban, hanem razesek (magyarul részesek, ami szabad gazdapolgárt jelent). Énnek alapján a moldvai magyarságnak legalább is együtt kellett elfoglalnia azt a területet, amelyen jelenleg a románokkal lakik, mert különben szükségszerűen szolgasorsba jutott volna. Hogy mily nagy volt a magyarok száma és befolyása még Moldva keleti városaiban is, mint például Jasiban (magyarul Jászvásár), Moldva fővárosában és Husiben (magyarul Husz), bizonyítja az, hogy még a XVII. század elején is a város elöljárója egy évben román, a másikban magyar volt Husi városban, amiről a horvát származású Bandinus tanúskodik. A VIII. században már Moldvában lakó csángó ősmagyarok kulturális hatáskörükbe vonták a később utánok jövő fajrokonaikat, a kunokat és besenyőket is, akik tőlük főleg keletre és délre telepedtek le. Egy részük beolvadt a magyarságba, nagyrészük a tatárjárás idején elpusztult. A magyarságba beolvadt részüket magyar hittérítők nyerték meg az európai kultúra számára, amit intézményesen is biztosítottak a milkovi (Tratosvölgye alatti völgy) kun püspökség (episcopia cumanorum) felállításával 1227-ben. 1241-ben azonban a moldvai magyarokat és a magyar kultúrhatás alá került moldvai kunokat a tatárjárás majdnem teljesen megsemmisítette. 1253-ban azonban újonan megindultak a moldvai magyar s elmagyarosodott kunok vallási és kulturális megszervezése a magyar dominikánusok által. 1278-ban a tatárjárás által megsemmisített Magyarország újjáépítője, IV. Béla király, ferenceseket küldött a magyar dominikánusok segítségére. Ez a munka olyan sikeresen folyt, hogy nemsokára az időközben megalakult moldvai fejedelemségben 1362-ben Sereten megalakulhatott az új magyar katholikus püspökség, amelyet 1423-ban Moldvabányára tettek át és 1523-ig állott fenn. 1381. május 9-én egy másik püspökséget is felállítottak Curtea de Arges-ben, amely püspökség a kalocsai (tehát magyarországi) érsekség fennhatósága alá került. Lassan-lassan a magyar kultúra keleti fészke kezd lenni Moldva. Itt fordították le először magyar nyelvre Tamás és Bálint testvér a Szentírást, amit 1466-ban Tatroson Némety György lemásolt. E másolat ma a Müncheni Codex néven ismeretes a magyar irodalomban. A legnagyobb román moldvai fejedelem, Nagy István (Stefan cel Mare) seregében számos magyar szolgál a török elleni hadjáratokban. A legnagyobb csatában, amelyet 1475-ben vívott meg a törökökkel Magashídnál, 5000 magyar vett részt. 1518-ban Tatroson, az első moldvai milkovi püspökséghez köze! állítják fel a moldvai magyarok püspöki székét mintegy szentesítve Tatros moldvai magyar kultúrközponti jellegét. Az említett Szentírás-fordításon kívül egy másik nevezetes emlék maradt hátra a Tatros-völgyi középkori magyar kultúrából, Tatros melletti Gorzafalván 1568-ban fennmaradt harang. A XVI. század végén nyugodtabb idők következnek Moldvára s ezért a védő hegyek közül Tatrosról keletre, a moldvai magyarság zöme közé, Bábóba (Bacau) teszik a magyar püspöki székhelyet,' 1597-ben. A moldvai fejedelmek a magyarság vallási és kulturális megerősödését nem jó szemmel nézték, mert féltek túlságos elszaporodásuktól és kulturális fölényük következtében nagyarányú befolyásuktól, azért kieszközölték Rómában, hogy egyelőre csak a vezető püspök és később, 1520-tól kezdve a papság is idegen (nem magyarok) legyenek. Az első idegen nemzetiségű püspök, Querini Bernát tanúbizonyságot tesz a moldvai magyarok léte mellett, mert az 1599. római jelentése szerint a 10.704 lelket számláló egyházmegyéből 9000 a magyar. Egy másik bosnyák eredetű utódja, Bandinus Márk 1646. és 47-ben bejárja a moldvai egyházmegyéjét. 33 egyházközséget talál, amelyet személyesen meglátogat és valóságosan tanulmányoz. Ez a tanulmány azt eredményezi, hogy 1122 majdnem teljesen kizárólag magyar katholikus család létezéséről vesz tudomást Moldvában. 1743-ban Moldva fejedelme, Mavrocordat Miklós 3 magyar törvénytudóst hívott meg Jászvásárra (Jasiba), hogy Moldva történetét megírják. Ilyen erős volt a magyar szellemi befolyás a moldvai román fejedelmek udvarában is. A magyarok moldvai létezése mellett tesz tanúbizonyságot a római 1774-i pápai rendelet is. Az idegen nemzetiségű misszionáriusok ugyanis nem tudtak megfelelő módon foglalkozni a magyar anyanyelvű híveikkel. Ezért ők állandóan panaszt emeltek Rómában. Erre 1774ben a pápa rendeletet adott ki, hogy minden új T Pl •# ' T T r 1 Kiváló minőségű magyar gyárt' L.QTROVits es vanaor A mányu növitek, valamint D J * ír n /i p 4* iá •wd.mli engol «z£v«i Budap*Mt, V., Ueák ttrenc-U. 16-18. különlegességek nagy választikban {Adna patoto)flH!iHHHHHflHHBBHfi&9BH£3S^^