Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 6. szám - Csehország Oroszországnak akarja átjátszani a Rutén-földet

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1930 november egyezmény nem kötelezi a dán államot, mert rájuk nem terjed ,ki a st. germaini egyezmény hatálya, mint a kisantantra. A huszonkét német állami Hskolán kivül még huszonöt német felekezeti iskola is működik ezen a területen hatvan tanerővel. Az iskolákat a helyi német iskolaegyesületek állitották fel s a dán állani az iskolák minden egyes tanúlója után évenként negyvenöt dán korona állami segélyt utal ki a német iskoláknak. A helyi német iskolaegyesületeknek közös északschleswigi főiskola-egyesülete vau, mely a dán kormány tudtával és beleegyezésével közvetlen összeköttetésben áll a német birodalmi kormánnyal. Ezeket a magániskoláikat a német lakosságból választott bizottság igazgatja. Ez állapit ja meg részükre a tantervet is. A dán állam csak egy teltételt tűzött ki az államsegély fejében, bevezetésen azt, hogy a német magániskolák német nyelven olyan pedagógiai eredményt mutassanak ki. illetőleg ugyanannyit támlának, mint a dán állami iskolák". Hogyha ezt a követelményt nem teljesíti valamelyik iskola, az államsegélyt elveszíti,^ de azért megmarad nyilvánossági joga. es zavartalanul működhetik tovább saját szükebbkörü tanterve alapján. Ez a határozat is csak papiion van, mert a német magániskolák igyekeznek pedagógiailag még az állami dán iskolákat Ás túlszárnyalni. A magániskolákban a német birodalmi elemi és polgári iskolákban használatos tankönyvekből tanitanak s a dán állani még azt a jogot sem gyakorolja, hogy külön engedélyeztetéshez kösse a tankönyvhasználatot. Ezekben az ^iskolákban az államnyelv tanítása nem kötelező, de azért négy—hat heti órában önként tanitják minden osztályban. Az állami német iskolákban tanerők csak azok lehelnek, akik német tannyelvű iskolát végeztek s azután a tanitói képesítést a német birodalomban szerezték meg s utána Dániában kiegészítő vizsgálatot tettek. Amennyiben nem Németországban, hanein Dániában végeztek tanítóképzőt, akkor az oklevél megszerzése után legalább egy évig kötelesek tanulmányaikat valamelyik német főiskolán kiegésziteni, még pedig a dán állam költségén. A dán kormány minden ilyen német tanerőnek megtéríti az útiköltségéi és havi száz dán korona (150 pengő) segélyt ad, előre kifizetett részletekben. Ráadásul az északsohleswigí német kulturszövetségnek kell igazolni, hogy az illető csakugyan német anyanyelvű, s amennyiben ezt nem igazolja, az illető jelölt német tannyelvű állami iskolához nem nevezhető ki. Gondoskodik a dán kormány a német tanítók további kiképzéséről is. Az idei nyái'i nagyszünetben is egy tanítót 250 kor. stipendiummal Tirolba kii] dött, egy tanítónői 150 koronával Brémába, egy tanítót 200 koronával a berlini testgyakorlati kurzusra, egy 'másikat ugyanannyival a jénai egyetem nyári kurzusára. Ezeket az állami ösztöndijakat különösen méltányos cselben a német magániskolák tanerői is megkaphatják. A német magániskolák tanerői német birodalmi állampolgárok is lehetnek s hogy hol szerezték oklevelüket, azzal a dán kormány egyáltalában nem törődik, csak annyit kötött ki, hogy az illető oklevél kiállító intézet egyenlőrangu legyen a dán állami tanítóképzőkkel. Ahol ilyen széleskörű, úgyszólván teljesen korlátlan jogokat ad meg az állam a kisebbségi iskolaügynek, természetes, hogy az egyéb kisebbségi kulturjogok sem hiányozhatnak. A schleswigi német kisebbség teljesen szabadon alapíthat kulturális, művészeti és gazdasági egyesületeket s rendezhet ilyen kurzusokat és előadásokat németországi szereplőkkelj 1925-bén Apenrade, 1927-ben Tondern községben állítottak fel nemei Kuli urházat, amelyen dán felirat nincs is, mindössze nagy aranybetükkel áll a „Deutsches Haus" megjelölés. Egyesületi házuk van a németeknek majdnem minden községben. Mind a huszonöt magániskola a saját helyiségben működik és ezek az iskokiépületek egyúttal egyesületi házak a felnőttek részére is. Legérdekesebbé teszi ezt a korlátlan német kisebbségi szabadságot az, hogy a dán kisebbségi törvény létrehozója Hans Péter Hansen 1920-béli dán közoktatási miniszter, aki előzőleg a német birodalmi gyűlés dán nemzetiségű képviselője volt. Ugyanezt az utat járta meg keleteurópai viszonylatban Goldis László volt román közoktatási miniszter is. De az ő nevéhez, éppen ugy, mint a szintén erdélyi Gogáéboz is csak a meglevő ősi magyar kisebbségi iskolák bezáratásának emléke fűződik. Ujabb bizonyság rá, hogy a Balkán a kultúrát csak rombolni tudja és nem épiteni. Csehország Oroszországnak akarja átjátszani a Rutén-földet Erdélyt ma is ugy kormányozzák, mintha gyarmat volna Jugoszlávia puskaporos torony, amely minden pillanatban lángba borithatja egész Európát! — mondja Umberto Nani, a kitűnő olasz publicista Róma, november. A trianoni szerződésről Mussolini kiáltotta világgá azt a már históriaivá vált igazságot, hogy: „A békeszerződések nem lehelnek egy nép sírboltja!" és a fasiszta Itáliában irók, tudósok, politikusuk állandóan ébren tartjak az érdeklődést a Balkán problémái iránt és mert elfogulatlan, élesszemű megfigyelők, ezek kapcsán a magyar kérdést, a revízió szükségességét. Alig múlik el hónap, sőt hét, hogy cikkek, vagy könyvek ne jelenjenek meg a szláv veszedelemről és Magyarország gyötrelmes helyzetéről a kisantant gyülölet-gyürüjében. Most legutóbb egy kitűnő olasz publicista, Umberto Nani, adott ki könyvet „Oriente Europeo" cimmel, melyről a legnagyobb napilapok is részletes kritikákat közöltek és ez alkalommal is hosszasan foglalkoztak mindazokká] a kérdésekkel, amelyek vagy reánk magyarokra vonatkoznak, vagy bennünket a legközelebbről érdekelhetnek, így a Corriere della SITII Umberto Nani könyvéről irva, megállapítja, hogy a békeszerződések diktálás ának izzó atmoszférájában a legönzöbb érdekek is elérték a leghihetetlenebb álmaikat és igy születtek meg és nagyobbodtak meg államok, amelyek a lelkiismeretlenségnek kös2önhetik létüket és amelyeknek legfőbb érdekük most már a formátlan csonkig körülszabdalt Magyarország bi lincsben tartása. Umberto Nani az egész keleti problémát vizsgálva, az első balkáni háborúkig nyul vissza a