Magyar külpolitika, 1930 (11. évfolyam, 1-7. szám)

1930 / 2. szám - Sir Eric Drummond a Népszövetségi Ligák genfi ülésén. Pekár Gyula és Zichy Ernő gróf a magyar csoport munkásságáról. A jövő évi teljes ülés Budapesten lesz

1930 július hó. MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 ASir Eric Drummond a Népszövetségi Ligák genfi ülésén. \ Pékár Gyula és Zichy Ernő gróf a magyar csoport munkásságáról. A jövő évi teljes ülés Budapesten lesz. Genf, június hó. Minap fejeződött be Genfben a Népszövetségi Ligák Uniójának teljes ülése. Az ódon Salle Centrale néhány napra megélénkült. Nagyszámú kiküldött, férfiak és nők egyaránt sürögtek-forogtak, mind harcosai a béke biztosítását célzó nagy eszméknek, a világbékének. Mert a Népszövetségi Ligák Uniójának ülése igen fontos. A Népszövetség vezér-titkára, Sir Eric Drummond maga is tagja az elnökségnek. Voltaképpen a Népszövetségi Ligák Uniója minden olyan kérdéssel foglalkozik, amellyel a Népszövetség is foglalkozik, sőt még ennél is tovább megy és olyan problémákkal igyekszik megbarátkoztatni a világ közvéleményét, melyhez a hivatalos Népszövetség ma még nem nyul, részint politikai, részint pedig óvatossági okokból. A Népszövetségi Ligák Uniója négy főbizottságra oszlik éspedig a belső szervezeti ügyekkel foglalkozó, a kisebbségi, az oktatásügyi és a politikajogi bizottságra. Pékár Gyula vezetésével, a magyar delegáció igen szép, számottevő eredményt ért el, éspedig Pékár Gyula a plenáris ülésen, Zichy Ernő gróf a kisebbségi bizottságban, Póka-Pivny Béla pedig az oktatásügyi bizottságban ért el jelentős sikert. Az elért eredményről Pékár Gyula következőképpen nyilatkozott: — Az első és talán legnagyobb hullámot fölverő esemény a| Népszövetségi Ligák jövő évi nagygyűlése székhelyének a kérdése volt. Már három év óta szorgalmaztam ezt a meghívást és igen óvatosan készítettem elő a talajt. Az elmúlt évben az ismert latin koncentráció miatt Madridban tartották meg a Népszövetségi Ligák Uniójának teljes ülését, mig ebben az évben Lord Róbert Cecil kívánságárai a Népszövetség 10 éves fennállásának évében, a nagy többség Genfet kívánta és igy ebben az esztendőben Genfben is tartották meg az Unió ülését. A belső ügyeket intéző bizottságban ünnepélyesen' meghívtam a Népszövetségi Ligák Unióját a magyar kormány nevében, hogy jövő évben Budapesten tartsák meg teljes ülésüket. Ez a meghívás igen nagy örömet keltett, csak Magyarország három\ szomszédállamának voltak némi aggályai. Háromnapos súlyos kulisszharc után, Sajni tudósítónktól. mely idő alatt a kisantantállamok mindent elkövettek, hogy a magyarországi meghívás ne fogadtassák el, végre a plenáris ülés elé keiiilt a kérdés. A francia delegáció vezetője Henessy volt nagykövet és miniszter volt az ügynek az előadója és támogatója is. Utána (üannini, az olasz delegáció vezetője kórt sZÓtj aki, miután rámutatott a magyar vendégszeretetre, gavallériára és tapintatra, legmelegebben ajánlotta a plenáris ülésnek, hogy a meghívást elfogadják. — A másik feltünéstkeltő téma Zichy Ernő gróf dolgozala volt, melyben válaszolt Pangrati szenátornak ama februári levelére, melyet Bakker van Bosse asszony romániai utazásáról készített jelentés beterjesztése hozott nyilvánosságra. Pangrati szenátor ebben a levelében téves parallelizmust von az Apponyi- és az Angelescu-féle közoktatásügyi törvénykezések közöl 1. — Magyar szempontból a harmadik fontos tárgy a dr. Déznai féle szellemi olimpiászra vonatkozó javaslat, melyet l)éznai,;mint a román [ederáció újonnan felveti magyar asszociációjának tagja, rómán égis/ alatl adott be. Én, mint alelnöke az oktatásügyi bizottságnak, elnöke voltam azon albizottságnak, mely a németek és angolok által támogatva, a javas-í lattal és tervezettel foglalkozott. — A Déznai-féle szellemi olim4 jiiász a Népszövetségi Ligák oktai tásiigyi bizottságán kívül bemuj tatásra került a nemzetközi pedaf gógiai J. .1 Rousseau-intézetben is, igen nagy sikerrel. A Ligák tagállamainak oktatásügyi bizott+ ságai fel1lesznek híva, hogy gya* korlati véleményeket adjanak le á tervezetről és előreláthatólag a jövő évi budapesti ülésen fogja a tervezet komoly megvitatás tárgyát képezni. — Magyar szempontból a negyedik fontos kérdés a már említett erdélyi magyar asszociáció kérdése volt, melyet már évek óta előkészítettem és niclvnek lem* jötte körül Zichy grófnak vannak jelentős érdemei. Zichy gróf egyébként a kisebbségi albizottságban is képviselte a magyar álláspontot és nagyban hozzájárult annak az intézkedésnek a megérleléséhez, hogy a kisebbség fogalmának meghatározása és statutumszerü kodifikálása végre jogászi alakot öltsön. Az ötödik fontos pont, ami a budapesti meghívás izgalmai után a szenzáció erejével hatott, a német delegáció vezetőjének, dr. Junghann-nak hatalmas beszéde volt, melynek határozati javaslatát a nagygyűlés lugyszólván egyhangúlag megszavazta és melyben az államok felszólittatnak, hogy a kisebbségi jogos követelésekre való tekintettel, minden nemzet törvényhatóságikig gondoskodjék saját kisebbségének a védelméről. Vagvis ne a Népszövetség kényszerítse őket i a kisebbségekkel való szerződések kimondta szabályok betartására, hanem erre saját törvényeik kötelezzék. Hatodsorban említhetjük meg a Briand-féle föderatív uj Európát célzó memorandum kérdését. Időszüke miatt most a Ligák ülése nem foglalkozhatott teljes mértékben a kérdéssel, annak ellenére, hogy a franciák nagygyülési tárgyalást kértek. Ennek; ellenére is az Ügyi csak ennek az évnek az őszén Danzigban fog tárgyalásra kerülni, a Népszövetségi Ligák tanácsülése alkalmával. —• Hetedik rendkívül fontos kérdés volt magának a Ligának becsületbeli) ügye a Népszövetséggel szemben. A Népszövetség a Ligát, eddig mint „enfant terrible"-t kezelte és igen kellemetlennek találta örökös kritikáját, legfőképpen pedig azt, hogy olyan kérdésekkel is foglalkozik, melyekhez a Népszövetség nem nyul. A Ligák delegáltjainak legnagyobb csodálkozására maga Sir Eric Drummond, a Népszövetség vezértitkára is megjelent az idei ülésen és megbecsülése kifejezéseképpen elismerő beszédet mondott a plenáris ülésen. Az olasz Paolucci márki, a Népszövetség helyettes vezértitkára, Drummond-al együtt vendégül látták az egyes delegá-