Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 6. szám - Csehország Oroszországnak akarja átjátszani a Rutén-földet

1930 november MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 múltba és megállapítja, hogy a török uralom megszüntetése a Balkánon nem oldotta meg a keleti kérdést, sőt még bonyolultabbá tette. Az Osztrák-Magyar monarchia szétdarabolása pedig nem a hirdetett szabadságot hozta meg, hanem ujabb elnyomatásokat. A forrongások megszűnése nem is várható a Balkánon, meri nincs olt egyetlen tekintélyes állam sem, ellenben a Balkán mi az intrikák, vetélkedések és gyűlölködések földje. ,,A csehek olyan eszközökkel nyomják el a nemzeti „kisebbségeket"', magyarokat, németeket, lengyeleket, hogy azl még a vén Ausztria sem engedte volna meg!" — mondja az olasz iró és rögtön hozzáfűzi, hogy viszont Jugoszlávia sem katonai eiényeinek és győzelmeinek elismeréséül nagyobbodott meg enynyire, de mert a békediktátorok nagylelkűek voltak, más vagyonából és földjéből ajándékozva meg azt a szerb népet, amelytől nemzetközi téren semmi jót sem várhatunk. ..Szerbia királygyilkosságnak köszönheti létét és mai uralkodóházát és ugyanaz a szellem, amely 1903-ban uralkodóját tette el láb alól, okozta a szerajevói gyilkosságot is," — állapítja meg Umberto Nani, aki azt is leszögezi, hogy Jugoszlávia, amint azt a békediktátorok megteremtették, nem élet- és nem fejlődésképes, nem tudhat harmonikus politikát folytatni Európával és nem egyéb, mint óriási puskaporostorony, amely minden pillanatban felrobbanhat. Csehországról sincs jobb véleménye a kitűnő olasz publicistának és megállapítja, hogy a mai Csehszlovákiának van a legkisebb ellenállóereje és csak addig élhe1, amíg az internacionális szerződések életben vannak és a dunai status quo-t szuronyokkal tartják fenn. Nem hallgatja el azt sem, hogy a csehek éppen olyan ádáz ellenségei Itáliának és a fasizmusnak, mint a szerbek és az olaszok emiékezeiébe idézi, hogy a Mussolini ellen tervezett első merényletben benne volt a csehek keze — és pénze, amikor ugyanis cseh szocialisták félmillió lírát adlak Zaniboninak és Capellonak, hogy távcsöves puskával lőjjék le a Ducel a Palazzo Chigi erkélyéről. „A csehek — mondja Nani - két jogcimet kovácsoltak a ki sebbségeik leigázására: az egyik a históriai alap, a másik az etnikai jogcim. De mind a kettő hazug, mert Csehország sohasem voll önálló, mindig a német választófejedelemségek tagja volt 's sosem volt nemzeti önállósága, de tradíciói és nemzeti műveltsége sem volt és a németek régebbi ős lakók a mai cseh földön is Massa ryk mai alattvalóinál, mert hiszen már a régi római birodalom idején is ott laktak. A szlávok csak betelepedettek: a németek teljes joggal tekintik magukal ős lakóknak itt, ahol a műveltséget évszázadokon át terjesztették. Ami az etnikai kérdést illeti: a mai Csehszlovákia tizenhárommillió lakosa közül ma is csak öl és félmillió a cseh és hét és félmillió a „kisebbség". A csehek magukkal a lótokkal és ruténekké! sem élnek békében: sőt, amióta csak a csehek lettek urak mai országukban, Folyik a belső harc közöttük, meri alighogy Oroszországból hazájukba tértek a cseh légiók és elfoglalták a Tót-földet, máris kitört a szeparációs mozgalom és az elégedetlenség, mert a tótok már az első napokban rájöttek, hogy a magyar uralom alatt jobb dolguk volt és ma is áhítozva néznek Budapest felé." Hogy miért kormányozzák olyan zsarnok kegyetlenséggel a csehek Ruténiát? Erre a kérdésre fölöttébb érdekes választ ad Nani, amikor — Massarykra hivatkozik, aki egyik művében („Les Slaves apres la guerre, Orbis, Prága, 1923") nyíltan megvallja, hogy a Rutén-földet csak mint zálogot kezeli, mert azt teljes egészében Oroszországnak óhajtja átadni. Ebben az esetben, persze, Oroszországnak le kell majd nyúlnia (és le fog nyúlni) a magyar síkságig, pár óra járásnyira Budapesttől. A pánszláv álom ez: de csehek, éppen ugy mint a szerbek, a pánszláv tervek előretolt őrszemei és Prága, de Belgrád is, sohasem folytathat oroszellenes, sőt bolsevistaellenes politikát sem. Ez pedig már — egész Európa veszedelme! És ez is a hékediktátorok művének eredménye, akik szétrombolták a geográfiai és gazdaság), de etnikai szempontból is tökéletes Magyarországot és annak kárára megalkották mesterséges határaikkal, a tulhizlalt kisantantot, amint azt Take Jonescu kitervezte. Igaz, hogy Benes e cél! kiszélesítette avval, hogy az egés« kisantantnak ujabb feladatot is adott: a francia érdekek szolgálatát Közép- és Kelet-Európában. De e rövid fiz esztendő, amióta a kisantant megszületett, elegendő volt annak megállapítására is. hogy mindhárom utődországriak külön veszedelemmel is kell számolnia: Prágának a németek!ől. Belgrádnak az olaszoktól, Bukarestnek az oroszoktól kell állán dóan félniök. És valamennyinek — a magyaroktól. De a három kisantantállam — a magyar veszedelemtől eltekintve — nem sokai törődik a többi bajával. A cse beket nem igen érdekli, hogy Ro mánia az orosz bosszútól tart, viszont Romániát nem érinti a cue hek félelme a németektől, ami egyébként a szerbeket is hidege)1 hagyja, akiknek olaszellenes politikáját a románok nem támogatják és a pánszláv mozgalomnak azt a jelszavát sem teszik magukévá, hogy: „A mult a latinoké volt, a jelen a németeké, a jövő azonban a szlávoké!" A románokkal sem bánik va kuni gyöngéd kézzel az olasz szerző és megállapítja, hogy amikor Aradon maguk az erdélyi románok arról vitatkoztak, hogj elszakadjanak-e vagy sem Magyarországtól, vagy a kanton-formát választják, — egyszerre csak megjelent Gyulafehérvárott a ro mán sereg és fegyveres nyomással döntötte el Erdély uniójának kérdését, teljesen figyelmen kívül hagyva az erdélyiek jelszavát, hogy: „Erdély az erdélyieké!" Ma is ugy kormányozzák Erdélyt, mintha gyarmat volna. Könyvének utolsó, legnagyobb fejezetében Magyarországgal foglalkozik Umberto Nani és leszögezi, hogy Bethlen gróf külpolitikája milyen előnyöket hozott máris hazájára: az olasz-magyar baráti szerződés előtt a nagyhatalmak minden magyar problémái ugy kezeltek, mintha az kizárólag a kisantantra tartoznék és Clemenceau szörnyű ter\ ei szerint Magyarország nyolc esztendőn át vergődött ellenségeinek harapófogójában. Bethlen István gróf megtörte Magyarország izoláltságát: ez volt az első célja. A második most már, hogy a revíziós eszmét vigye diadalra. Magyar szempontból tehát Bethlen gróf nagy sikereket ért el, mert megakadályozta a kisantant zsarnokoskodását és felhívta Magyarországra a nagyhatalmak figyel-