Magyar külpolitika, 1932 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 9. szám - A magyar-rutén felvidék autonómiája

14 HUNGÁRIA LL»TI» 1032 szeptember nem ugy képzeltük el, erőszakos nagyszerb államként. Mégis azt hisszük: a Jugoszláv államnak van jövője, de egy más formában. Egy autonóm Szerbia, autonoim Hor­vátország és talán még egy vagy két más autonómiának min) Jugoszláv államszövetségnek összekapcsolódása lehel a jövője ezeknek a balkáni szláv népeknek. — Ezeknek a magyarokkal és a magyaroknak ezzel a kialakuló Jugoszláviával feltétlenül meg kell érteniük egy­mást. — Azt hiszem, elkerülhetetlen addig önállósítása is Ez lenne a legjobb megoldás Erdély különböző népeire is, de Romániára és Magyarországra is. — Talán ugyanez a megoldása egy Szlovákiának is. Ezeket az alakulatokat aztán ;i magyaroknak kell egy közösségbe összefogni, ez! a közösséget kialakítani' és ve zetni. Ez a közösség elkerülhetetlen, erre szükség van, cmert a germáni Drang különbem elsodorja a dunai népeket. — Egyedül a magyar faj hivatott arra, .hogy a dumai államokat vezesse és összefogja. Ezt mi, franciák ma már teljesen felismertük. Egyedül benne vannak meg az ehhez való erők és képességek. — De hogyan képzelnek el önök egy ilyen összefogást? vetettem lel KI kérdést. — Ezt önöknek, magyaroknak .sokkal jobban kell tud­niok mint nekünk — kaptáim a választ. Önök ilt élnek ezer éve. önöknek mindig vezető szerepük volt. Önök ismerik szomszédaikat, önök voltak a tanítómestereik, önöknek kell tudni egy ilyen átalakulás részleteit. — Az igazat megvallva, az ujabb években bennünket, franciákat — folytatta —• némi csalódás éri a magyarok részéről, önök, wkik büszkén hivatkoznak ezeréves álla mukra, annak régii határaira, a Balkán lelett, a Dunavölgy­ben predomináns történelmi szerepükre, mintha elfárad­tak, elcsüggedtek volnia; mintha ezt a vezérszerepüket el­ejtették volna, mintha lemondtak volna arról. .1// a magya­roktól több akaratot, több cselekvést, több agilitást, több erőt, sokkal több erőt vártunk és várunk. —• Igen — vetettem el lemé siietve — de mit kívánnak önök egy megcsonkított, gazdasági erőitől megfosztott, ki rabolt, háboruvesztes országtól? Segítsenek önök, akiknek megcsonkításukat köszönjük. Adják vissza régi területein ket elsősorban. — A segítségnek sok formája van. Azt önök ne vár­ják, hogy a francia politika nyíltan bevallja, amiket ön­nek mondtam. Ezt sohase leheti meg. Ez ki van zárva. Mi a ki.sántánt ellen ma mem tehetünk semmit. Lassanként azonban az a negativum, hogy már nem faivorizáljuk ők^l — is elég lehet önöknek, hogy az erőteljes kezdeményezé sek szerepé't átvegyék. Ezt éppen nem teheti meg a fran cia politika. A legtöbb, amit megtehetett, az Tardieu ur kez­deményezése volt. Nem az a fontos ebben, ihogy az ő terve önöknek megfelel-e, haneim az, 'hogy a francia kormány feldobta a dunai problémát, egy problémát', amely meg oldásra vár. Ebben benne van az, 'hogy elismertük, hogy van dunai probléma, hogy ez a probléma 1919-es megoldá­sában tökéletlen és uj, jobb megoldásra vár. Ennél többel egyetlen francia kormány se tehet meg. A többi az önök dolga. Ha jól fogják meg a kezdeméinyezóst és erőteljest n tartják a vezetést, általában, ha teljes önbizalommal fe­küsznek bele ebbe a kérdésbe, érezni fogják igen finom nüánszokban a Qui d'Orsay élénk segítségét a háttérből. — Benmüinket ma — vetettem ellen újból — annyi';! lekötnek, lenyűgöznek gazdasági és pénzügyi bajaink, hogy igazán nem csoda, ha nem tudunk erői mutatni. Adjanak önök legalább pénzügyi segítséget. — Ez is ki van zárva. Tán mert felismertük, hogy Magyarország mai alakjában életképtelen, éppen meri a magyaroknak érthetetlen elerőtlenedését, megmagyarázha­tatlan szélesését látjuk, nem kívánhatjuk, hogy a francia tőke itt unost elhelyezkedjék. Ellenben egész biztosan jönni fog a franoia tőke is, más tőke is, mihelyt a magyarok újra magukhoz térnek, erőt mutatnak s ímegerősilenek azzal lábban bennünket, amit mi hiszünk, hogy újra kétpe­sek átvenni a dunai némek vezetését. Újra ismétlem, önök­nek, magyaroknak kell a kezdeményezőknek lenni, önök­nek kell az erőteljes cselekvés terére lépni. (y.j ( A magyar-rutén felvidék autonómiája Siménfalvy Árpád képviselő akciója Köztudomású, hogy a rutén-magyar felvidéket a béke­szerződések csak ideiglenesen bízták reá 1919-ben az akkor alapított Csehszlovák állam igazgatására. Ellenben meg­maradl e terület lakosságának az a joga, hogy teljes auto­nómiájával igazgassa és kormányozza önmagát, sőt nép­Szavazás utján döntsön valamelyik szomszédállamhoz való csatlakozása kérdéséről, A győztesek, akik annyira szigorúan akarják betar­tatni a szerződéseknek a legyőzőitekre káros szakaszait, viszont nemcsak tudatosan elmellőzik, de egyenesen lábbal tapossák a Páris körüli szerződéseknek azokat a részed, amelyek jogokat biztosítanak, vagy amelyek őket is bizo­nyos teljesítésekre kötelezik. Talán a legeklalánsabb példa ezek közül a rutén­magyar felvidék esete, ahol nemcsak az autonómiát nem adták meg a gyakorlatban, de hallani sem akarnak az ottani lakosság szerződésben biztosított népszavazással való döntési jogáról, sőt tizenkét év óta egyenesen ezzel ellen­kező törvények egész sorát hozták Prágában. Az északkeleti felvidék magyarsága lankadatlanul harcol a hozzánk hü ruténekkel együtt, sőt az amerikai rutének tiz év óta többizben fordultak sok tízezer aláirásu beadványaikkal a Népszövetséghez. Mindezeket azonban papírkosárba süllyesztik. Most néhány hónap óta újból teljes erővel lángol fel a mozgalom, amelyet most már nekünk is nemcsak a leg­éberebben figyelni, de a legenergikusabban támogatnunk is kell. A mozgalom élén Siménfalvy Árpád dr. ruszinszkói tartományi magyar nemzetipárti képviselő áll. aki a napok­ban terjedelmes beadványt intézett a prágai kormányhoz, kimutatva, hogy az autonómia Kárpátalja törvényes joga. amelyet most már az egész tartomány kövelel. Ez többé nem Prága belügye, hanem európai közügy. tudja egész Európában, hogy nem költséges passzió, nem ártalmas szenvedély az osztály­sorsjáték, mely a legdemokratikusabb intézmény és igen nagy fontossága van az országok gaz­dasági életében. Az osztálysorsjáték feladata, hogy mindenkiben — a legszélesebb néprétegekben JS — felébressze az önbizalmat és a nehéz viszonyok mellett is az életösztönt, kedvet és reménységet fejlessze, fokozza. A m. kir. osztálysorsjáték állandó ál­lami felügyelet és ellenőrzés alatt áll, közkedveltségnek örvend. A sorsjegyek ára és nyerési esélye egyenlő. Közel 8,000 000 pengőt sorsolnak ki 5 hónap alatt. A sorsjegyek fele nyer. Az ui sorsjáték október 20-án kezdődik A főnyeremények: 300.000 pengő, 200.000 pengő, tOi'.OOO pengő, 50.000, 40.000, 30.000, 25,000, 20 000, 15.000, lO.OuO pengő stb. stb. A sorsjegyek hivatalos árai: Vs~ 3 P. 1 4-6 P. /, 12 P. Vi 24 P. az összes föárusitóknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom